szerző:
Zubor Zalán

"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.

hvg.hu: Miért adta könyvének a Kiegyezés Kádárral címet? Vonhatunk párhuzamot az 1867-es kiegyezés és a gulyáskommunizmus kiépülése között?

Tabajdi Gábor: Ez a történeti allegória nagyon mélyen él a köztudatban. A kifejezést, bár eltérő kontextusban, használta Bibó István is, és különböző 56-os emigránsok. Mint történelmi előkép, az állambiztonságiak által 1956 után lehallgatott személyek, ellenzéki és társutas értelmiségiek vitáiban is előkerül. Én ezt a viszonyrendszert felülről, az állampárt szemszögéből vizsgáltam. Az MSZMP deklaráltan egy történelmi folyamat betetőzésének, ha tetszik kiegyezésnek kívánta láttatni a pártállam restaurálását, a rendszer konszolidálódását. Az, hogy a különböző társadalmi csoportok miként élték ezt meg, további kutatásokat igényel.

hvg.hu: Kevés szó esik róla, hogy közvetlenül 1956. november 4-e után Kádár pozíciója nem volt különösebben szilárd, mind a szovjetek, mind a folytatódó ellenállás sakkban tartotta. Milyen dilemmákkal nézett szembe az új vezetés ebben az időszakban, és milyen megoldást talált?

T. G.: Közismert, hogy a fegyveres ellenállás még napokig kitartott, a társadalmi ellenállás (sztrájkok és egyéb tiltakozó akciók formájában) pedig még tovább. Kádár dolgát nehezítette, hogy az újonnan alakuló MSZMP-nek alig volt apparátusa, a rendvédelmi szervek is szovjet irányítás alatt álltak. Ebben a szorult helyzetben felértékelődött a korábbi útitársak szerepe. Nem véletlen, hogy a többpártrendszer bevezetését is sokáig lebegtették, persze olyan formában, amilyen 1948-ban volt: névleges többpártrendszer az MSZMP irányításával. Az újjászervezett népfront, a párton kívüliek szerepeltetése tudatosan próbálta elrejteni a pártállam restaurálását. A megtorlásokkal párhuzamosan, olykor éles belső viták közepette alakult ki a hatalomgyakorlásnak az az új módozata, amely nemcsak a nemzetközi enyhüléssel számolt, hanem figyelembe vette a Rákosi-korszak csődjének tapasztalatait is.

hvg.hu: Kik voltak Kádár új szövetségesei? Mennyire különbözött Kádár bázisa az MDP-étől?

T. G.: Elsősorban a régi társutasokat – olyan, nem kommunista személyeket, akik valamilyen módon támogatták a MDP hatalmát – sikerült újra aktivizálni. Ezeknek a személyeknek a nagy része közel került az 56-os Nagy Imre-kormányhoz. Ugyanakkor velük kapcsolatban mély tapasztalattal rendelkeztek a régi-új vezetők. Az útitársak sok esetben az állambiztonsági megfigyelések célpontjai is voltak. Egyes közszereplőkről, például Veres Péterről vaskos titkosszolgálati dossziék maradtak fenn. A kádári szövetségi politika egyik kulcsfigurájának, Ortutay Gyulának a naplója kiváló forrása annak, miként zajlott a kiszemelt személyek megkörnyékezése. Mind a fenyegetés, zsarolás, mind az ígérgetés, megvesztegetés helyet kapott Kádárék módszerei között.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy Kádárnak valamilyen módon kezelnie kellett „baloldali” kritikusait is. A keményebb rendteremtést követelő Táncsics-kör semlegesítése egybeesett a Hazafias Népfront megalakításával. Kádár tudatosan próbálta magát középre helyezni, és kommunikálni a Rákosi-rendszerrel való szakítást. Ez is a gyakran emlegetett kétfrontos harc része volt.

hvg.hu: Ez a közeledés egyirányú volt?

T. G.: Természetesen a korábbi közszereplők, az egykori „koalíciós” politikusok, akikre a kommunisták mint egyfajta anti-elitre tekintettek, szintén keresték a helyüket az új rendszerben. Az egyes személyek között persze különbség mutatható ki, a rendszert támogató nyilatkozat megtételével kapcsolatban: Illyés Gyula például sokáig nem írta meg saját bocsánatkérő levelét a hatalomnak, ezért évekig mellőzött író maradt. Hasonlóan viselkedett Kovács Béla egykori kisgazda vezető is, aki teljesen visszavonult a közélettől. Ugyanakkor halála előtt nem sokkal, máig tisztázatlan körülmények között, megjelentek a kollektivizálást támogató újságcikkei. Veres Péter vagy Ortutay Gyula ezzel szemben az elsők között volt, aki „visszakéredzkedett” a hatalom oldalára. A jó személyes kapcsolatokkal rendelkező, ismert és elismert személyek integrálása komoly szerepet játszott abban, hogy a tömegek később elfogadják Kádárt.

©

hvg.hu: Az elit mellett Kádárnak a szélesebb tömegeket is maga mellé kellett állítani. Mekkora szerepe volt az 1957. május elsejei ünnepségeknek? Sokak szerint ez volt az a határvonal, amikorra Kádár megvásárolta az emberek támogatását.

T. G.: Valóban fontos lélektani határ volt a hatalom számára a május elsejei ünnepség, olyannyira, hogy a tömeggyűlésről szóló fényképet Kádár az irodájába is kiakasztotta, és előszeretettel mutogatta a látogatóknak. Az eseményt a hivatalos propaganda is kihasználta, az 1957-ben elinduló kísérleti tévéadás első tudósítása is erről szólt. Persze a propaganda állításaival szemben nemcsak ünneplők voltak az utcán, hanem egy elég vegyes tömeg: kivezényelt, megfélemlített emberek, kíváncsiskodók ugyanígy voltak a tömegben, de ügyes kamera-beállításokkal nem volt nehéz azt a látszatot kelteni, hogy mindenki mosolyog. Nyilván az is szerepet játszott, hogy Kádár az év elején adócsökkentéseket, fizetésemeléseket és más jóléti intézkedéseket vezetett be, amelyek májusra már éreztették a hatásukat, így voltak sokan, akik tényleg ünnepelni mentek ki. A 10-30 százalékos béremelések hatása nem lebecsülendő. Ugyanakkor szükség volt a hatalom elfogadását megszemélyesítő közismert személyekre is, akár e kezdeti időszakban, a megtorlások idején, vagy a kollektivizálások későbbi megindulásakor.

hvg.hu: Az utóbbi években végzett felméréseken Kádár János rendre előkelő helyen végez a legnépszerűbb történelmi személyiségek listáján. Mondhatjuk, hogy Kádárból az 1956-1963-as időszakban lett „Kádár apánk”?

T. G.:
Azt hiszem, ez időben későbbre tehető, ebben az időszakban inkább a különböző társadalmi csoportok depolitizálását, a beletörődést tudta elérni. Az 1963-as időhatár nemcsak a választások, majd az azt követően meghirdetett amnesztia, az ország nemzetközi elszigeteltségének enyhülése miatt fontos. Ekkor zárul le számos titkosszolgálati eljárás, s ekkor hullik ki végleg a közbeszédből az egykori pártokra történő utalás.

A kádárizmus kezdeti évei ugyanakkor kivételes periódusnak számítanak a magyar politikatörténetben. A hatalom működését számos oldalról és kivételes mélységben meg tudjuk világítani. Az egykori pártok felszámolásával kapcsolatban nemcsak a pártközpont vitáit, a Hazafias Népfront intézkedéseit követhetjük nyomon, hanem a titkosszolgálatok nagyszabású intézkedéseit és sokszor kisszerű ügynöki, hálózati tevékenységét is. Ezt kiegészítve Kádár János személyes leveleivel, a visszaemlékezők tapasztalatával kirajzolódnak az MSZMP hatalomtechnikai módszerei, megismerhetővé válik a társadalom megnyerését szolgáló „szövetségi politika” kialakulása.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kovács Áron - M. László Ferenc Itthon

Kádár Jánost zászlójára tűzve indul végső hadjáratára Orbán

Utolsó nagy csatájára készül Orbán Viktor, aki szerint a 2014-es választások eredményétől függ, hogy beérik-e a hosszú évek óta folytatott háborús politikája, és sikeres államférfiként kerülhet-e be a történelemkönyvekbe. A Fideszben semmit nem bíznak a véletlenre, a kampánystáb által kidolgozott stratégia alapján az MSZP-t balról kell előzni, Bajnait pedig ki kell szorítani a centrumból. Ha kell, még Kádár Jánost is a zászlójukra tűzik.

MTI Itthon

Rogán: se Horthynak, se Kádárnak nem jár szobor

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője soha nem értett egyet azzal, hogy Horthy Miklós egykori kormányzónak szobra legyen. Az "se neki, se Kádár Jánosnak nem jár" – mondta Rogán Antal hétfőn újságírók előtt.

hvg.hu Gazdaság

Kopits: Kádár János Magyarországán élünk

A kormány gazdaságpolitikáját kritizálja a Wall Street Journal véleményrovatában Kopits György, a korábbi Költségvetési Tanács elnöke. A közgazdász szerint a kormány gyakorlatilag minden független intézmény felett átvette a hatalmat, az ország pedig kísértetiesen emlékeztet Kádár János rezsimjére, ahol minden állami intézmény Patyomkin-szervezet.

Tóth Sándor Kult

Kurvával és Kádárral is találkozott a Nobel-díjas író Budapesten

Gabriel García Márquez, mint kezdő zsurnaliszta 1957-ben egy megfigyelő csoport tagjaként járt Magyarországon. Az 1982-es irodalmi Nobel-díjat elnyert kolumbiai írónak Kádár János bevallotta, hogy nem szeretik a kormányát, de az írót leginkább egy filozófia szakos prostituált beszámolója nyűgözte le. Nemrég könyv jelent meg Marquez újságírói múltjáról.

hvg.hu Gazdaság

Kádár és az IMF-titok

Aligha igazak azok a legendák, amelyek az 1982-es magyar IMF-csatlakozás körül keringenek és azt sejtetik, hogy magyar illetékesek sora igyekezett Moszkva elöl rejtve tartani az előkészületeket. Kádár hitele címmel hamarosan megjelenik Mong Attila új könyve, amely a kommunista rezsim és az IMF közötti kapcsolatokat mutatja be 1956-tól 1990-ig, eddig feldolgozatlan állambiztonsági iratokat, valamint IMF-es belső feljegyzéseket is felhasznál. Részletek a könyvből.

Hogy mi korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása? Meg fog lepődni

Hogy mi korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása? Meg fog lepődni

A mobiljaink alapján derítették ki, hogy nem is dolgozunk a szombati munkanapokon

A mobiljaink alapján derítették ki, hogy nem is dolgozunk a szombati munkanapokon

Cápák közé ugrott egy meztelen férfi (videó)

Cápák közé ugrott egy meztelen férfi (videó)

Közel kétezer sertés pusztult el Alsómocsoládon

Közel kétezer sertés pusztult el Alsómocsoládon

Itt a kormányhatározat, hivatalosan is vége a genderszaknak

Itt a kormányhatározat, hivatalosan is vége a genderszaknak

A holland szélsőjobb vezére szerint Orbán barátok nélkül üldögél az Európai Néppártban

A holland szélsőjobb vezére szerint Orbán barátok nélkül üldögél az Európai Néppártban