Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

"Az ember, aki egy személyben vetett véget a második világháborúnak" – szokták jellemezni Alan Turingot, a brit matematikust, aki egyedülálló zsenihez méltóan feltörte a németek kódnyelvét, az Enigmát. Benedict Cumberbatch és Keira Knightley zseniális alakításán kívül viszont nem tartogat sok izgalmat a 8 Oscarra jelölt Kódjátszma, aminek minden eleméről lerí, hogy a díjeső reményében készült. A homoszexualitása miatt kasztrált tudós élete drámai volt, viszont korántsem olyan érdekes, mint azt a film láttatni akarja.

Bár a filmkedvelők minden évben várják a jobbnál jobb filmeket tartogató Oscar-szezont, ebben az időszakban támad Hollywood a legsablonosabb, legkalkuláltabb minta-mozikkal is. Ezt lehetett várni a – rossz értelemben vett – pátoszosnak ígérkező, de végül egész jóra sikeredő Martin Luther King-filmtől, a Selmától, illetve a szentimentalitás helyett valóban megindító Stephen Hawking-mozitól, A mindenség elméletétől. De nem lehet minden tökéletes, így is becsúszott a díjversenybe egy mesterkélt életrajzi film, az Alan Turing életét feldolgozó Kódjátszma.

És ez nem annak köszönhető, hogy az ő nevét és életművét valószínűleg tizedannyian sem ismerik, mint a polgárjogi harcos tiszteletesét vagy a kerekesszékbe kényszerült kozmológusét. Egyszerűen csak fogták az Alan Turing életrajzi regényt, és odadobták egy kimért norvég rendezőnek (Morten Tyldum) és egy elsőfilmes forgatókönyvírónak (Graham Moore), akik egy tévéfilm kaliberű történetet álmodtak nagyvászonra. Ha nincs a Sherlock-sorozat óta eszméletlenül menőnek számító Benedict Cumberbatch és a második fénykorát élő Keira Knightley – akiket teljesen megérdemelten jelöltek Oscarra –, akkor a Kódjátszma valószínűleg nem szerez a BBC késő esti műsorsávjánál kiemeltebb helyet.

©

Az 1954-ben elhunyt Turing alakja egyébként az utóbbi néhány évben eléggé megmozgatta az embereket. 2009-ben Gordon Brown akkori brit kormányfő posztumusz bocsánatot kért a homoszexualitása miatt elítélt matematikustól, majd három évvel később brit tudósok (köztük Stephen Hawking is) kérték a férfi rehabilitálását a brit kormánytól. 2014-ben akkor került újra szóba a neve, amikor a róla elnevezett Turing-teszten először ment át egy számítógép (hogy ez mi, az ebből a cikkből kiderül), majd még ugyanebben az évben a Pet Shop Boys írt „zenei életrajzot” a matematikus emlékére A Man from the Future címmel. De a tudós körül kialakult kultuszt jelzi az a népszerű legenda is, hogy az Apple-logó almáján látható harapás valójában a Turing halálát okozó, a holtteste mellett megtalált mérgezett gyümölcsre utal.

A Kódjátszma címéhez hűen Turing kódfejtői pályafutására koncentrál, annak is legtörténelmibb állomására, amikor a drámaian hangoztatott szlogenek szerint „egy személyben vetett véget a második világháborúnak”. Ezt a titulust ugyan számtalan személy megkapta már, valóban nem ártott a szövetségeseknek Turing szerkezete, amivel sikerült feltörni az Enigmát, a feltörhetetlennek gondolt német kódnyelvet.

Egy masina kimatekolása persze nem vinne el a hátán egy egész estés filmet, ezért az Oscar-díjra jelölt forgatókönyvíró kicsit átrajzolta a történetet. Kezdésnek például ott van az, hogy Turing egyáltalán nem volt egy magányos hős, a kódtörő gép tervezésében vele egyenértékű munkát vállaló – ám civilben közel sem akkora zseni – Gordon Welchman neve viszont még csak említésre sem kerül a filmben. A Slate cikkéből az is kiderül, hogy a hatás érdekében méretes túlzásokkal is él a film, a Cumberbatch által játszott öntelt, közömbös férfi ugyanis sokkal inkább hasonlít a színész másik híres karakterére, Sherlockra, mint arra a Turingra, akire kollégái úgy emlékeztek vissza, mint „egy nagyon könnyen megközelíthető ember”.

©

A legtöbb változtatás egyértelműen a készítők hatásvadász szándékát mutatja – ezek általában a film legdrámaibb momentumaira vonatkoznak, amik nélkül valószínűleg feleekkora hatást sem ért volna el a Kódjátszma. A filmben például gyerekkori szerelméről, Christopherről nevezi el az egyik korai számítógépét, ami szép dolog, csak épp semmi valóságalapja nincs. A gonosz főellenségként ábrázolt Denniston parancsnok (a Trónok harcából ismerős Charles Dance), Turing felettese az életben mindig is támogatta a főhősünket, itt meg szinte habzó szájjal várja az első alkalmat, amikor végre kirúghatja.

És ez persze csak néhány kiragadott példa, hosszasan lehetne sorolni a ténybeli változtatásokat, vagy azokat a jeleneteket, amiknek semmilyen valóságalapja nincs. Mint azt a Hawking-film esetében is említettük, még egy életrajzi filmben sem a tényszerűség a legfontosabb, ha meg tudnak ragadni egy érdekes vonalat az életműben, és azt igazi filmélménnyé tudják varázsolni.

Csakhogy itt nem kiemeltek egy vonalat, hanem költöttek egyet. Fogták a minden kétséget kizáróan történelmi jelentőségű zseni, de amúgy közepesen érdekes életet élő Alan Turing alakját, és ráhúztak egy zakót, amin az áll: „egy magának való, meg nem értett hős vagyok”. Egyszerűen felesleges húzás.

©

A főszereplőből áradó gőgből adódóan feszültség van a filmben, de a mesterkélt szerelmi szálnak betesz, ugyanis semmiféle kémia nincs Benedict Cumberbatch és Keira Knightley között. A hideg matematikus beveszi a csapatába a szintén zseni, de eggyel életrevalóbb nőt, ami garantálja a sablonos, kötelező jellegű romantikus botladozást. A sztori egyik legerősebb vonala lehetett volna a tudós homoszexualitása, azonban ezt a lehető legamatőrebb módon oldották meg a készítők: kizárólag visszatekintésekben látjuk a megrázó gyerekkori fiúszerelmet, ezzel minden élét elveszti a dolog, Cumberbatch sem tud így teljesen kibontakozni.

Azért még így se semmi, amit a két fő színészünk művel. A Sherlock sikere óta – és némileg kimondhatatlan nevének köszönhetően – gyakorlatilag a világ kedvencévé vált Cumberbatch második igazi mozis főszerepét játssza – ráadásul mindkétszer híres embert személyesített meg –, de a rém gyengére sikerült WikiLeaks-film forgatókönyve még annyira sem kedvezett neki, mint a Kódjátszmáé.

A sablonos sztori ellenére viszont elég nagy teret hagy a színészeinek a Turing-film: mivel főhősünket két különböző időszakban – a kódfejtő évek alatt, valamint vegyi kasztrálása után – is látjuk, Cumberbatch voltaképpen két szerepet játszott egy filmben, hibátlanul. Keira Knightleyt pedig végre sem az angol úrikisasszony, sem a naiv hősszerelmes sztereotípiába nem kényszerítik, így szépen tud építkezni, mint a kor szokásait megtagadva férfimunkát végző nő, aki ennek tetejében még bele is esik egy meleg férfibe.

©

Képtelenség nem összehasonlítani a Kódjátszmát az idei Oscar-szezon másik tudósmozijával, A mindenség elméletével. A legfőbb tanulság az, hogy nem minden zseni való a nagyvászonra. Stephen Hawking életútja egyszerre volt történelmi jelentőségű és emberileg megrázó, ezért olyan film készülhetett róla, ami méltóan viselheti a nevét. Alan Turing élete ezzel szemben – a vitathatatlan történelmi jelentőség mellett – talán nem volt annyira megrázó, ha ennyi kitalált elemet kellett hozzákölteni, hogy filmre vihessék.

Persze, ott van az akkoriban betegségként számon tartott homoszexualitása, az ebből következő vegyi kasztrálása és a későbbi rejtélyes halála (máig nem tisztázott, hogy öngyilkos lett-e vagy sem), de ennyivel nem lehet 110 percen keresztül fenntartani a néző érdeklődését – ellenben garantált a giccs.

Egy ilyen életművet nem filmen kell feldolgozni, hanem, mondjuk könyvben. Ja, hogy ezt 1983-ban megtették. Akkor talán nem véletlen, hogy 31 évig senkinek nem jutott eszébe ez az adaptáció.

A Kódjátszma 2015. január 29-től látható a magyar mozikban, a Fórum Hungary forgalmazásában.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alkotmánybíróság: az állami szervnek pontosan meg kell indokolnia, ha a járványra hivatkozva később válaszol

Alkotmánybíróság: az állami szervnek pontosan meg kell indokolnia, ha a járványra hivatkozva később válaszol

Bolsonaro vállalta, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek

Bolsonaro vállalta, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek

Újraindulnak a közlekedési vizsgák is

Újraindulnak a közlekedési vizsgák is