Egy magát Eugene Goostman néven bemutató számítógépes program sikeresen hitette el az emberi bírálókkal, hogy a válaszokat egy hús-vér ember adja. Akár a mesterséges intelligenciát, akár a humán kommunikáció gépi szimulálását nézzük, óriási áttöréstől van szó.
Az ezredfordulóra már lesz olyan számítógép(es program), amellyel öt percen át chatelve egy átlagos felhasználó jó eséllyel nem fogja tudni megmondani, hogy géppel beszélgetett – ezt feltételezte Alan Turing, aki az 1950-ben publikált tanulmányában mutatta be a Turing-teszt koncepcióját. A teszt nem a tudásra fókuszál, abban ugyanis a gépek természetesen jobban teljesítenek, mint egyetlen ember, ezér a próba inkább a válaszok emberi mivoltát vizsgálja.
A Turing teszt során egy ember számítógépen át, írott szövegben kommunikál két tesztalannyal, melyek közül az egyik valódi ember, a másik viszont gép. A teszt során mindkét alany megpróbálja meggyőzni a kérdezőt arról, hogy ő valójában gondolkodó ember, beszélgetést szimulálva, a szövegkörnyezet és hasonló szempontok figyelembe vételével, intelligensen válaszolva a feltett kérdésekre.
Turing azt állította: ha egy gépi résztvevő a kísérletben szereplő emberek legalább 30 százalékával elhiteti, hogy ő is ember, akkor olyan szintű intelligenciát mutat, ami egyértelműen bebizonyítja, hogy a “gondolkodó gép” megvalósítása lehetséges. A teszt egyik kritikája szerint az emberi párbeszéd képessége még nem egyenlő az intelligenciával, annak csak egy részét jelenti. Ezzel együtt a Turing-teszt azóta is széleskörben használt a mesterséges intelligencia tanulmányozása során, de mindezidáig, 64 év alatt egyetlen gép/program sem teljesítette.
A történelem során először a Readingi Egyetem szombati, Londonban tartott eseményén egy magát Eugene Goostmannak, egy 13 éves ukrán kisfiúnak kiadó program győzte meg sikeresen a szakemberek 33 százalékát arról, hogy emberrel beszélgetnek. Az egyetem közleménye szerint a Turing-tesztet elsőként teljesítő programot az Egyesült Államokban élő orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élő ukrán Eugene Demchenko fejlesztették. Ugyanez a chatrobot 2012-ben már nagyon közel járt az áttöréshez, de akkor a szükséges 30 helyett csak a bírálók 29 százalékát sikerült “átvernie”.
A Turing-teszt teljesítése kapcsán egyrészt komoly, például kiberbiztonsági kérdések is felmerülnek: ha már rendelkezésünkre áll az a technológia, hogy egy számítógépes program képes egy élő embernek kiadni magát, az nagyon rövid időn belül komoly veszélyeket rejthet magában. Egyértelmű tehát, hogy a mesterséges intelligencia kutatói mellett a biztonsági szakembereknek is hamarosan újra kell majd gondolniuk dolgokat.
Ám vannak ennél előrébb mutató következmények is: a Turing-tesztet sikeresen teljesítő géppel még egy lépéssel közelebb jutottunk a Ray Kurzweil által megjósolt jövőhöz. A mesterséges intelligencia, illetve az emberiség jövőjét az éppen ilyen technológiai mérföldkövek mentén felvázoló Kurzweil szerint a technológiai szingularitás hamarosan mindent újraír, amit az emberről, az életről és a halálról jelenleg gondolunk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Megnéztük, mekkora terhet jelent ez a gyakorlatban.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
