Állami nagy cirkusz: "január 18-án valami történt'"
Rendben lezajlott ugyan a február eleji Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, de a színfalak mögött forrtak az indulatok, nemzetközi szakmai körökben pedig sokan bojkottálni akarták a rendezvényt. A művészeti igazgatót, Kristóf Krisztiánt ugyanis januárban egy improvizált szerződéssel ellehetetlenítették, édesapjának, a Fővárosi Nagycirkuszt 24 évig vezető Kristóf Istvánnak pedig február 10-én lejárt a szerződése.
Benne volt a levegőben, a közönség is érezte a feszültséget az idei Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A szakma krémjét felvonultató zsűri foghíjas volt, a programban művészeti vezetőként feltüntetett Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz akkor még hivatalban lévő igazgatója betegségre hivatkozva távol maradt. Az ötnapos rendezvény végül néhány apró technikai malőrtől eltekintve - február 6-án - sikeresen zárult.
Nem maradhatott titokban, hogy mi volt a feszültség oka, már csak azért sem, mert az előzmények október 5-ig nyúlnak vissza, amikor Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter döntése értelmében megszűnt Varjasi László, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (Maciva) vezérigazgatójának munkaviszonya, a helyére pedig a jogász végzettségű Kriza Zsigmond miniszteri biztos került. Ettől kezdve nem volt megállás: a kulturális szcénában megszokottá vált tendencia, a nem szakmai szempontok szerinti vezetőcsere a cirkusz világát is új vágányra terelte. Azt a szűk, sokak szerint marginális területet, ami eddig nem érdekelte a politikusokat, és amit csak szakmabeliek tudnak igazán profin és színvonalasan működtetni. Nem véletlen, hogy cirkuszi berkekben máris aggódnak, hogy begyűrűznek a látványos, de főként profitorientált produkciók.
Aggodalomra nincs ok, ahogy Kriza Zsigmond az Orient Rádió műsorában még novemberben elmondta: a cirkusz népszerűséget új típusú előadásokkal szeretnék fokozni. „Fontosak az utóbbi időben egyre divatosabbá váló cselekményes, történetmesélős előadások”, valamint a „hagyományos bohócos, állatos cirkuszi arculat is” - írta az orientpress.hu Krizát idézve.
Lehetetlen szerződés
Apa és fia: Kristóf Krisztián és Kristóf István szinte egyszerre tűnt el a porondról. Munkaviszonyuk megszűnt, nem dolgoznak többé a Fővárosi Nagycirkuszban. „Kétszer jöttem haza Moszkvából, hogy tárgyaljak a jövőmről a Maciva új vezetőjével. Az első megbeszélésen, tavaly októberben kiderült, hogy édesapám, Kristóf István - aki 58 éve kezdte a szakmát artistaként, és 24 évig vezette a nagycirkuszt -, február 10-én lejáró szerződését nem hosszabbítják meg” - mesélte egy könyvesbolt kávézójában Kristóf Krisztián, aki díjnyertes és elismert zsonglőrként évente több külföldi felkérést kap.
Novemberben jött a második találkozó, amikor terítékre került, hogy Krisztián cirkuszművészeti vezetőként tovább dolgozhat. A szóban tételesen átbeszélt feltételek alapján elkészítették az eredeti munkaszerződést január 17-i dátummal, amit ő aznap alá is írt. Kriza Zsigmond viszont nem. Ehelyett január 18-án este kapott egy teljesen másról szóló, 70 napos megbízási szerződést, amit másnap délig kellett volna szignóznia. Ezt nem tette meg, mert mint mondja, olyan feltételeket fektettek le benne, hogy saját magát lehetetlenítette volna el, ha aláírja.
„A 70 napos megbízatásom valójában arról szólt volna, hogy a nemzetközi cirkuszfesztivált és az azt követő egyhónapos műsort felelősségteljesen és felelősségre vonhatóan zongorázzam le” - tette hozzá Kristóf Krisztián, aki több mint másfél évig dolgozott az idei programon. Mint mondta, nem volt egyszerű, mert a cirkusz világában előre kell tervezni: ő például már a 2014-es fesztivál előkészületeivel foglalkozott.
Ebben a szakmában nem változnak évente a trendek, a kiszemelt művészeknek időben kell szólni, hogy szabaddá tudják tenni magukat. A legfontosabb az adott szó, a bizalom, a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválra meghívott előadók ugyanis ingyen lépnek fel. Cserébe viszont a szervezők garantálják a kifogástalan körülményeket - utaztatás, elhelyezés, állatok ellátása, próbalehetőség - ahogy azt is, hogy a legjobbak külföldi szerződéshez juthatnak. Az idei produkció 90 százalékban kész volt, amikor Kristóf Krisztián január 19-én úgy döntött, hogy nem írja alá a miniszteri biztos által kínált, improvizált szerződést, és távozott.
A budapesti események híre villámgyorsan eljutott Monte Carlóba - a fővárosi cirkuszfesztivált ugyanis a világhírű Monte Carló-i és a párizsi fesztivál között tartják -, több fellépő és cirkuszigazgató jelezte, hogy nem akar eljönni. Kristófék viszont arra kérték őket, hogy ne bojkottálják a rendezvényt, mert az nem a személyes ellentétekről szól. Miután közel 30 millió forint értékben adtak el elővételben jegyet, duplán indokolt volt az esemény lezongorázása.
Ami néhány éve még hidegen hagyta a politikusokat
Érdekes kérdés, hogy miért éppen most került sor a cirkuszművészet központosítására. Kristóf István például jó pár kormányváltást túlélt, a terület egészen októberig nem volt elég vonzó ahhoz, hogy kormányzati tervekben - bármilyen formában - szerepeljen.
A Fővárosi Nagycirkusz egy évben tíz hónapig működik, hetente körülbelül nyolc előadás fut le, átlagosan 650-800 nézővel. A kihasználtságot tekintve jobban megérné, ha csak pénteken, szombaton és vasárnap játszanának, ez viszont nem lenne gazdaságos a fellépő artisták gázsija szempontjából. Ők ugyanis nem előadásonként, hanem játszónapokért kapják a fizetésüket, és az igazgatónak meghatározott játszónapot - a Fővárosi Nagycirkuszban állandóan fellépő artisták esetében havi 20 napot - kell biztosítania.
A több mint 1430 férőhelyes épületben a fesztiválok és vendégjátékok mellett évente három önálló műsor megy, ezzel összesen 230-250 ezer nézőt lehet becsábítnai. „Igazgatói pályafutásom alatt annyit költhettem a műsorra - az összköltségbe a fellépő művészek honoráriuma, utaztatása, a produkció reklámköltségei, az állatok etetése is beletartozott -, ami a jegybevételből finanszírozható volt” - mondta Kristóf István. Állami pénzből a ház fenntartását, az állandó magyar dolgozók havi bérét és a közüzemi díjakat fedezték.
Amióta viszont a cirkusz bekerült az előadóművészeti törvénybe - Kristóf István két évig küzdött ezért -, és lehetővé vált, hogy állami támogatást kapjon, jóval több lehetőséget rejt, mint korábban. Kívánatos is lett, a kormány vigyázó szemét nem is kerülte el.
Csak a torka véres, avagy mivé lett a Maciva?
„A Macivát sokan úgy hívtuk magunk között, hogy tetszhalott. A rendszerváltásig az volt a feladata, hogy fellépőhelyet és havi fizetést biztosítson az artistáknak. A rendszerváltás után, amikor az artisták útlevele már nem a Maciva páncélszekrényében volt, hanem a zsebükben, meggondolták, hogy maradjanak-e, vagy egyéni vállalkozóként külföldre szerződjenek” - mesélte Kristóf István. Utóbbi azt jelentette, hogy a gázsijukkal maguk rendelkeztek.
„Régebben, amikor még artistaként dolgoztam, és a feleségemmel együtt volt mondjuk 350 márkás gázsink, 80 márkát tarthattunk meg, a többit hazautaltuk. Ezért cserébe megkaptuk a fizetésünket. Sok pénzt hoztunk az államnak” - emlékezett vissza a régi időkre Kristóf István.
| A porondon túl |
A hazai artista-utánpótlást a Baross Imre Artistaképző Szakiskola neveli ki, amit a Maciva üzemeltet, ahogy a Maciva Stúdiót is. A Maciva Mester Stúdió sorsa egyelőre bizonytalan, alapítója és vezetője Kristóf Krisztián volt. |
Az artisták lényegében a rendszerváltás előtt is magánvállakozók voltak: maguknak kellett megvenniük a lakókocsit, az autót, ami azt húzta, a fellépő kosztümöket, kellékeket. Huszonöt év után viszont elmehettek szakmai nyugdíjba - ezt ma már nem tehetik meg.
„A Macivának ma egyetlen artistája sincs” - vázolta a jelenlegi helyzetet Kristóf István. A legtöbben ugyanis éltek a lehetőséggel, és ha külföldi szerződésajánlatot kaptak, elvállalták. Egy artista bére egyébként a hvg.hu-nak nyilatkozó források szerint körülbelül 150 euró körül mozog játszónaponként, külföldön viszont ennél 30-50 százalékkal többet is kaphatnak.
Mi lesz a Fővárosi Nagycirkusszal?
„Én csak azt szeretném, ha nem tennék tönkre a Fővárosi Nagycirkuszt. Nagyon sokat dolgoztam érte. És az átvétel pillanatában világszínvonalú volt” - mondta Kristóf István, aki február 10-én hivatalosan is megszűnt igazgatónak lenni. Azt is hozzátette: kikéri magának, ha az új vezetés azzal áll elő, hogy a cirkusz idejétmúlt, avítt, meg kell újítani. Az elmúlt években több újdonsággal is előrukkoltak: fellépett a szédítő akrobatamutatványairól híres Circolombia társulat egy kísérleti jellegű előadással, ami a londoni premier után eljutott Párizsba és New Yorkba, ahogy Schilling Árpád Városi Nyulak című produkciója is bemutatkozott.
„Egyelőre nem tudom, merre indulok. Szerettem volna a tudásomat itthon kamatoztatni, de ha nem kell, elmegyek külföldre” - mesélt jövőbeni terveiről Kristóf Krisztián, megtoldva azzal, hogy több külföldi ajánlatot kapott már, de még nem döntött.
Kristóf István csak annyit mondott, amikor szóba került a jövő: „A cirkusznak van egy nagy előnye. Beszélhetnek, de előbb-utóbb szétmegy a függöny, és meg kell mutatniuk, mit tudnak.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Budapesti Cirkuszfesztivál: ámulat a levegőben - Nagyítás-fotógaléria
Kilencedik alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivált a Fővárosi Nagycirkuszban. "Ez a Monte Carló-i fesztivál után a legszínvolasabb, itt fellépni is megtiszteltetés" - meséli az egyik résztvevő, ami azt is megmagyarázza, miért szerepelnek ingyen a meghívottak. A zsűriben a világ jelentős cirkuszainak prominensei ülnek, egy izgalmas produkció nagyon is forintosítható szerződést ígér - amiért megéri akár több ezer kilométert is utazni.
Bömbölnek a porondon, pörögnek a rúdon, csinálják a cirkuszt
Akrobaták, erőművészek, artisták, idomárok és bohócok jöttek össze Budapesten: február 2-án kezdődött a 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál. Ott jártunk.
