Tanárként, orvosként, ügyvédként két évszázadon át voltak Pápa megbecsült polgárai. Az 1944-es deportálások után szinte nyomtalanul eltűntek a Veszprém megyei kisvárosból. Közel 3600 zsidót hurcoltak el ebben az évben koncentrációs táborokba Pápáról és környékéről. Többségük soha nem tért vissza, csak azok a képek maradtak róluk, amik a pápai zsinagógában tekinthetőek meg a 2012. július 15-én nyílt Elfeledett szomszédaink című tárlaton. A kiállítás érdekessége, hogy a fényképeket, dokumentumokat nem csak holokauszt túlélők, hanem egykori szomszédok, munkatársak, ismerősök gyűjtötték össze.

Az október végéig látogatható tárlat 500 archív fotón keresztül mutatja be az 1944 előtti pápai és Pápa környéki zsidóság mindennapjait. A képek között vannak családi portrék, társasági eseményeken készült fotók, szabadtéri és műtermi felvételek, valamint munkaszolgálatos archív képek. A tárlat képi anyagát családtörténetek, visszaemlékezések, anyakönyvi okiratok és koncentrációs táborokból elbocsátó igazolványok egészítik ki, de láthatóak a deportáló vonatból kidobott levelezőlapok is, valamint a kiállítás tárgyai között van Esterházy gróf zsidóknak kiadott védlevele is.

infopapa

Gyekiczki András, a kiállítás egyik kurátora a naplo-online.hu-nak elmondta, hogy a varsói Műcsarnokban 2008-ban látott kiállítás adta az ötletet a gyűjtéshez. Az ottani anyag egy lengyel színésznő felhívására érkezett be, aki az 1944 előtti lengyel zsidóság mindennapjairól szeretett volna fotókat és visszaemlékezéseket gyűjteni.  A Még mindig látom az arcukat című varsói tárlat több ezer archív felvételét egykori szomszédok, barátok, ismerősök és munkatársak adták össze.

A megnyitót megelőzően több hónapig, számtalan változatban terjedt Pápán a felhívás, amely ezekkel a felvezető gondolatokkal indult: „Az emberiség történetének számos tragédiája örökre belevésődött emlékezetünkbe, hatásuktól nem tudunk és nem is lehet megszabadulni. A magyar történelemben ilyen a zsidónak tekintett állampolgárok szervezett kiirtása a második világháború során.”

A felhívásra egykori ismerősök, munkatársak, barátok, szomszédok és a koncentrációs táborokat megjárt túlélők küldtek be archív felvételeket és dokumentumokat, ezeken kívül pedig számtalan korabeli visszaemlékezést, hivatalos okmányt mutatnak be. A város fejlődését a 18. század közepétől közel két évszázadon át alakította tevékenyen az ott élő jelentős számú zsidó lakosság. A deportálásukkal megszűnt világra ma már egyre kevesebben emlékeznek Pápán, ezért az egykori szomszédok arcának felidézésével a maradék emlékezet megőrzése a fő cél.