Pörögnek a filmstúdiók, főleg a külföldi bérmunkák megrendeléseitől, de idén a Filmalap is bővebben méri a támogatást a magyar produkciókra.
Fél-egy évre le vannak kötve a filmes stúdiók, a stábokkal egyetemben – jelezték a HVG-nek rendezők-producerek egybehangzóan, hogy ömlik a külföldi bérmunka, főleg az etyeki Korda és a rákospalotai Raleigh Stúdióba. A filmiroda idén eddig 37,6 milliárd forint tervezett filmgyártási költséget regisztrált, csaknem annyit, mint tavaly egész évben. Több mint 20 milliárddal külföldi gyártók jelentkeztek be, és akár meg is dőlhet a Bruce Willisszel tavaly forgatott Die Hard 12 milliárd forintos költési rekordja, a Hercules című kosztümös akciófilm ugyanis 14 milliárdos költségvetést tervez. A Borgiákról szóló sorozathoz hasonlóan többéves megrendelést hozhat a hidegháborús dráma, a The Missionary tévésorozat bő egymilliárdra belőtt pilot-epizódja, amely szintén itt forog. Teljesülni látszik tehát Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztos egyik küldetése, a külföldi filmek Magyarországra terelése. A másik, a „nemzeti filmipar” megújítása lassabban halad, de tény, hogy a filmközpontként működő állami mecénás Nemzeti Filmalap Nonprofit Zrt. idén eddig 3,6 milliárd forint filmes támogatásról döntött, csaknem kétszer annyiról, mint tavaly az egész évben.
Igazi paradicsom a külföldi produkciók számára Magyarország, hiszen a 20 százalékos befektetési adókedvezmény könnyedén feltornászható 25 százalékosra. Az itthoni filmgyártási költségek megfejelhetők ugyanis a magyarországi forgatással összefüggő külföldi költésekkel, például az utómunkálatokkal. Nem lesz nehéz túlszárnyalni a tavalyi évet, akkor 3,4 milliárd forint adókedvezményt igazolt a Filmiroda. Ez a fele a csúcsévnek számító 2010-esnek, és jócskán elmarad a 2011-es 6,3 milliárdtól is. A visszaesést az okozhatta, hogy versenytársat kapott a filmipar, hiszen ugyanilyen kedvezményes konstrukciót vehettek igénybe a látványsportok támogatói. Másrészt a magyar játékfilmgyártás is tetszhalott állapotba került, a kormányváltás után Vajna előbb a korábbi fő állami támogatáselosztó, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) hagyatékát rendezte. Az első filmes támogatásról a szubvenciós rendszer kidolgozása és a Filmalap felállítása után, 2011 végén döntött, éppenséggel egy első filmesnek, Ujj Mészáros Károlynak szavazott bizalmat Liza, a rókatündér című filmjéhez.
Továbbra is azt reklamálja a szakma egy része, hogy még mindig nem mutattak be a Filmalap közreműködésével készült alkotást, így az eredmény sem ítélhető meg. A Szász János rendezte A nagy füzet magyarországi bemutatója szeptemberben várható, világpremierje már megvolt – Karlovy Varyból a Kristály Glóbuszt is elhozta –, de a koprodukciót nem sorolják a Filmalap delejezte darabok közé. Az Agota Kristof-könyv adaptációjának előkészítését még az MMKA finanszírozta, majd a kormányváltás után Szőcs Géza akkori államtitkár a minisztériumi keretből utalt ki 100 milliót, végül a Filmalap is beszállt 180 millióval. Összességében a 420 millió forintnyi magyarországi finanszírozás a teljes költségvetés 40 százaléka.
Az eddigi döntések alapján a Filmalap vállalja a kockázatot, amennyiben az állami támogatásra érdemesített filmek között öt első filmes rendező lelhető fel. Ugyanakkor a korábbi munkáikkal a nemzetközi fesztiválokon arató generáció több tagja – Mundruczó Kornél, Hajdu Szabolcs vagy éppen Török Ferenc – is befért a nyertesek közé. A csúcstartó a Hukkléval befutott Pálfi György, aki Arany János Toldi-trilógiáját viheti vászonra a Filmalap 900 millió forintos támogatásával. Pálfi négy éve dédelgeti a magyar szuperhős, a rettenthetetlen Toldi történetét, amiből az Egri csillagokhoz foghatóan nagy hatású, látványos, romantikus, kétórás film készül. A koprodukció teljes büdzséje a jelenlegi tervek szerint 1,6-1,7 milliárd forint lesz. Pálfi nemzetközileg magasan jegyzett rendező, mégis meglepetést keltett, hogy a Művészetek Palotáját igazgató, Fidesz-közeliként elkönyvelt Káel Csaba ellenében nyerhetett, aki szintén a Toldival próbálkozott. Ugyanakkor nem kizáró ok a kormányzati kapcsolatrendszer: Kálomista Gábor, a Thália Színház menedzser-igazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap fesztiválpénzeket osztó kollégiumának vezetője, cége révén az MTVA egyik jelentős beszállítója, két film producereként is befutott. A Goda Krisztina rendezte Kakukkfiók 420 milliós, az Orosz Dénes irányításával készülő Coming out 280 milliós támogatást nyert.
A Vajna által kidolgozott rendszert, aki már belekóstolt, bürokratikusnak, de korrektnek találta a HVG által megkérdezett rendezők és producerek közül. Vajna kinevezésekor a központosított programot az MMKA megszüntetése, a szakmai önrendelkezés elveszítése miatt a filmesek zöme elutasította, visszatekintve azonban már árnyaltabban látják a kormánybiztos ténykedését. Vajna rendezte a közalapítvány adósságait, és biztos alapokra helyezte a finanszírozást. Elérte, hogy az évente ismétlődő költségvetési alkudozás helyett fix forrással számolhassanak a játékfilmesek: a hatoslottó játékadójával, amiből idén 5,16 milliárd forintot tervezett be a Filmalap. Ami pedig az ideológiai részt illeti, Vajna a kormányváltás óta tartó kultúrharc közepette még a gondolatát is elutasította annak, hogy a filmesek a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia égisze alá kerüljenek. „Erős védőernyő” – valahogy így hangzik a kánon az egykori hollywoodi sztárproducerről.
VITÉZ F. IBOLYA
A magabiztos Tisza-előnyt mérő, június elején készült Medián-kutatásban azt is megvizsgálták, milyen hatással lennének a különböző összefogás-kombinációk Magyar Péter pártjára.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról, melyre szerintük a Pride körüli tudatosan keltett álhírek miatt volt szükség.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
Ami igazán érdekes, hogy mi maradt ki a dokumentumból.
Kevesebbel is beérnék a mai amerikaiak elődeiknél, de egy magyarnak ez még mindig sok.
Egész Európát érintő azonnali visszahívási kampány indult.
