Távol a mainstreamtől, de a világhír kellős közepén a Sigur Rós ma Izland első számú kortárs zenei és kulturális exportcikke.
David Bowie, Madonna, Brad Pitt és Thom Yorke szeméből könnyeket csal ki, a filmrendező Cameron Crowe isteni jégszikrának nevezi a Sigur Rós izlandi zenekart, a világon pedig egyre többen értik és érzik kitalált nyelvét, a vonlenskát. Pedig amikor Georg Hólm basszusgitáros, Ágúst Evar Gunnarsson dobos és Jón „Jónsi” Birgisson énekes-gitáros 1994 augusztusában Reykjavíkban zenekart alapított, ott a legnépszerűbb szám még mindig a dzsesszes-táncos muzsikát játszó Mezzoforte együttes 11 évvel korábbi Garden partyja volt, a kultsztár pedig az excentrikus Björk.
A Magyarországon még nem járt, ám a koncertszervezők egyik vágyott trófeájának számító zenekar a nevét Jónsi húga, Sigurrós után kapta – a közkedvelt izlandi női név jelentése: a győzelem rózsája. Az együttes nyers, erősen kísérletező első albuma, a Von 1997-ben jelent meg. A rejtélyes, jégbe fagyott démonokat megidéző lemezen a később a zenekar védjegyévé váló falzett énekhang és a hetvenes éveket idéző pszichedelikus gitártémák még a háttérbe szorultak a sarkkörön túl tomboló viharok dübörgését idéző effekthez képest. A Sigur Rós ekkor már saját fantázianyelvén szólalt meg: az angolul hopelandicnek nevezett nyelvnek nincs grammatikája, a mesterséges, jelentés nélküli szavak a zenészek által játszott dallamokkal együtt változnak, formálódnak, univerzális érzettartalmakat közvetítenek. Mégis pontosan érthető az albumról albumra gazdagodó nyelv minden szava Jónsi túlfűtött, szinte vallási ihletettségű énekéből és hangsúlyaiból.
A világsikert a ma már modern klasszikusként jegyzett Ágaetis byrjun album hozta meg. A lemez két száma is amerikai kultfilmek – Wes Anderson Édes vízi élet és a Tom Cruise–Penélope Cruz-páros főszereplésével készült Cameron Crowe-film, a Vanília égbolt – betétdala volt. Az akkor már kvartettként működő együttes hivatalos volt a Vanília égbolt stábjának bulijára. Az emlékezetes eseményről Georg Hólm több mint tíz évvel később így mesélt: „Az egész őrület teljesen idegen volt a mi megszokott, hétköznapi életünktől. Hazarepültünk, levittem a kutyámat sétálni, majd eltakarítottam a havat a házam elől, és borzasztó furcsán éreztem magam. Tudatosult bennem, hogy képtelen lennék Los Angelesben élni. Talán egy hónapig bírnám, aztán szívószállal az orromban, holtan lebegve találnának meg egy úszómedencében.”
Azóta a Sigur Rós kerüli az érvényesüléshez vezető, bejáratott utakat: tagjai nem adnak interjút, koncertjeiken megközelíthetetlenek, új munkáikról legfeljebb szűkszavú közleményt jelentetnek meg, és minél népszerűbbek, annál inkább elzárkóznak a külvilágtól. Stúdiójukat hatalmas uszodából átalakított épületben rendezték be a Reykjavík melletti kisvároshoz, Mosfellsbaerhez közel. Különös világuk érdeklődést keltett az izlandi könnyűzene iránt, egyre nagyobb figyelem övezi a szigetországi előadókat: közülük a játékos, naiv kísérleti zenében utazó Múm, a brit Coldplay és a Muse izlandi megfelelőjének kikiáltott Leaves, a folkos alternatív zenékben gondolkodó Hjaltalín, valamint a Sigur Róstól hosszú ideig elválaszthatatlan női vonósnégyes, az Amiina a legismertebb. Négy éve a könnyedebb műfaj felé nyitottak, a már-már slágeres albumukkal bebizonyították, képesek felolvasztani a jégpáncélt, amely falat emel a tömegigényeket kiszolgáló mainstream kultúra és a rétegzenei univerzum között.
Az együttes 2009-ben határozatlan időre felfüggesztette működését, ám a távollét évei nem teltek eseménytelenül. A tagok közül a fél szemére vak, a falzettnél is magasabb tartományban rezonáló hangjáról elhíresült Jónsi volt a legaktívabb. Előbb élettársával, Alex Somersszel adott ki lemezt, majd barokk-pop albummal jelentkezett, és számos filmhez írt zenét. A velencei filmfesztiválon mutatták be tavaly az együttes második koncertfilmjét, az Innit, az első, a 2007-es Heima Magyarországon is sikert aratott, közönségdíjat nyert a Titanic Filmfesztiválon. Az Inni megjelenése után sejteni lehetett, hogy a visszatérésre nem kell sokáig várni: május végén jön ki az új album, a Valtari, amely a zenekar legbeszédesebb tagja, Hólm szerint a legbensőségesebb alkotásuk. A mű több elektronikát és kevesebb táncot ígér a rajongóknak, akik az albumot hallgatva arra számítanak, hogy erdei tündéreket üldözhetnek örök gyereknek megmaradt kedvenceikkel.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
