1. A kutakodás első könyvében egy vidéki asszony nyersen, plasztikusan meséli el, hogyan ásta el a férje holttestét a trágyázott földbe, és hogyan hordták szét testrészeit a vadállatok. Szabó László 13 nyomozó emlékezik című gyűjteménye megjeleníti többek között a csokoládés betörő tündöklését és bukását és az Üllői úti gyilkosságot. Az egykori kékfényes könyve érdekes olvasmány lehet azoknak is, aki tisztában vannak vele, hogyan készültek oknyomozónak csúfolt írások a Kádár-korszakban.

2. Izgalmas szocioszelet A régi Budapest erkölcse című gyűjtemény. Ledér lányok Pesten, A strich, A szerető, A nemi betegségek Magyarországon, A papok erkölcsei – néhány beszédes fejezetcím a kötetből. Mai szemmel már szinte bájosan naivnak tetsző világ erkölcsről és erkölcstelenségről, magával ragadó píszí szóhasználattal.

3. „Beszarás, hogy ezt a könyvet senki nem kölcsönözte ki” – ezt a cetlit hagyta az egyik látogató Bodor Ádám Az Eufrátesz Babilonnál című könyvében. Emlékszem, amikor a Sinistra körzetből először a kezembe került egy részlet: nehéz, nyomasztó szociohorror. Esterházy Péter úgy fogalmaz: „Bodor Ádámot olvasván egyáltalán nem gondolunk szavakra: megaláztatásokra gondolunk, kiszolgáltatottságra, reményre, fagyra, dérre, erdőre, bűzre, medvére, pálinkára, férfira, nőre.” Vagyis torkon ragadó érzetekre, hangulatokra. Erős, mélybehúzó világot várhatunk az Eufrátesztől is.

4. „Az egyik kedvenc romantikus regényem” – írja egy másik böngésző olvasó Dallos Sándor A nap szerelmese című művéről, én pedig csatlakozom hozzá. A regény Munkácsy Mihály életét dolgozza fel, párban az Aranyecsettel. Fikció és valóság keveredése, kalandok, művészet és szerelem, lüktet a lapokon a XIX. század. A regény legfőbb erénye mégis az talán, hogy eléri: az olvasót a végén valóban érdekli, mit, miért és hogyan festett Munkácsy.

Centrális Galéria

5. „Ezek a sebek éppúgy formálnak, alakítanak engem, mint én a követ. Csak a sebek tudják kialakítani az alakot. A sebek és a kő, a megkövült fájdalom, az élet.” Hogy a festészeten és az irodalmon kívül a szobrászatot is felcsempésszük a listára, álljon itt Karel Schultz Kőbe zárt fájdalom című életrajzi regénye is, amely Michelangelo valóságát, a virágzó reneszánszot idézi meg. A Munkácsy-életrajzhoz hasonlóan azonban itt sem kell rettegnünk hemzsegő adatoktól és száraz történelmi tényektől. Ahogy Munkácsynál a vászon, úgy kel itt életre a kő.

6. Szinte minden magyar könyvespolcra becsúszik egy-egy Szabó Magda-kötet, mégis van néhány, amit nem kölcsönöztek ki az elmúlt húsz évben. Köztük van a klasszikus Mondjátok meg Zsófikának is, amely bár ifjúsági regény, épp úgy szól a gyermeki énjét őrizni vágyó felnőttnek, mint a gyereknevelésre vállalkozó szülőnek. Tükör a múltból, iránytű a jövőbe, Szabó Magda biztonságos kereteivel.

7. „Úgy néztem magamra mindig, ahogy csodára nézni illik, csodára, az ember fiára, kezeire, nyírott hajára” – a Sebő Együttesnek és Sebestyén Mártának köszönhetően az idézet sokaknak ismerős lehet. Azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy ezek a sorok Nagy László feleségétől, Szécsi Margittól származnak. Ahogy Tóth Erzsébet költő írja: „Szép volt a csibészhercegnő a költőkirály mellett, kiegészítették egymást.” A Költő a Holdban című kötet, amely a pesti külvárosból érkezett Szécsi összes versét felvonultatja, rejteget még gyöngyszemeket, ezért ha a költőnőt nem nevezték volna a „világ női vagányának”, akkor is felkerült volna a listára.

8. Gyurkovics Tibor mindig is szerette a szerelmi témákat (Ne szeress, ne szeress, Pótmajom) – a Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma című regényében is egy társadalomba, családba ágyazott, életének csúcsait járó férfi találkozik egy villámcsapásos szerelemmel. A nővel, aki úgy tudja teljessé tenni az életét, hogy közben romba dönti. Mindent feldúl és mindent megkérdőjelez. „Kata ilyen hosszú pillanat reménye volt. Fölidézte a múltamat, teljes egészében, nemcsak visszafiatalított, ez nevetséges, hanem eredetivé tett. Önmagammá, minden eddigi részletvakolatot leverve. Mintha egy parázségető hosszú pillanatra az ember torkában fölnyílik a kiáltás, hogy megtaláltam az igazit. Akivel élni lehetne, vagy akár meghalni.”

9. Régóta kerülgetem J. D. Salinger Zabhegyezőjét, túl sokan szerették körülöttem, és az mindig gyanús. Lévén sikerkönyv, nem is bukkant fel a halott könyvtárban, a szerzőnek viszont szembejött egy másik műve: a Franny és Zooey, „Salinger létfilozófiájának betetőzése és kikristályosodása, Zabhegyező-rajongóknak kötelező”. Útkeresés, világfájdalom, idegösszeomlás, egyetemi évek - talán ezen a kerülő úton egyszerűbb lesz ráfordulni a salingeri útra, ha másért nem, hogy megtudjuk, miért a Zabhegyező, és miért nem ez.

10. A beatnemzedék mindig is populáris téma volt, a Doorst és a Beatles-t sem hagyta hidegen. Kábítószerek, alkohol, szexuális szabadosság, végtelen utazások, bűn, szavakba ültetett jazz. A korszak királyának sokan Jack Kerouacot tartják improvizatív stílusával, és szokatlan szóalkotásaival, de lánya, Jan sem maradt csendben. Az ő önéletrajzi regénye, a Gázos bébi is ott lapul a húsz éve érintetlen könyvek sorában, pedig egyesek szerint most is simán lehetne belőle bestseller. Manhattani nyomortanya, LSD-vel fűszerezett kamaszkor, őrület – de ahogy a szerző fogalmaz: „Néha egy kis rombolásra is szükség van, mielőtt az ember újra helyre teheti a dolgokat.”

Az OSA Archívum Halott könyvtár – könyvek olvasatlanul című kiállítás április 22-ig látogatható a Centrális Galériában.