Korábban már beszámoltunk róla, hogy az amerikai Hollywood Reporter gyakorlatilag agyondicsérte a Viharsarkot. A fiatal rendező, Császi Ádám bemutatkozó nagyjátékfilmje ugyanakkor másutt is főként pozitív fogadtatásban részesült.

A film története egy bűnügyi híren alapul. Az eset mögött "lehetséges homszexuális indíték áll", és elvezet "a belsővé tett homofóbia és diszkrimináció teljes poklába" – mondta Császi Ádám a Berlinalén, az alkotást bemutató sajtótájékoztatón. A Viharsarok elkészítéséhez azért fogott hozzá, mert úgy érezte, beszélni kell a hírből kibontakozó társadalmi problémákról. A másság elfogadása örök emberi probléma, mindig, mindenhol beszélni kell róla, különben lehetetlen megérteni – mondta a rendező, hozzátéve: reméli, hogy filmje társadalmi párbeszédet indít el a témáról Magyarországon.

A filmdráma egy fiatal profi labdarúgóról szól, aki egy német csapatnál játszik. Az igazi hivatását és nemi identitását keresve visszatér a vidéki Magyarországra, ahol egy szerelmi háromszögbe kerül. A rendező és alkotótársai a minimalizmusra törekedve beszélik el a történetet. "Csak a legszükségesebb filmes eszközöket használtuk" – mondta Császi Ádám, hangsúlyozva, hogy "egy film vizuális ereje a stílus szegénységében rejlik".

A minimalizmus mellett a realizmus is fontos vonás. A rendező a forgatás előtt "elküldött egy pusztai tanyára dolgozni, hogy magamba szívjam a miliőt" – mondta az egyik főszereplő, az Áron alakját megformáló Varga Ádám.

Császi kompozíciós érzékét és Rév Marcell kifinomult operatőri munkáját dicséri a Cinevue angol kritikusa. Patrick Gamble megjegyzi ugyanakkor, hogy a fiatal rendező első nagyjátékfilmjének témaválasztása talán túlságosan is aktuális ahhoz, hogy arról igazán emlékezetes filmet lehessen rendezni. Gamble szerint Császi rendezésének, és a színészek árnyalt játékának köszönhető hogy a Viharsarok nem válik közhelyes homofóbiáról és homoszexualitásról szóló alkotássá.

Stílusos bemutatkozásnak tartja a Hollywood Reporter kritikusa Császi első nagyjátékfilmjét. A szinte csak dicsérő kritika szerint, „más kezében ez csak egy szokásos melegfilm lenne a sok közül. A Viharsarok ugyan nem mentes a kliséktől, de Császi és társírója Szabó Iván amellett, hogy komoly és kifejező karaktereket álmodott a vászonra, frissítően őszintén ábrázolja a szereplők fizikai vonzalmát.” David Rooney szerint a színészek természetes játéka mellett a film finoman komponált képi világa az, ami igazán hatásossá teszi Császi drámáját.

A Bernard szerepét alakító Sebastian Urzendowsky német színész

MTI / Kallos Bea

A Süddeutsche Zeitung című lap hírportáljának Berlinale-blogja a magyar-német koprodukciót a fesztiválon feltétlenül megnézendő filmek közé sorolta. A Berliner Zeitung „Homoszexualitás a futballban: halálos némaság” című írásában nem felejti el párhuzamba állítani a filmet Thomas Hitzelsperger, az egykori német válogatott futballista coming outjával. A német lap beszámolója szerint a Viharsarok olyan, mintha Hitzelsperger vallomásának mozgóképes feldolgozását látnánk. Christina Bylow írása végén úgy fogalmaz, hogy a Viharsarok világosan megmutatja az elfojtott másság és a velük szemben mutatott halálos gyűlölet közti szörnyű logikát. Bylow azonban még hozzáfűzi, ez nem csak kelet-európai jelenség, hiszen a probléma univerzális.

A francia filmes portál a Film de Culte kritikusa úgy fogalmaz, Császi ügyesen kikerüli azokat a csapdákat, amikbe egy ilyen témájú film során könnyen beleshet egy rendező. A film ugyanis nem válik mazochista meleg drámává – írja Nicolas Bardot, bár hozzáteszi, hogy a film homoerotikus jelenetei olykor már szinte paródiaként hatnak. A francia szakíró véleménye szerint a film végül ügyesen elkerüli a közhelyeket, és egy olyan elnyomó közösségről ad pontos látleletet, amely jóindulatnak álcázza durvaságát, és amely elpusztítja azt, aki letér az általa elismert „helyes útról”.

A berlini világpremier után a filmet a magyar mozik március 27-én mutatják be.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!