Hercsel Adél
Hercsel Adél
Tetszett a cikk?

El lehet kezdeni a gyerekek társadalmi érzékenyítését mesekönyvekkel, de csak, ha azokat a szülő együtt olvassa a gyerekekkel. „Ez egy szülői meló, amit nem lehet megúszni” – véli a szakember. Egy jó mesekönyv azonban nem lehet didaktikus, és irodalmilag is színvonalasnak kell lennie. Van-e helye a mesékben a homoszexualitásnak, a szegénységnek, a halálnak? Mennyire lehet egy mese félelmetes?

Evergreen-ben két ifjú királyfi az elveszett királylány megmentésére indul, azonban a mese egy adott ponton váratlan fordulatot vesz, mert kalandjaik során halálosan egymásba szeretnek. Röviden így foglalható össze az utóbbi évek egyik legnagyobb port kavart gyerekkönyvének története.

A kaliforniai professzor, Jeffrey A. Miles rendhagyó tündérmeséje tavaly nyáron nagy tiltakozási hullámot váltott ki, főként a konzervatív, keresztény amerikai szülők körében, akik a szexuálisan perverz propaganda különösen veszedelmes formájának titulálták a könyvet. A gyermekek erkölcseiért keresztes háborút vívó American Family Association nonprofit keresztény egyesület egyenesen felszólította az amerikai közkönyvtárakat, hogy vegyék le a polcokról A hercegek és a kincs című könyvet.

Bátor, de giccses

A Csimota Gyerekkönyvkiadó szerkesztője elképzelhetetlennek tartja, hogy kiadják a Hercegek és a kincset, de nem a könyv témája, hanem nettó giccs jellege miatt. „Attól, hogy egy nehéz témát közelítünk meg, még nem engedhetünk meg magunknak bármit. Lehet ilyen kényes ügyekről könyvet írni, de a téma érzékenysége miatt annak a könyvnek nagyon magas színvonalúnak kell lennie” – emelte ki Tsík Sándor.

A könyv egyik illusztrációja

A Fiatal Írók Szövetségének minapi, Tolerancia és másság a gyerekirodalomban című beszélgetésének résztvevői a könyv témaválasztását egyébként bátornak tartották, és a meleg királyfik történetét etikai szempontból sem kifogásolták.

„A gyerek nem születik előítéletesnek. Ezek a könyvek, például a meleg hercegek meséje megelőzheti az előítéletek, köztük a homofóbia kialakulását” – mondta Ritter Andrea pszichológus. Szerinte a toleranciára nevelő gyerekkönyvek elengedhetetlen gesztusa az egyes viselkedési minták pozitív megerősítése: a gyerekek ezekben a könyvekben különböző szerepekkel találkozhatnak, ezen keresztül pedig eltérő értékrendekkel ismerkedhetnek.

Csak provokálni akart a szerző?

Szekeres Nikoletta irodalomkritikus a könyv kapcsán kiemelte: Evergreen valójában egy utópia, a tökéletes tolerancia és elfogadás világa, azonban fölmerül a kérdés, hogy a szerző azért írta meg a könyvet, mert végtelenül naivan tényleg hisz abban, hogy ilyenné kell tenni a világot, vagy csak szimplán provokálni akart a történettel.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az érzékenyítésben a kevésbé direkt ábrázolások hatékonyabbak működnek: „igazán jól úgy lehetne beszélni a homoszexualitásról, ha a sztoriban nem a főhős, hanem a nagynéni, vagy az anya barátja lenne meleg. Ezt a saját példám is alátámasztja: a legjobb barátom meleg, ezért a 14 éves fiam evidenciaként kezeli, hogy vannak homoszexuális emberek.”

Csak szülői felügyelettel
©

A nyugati irodalmakban legalább 30-40 éve természetes a tolerancia gyerekkönyvek jelenléte, ami egyértelműen a demokrácia hagyományaival áll összefüggésben, mi sok évtizedes csúszásban vagyunk e téren. A kritikus úgy látja, hogy a hiányosságainkat kapkodva próbáljuk bepótolni, ezért ma mintha muszájból gyártanánk a tolerancia és tabu könyveket. Szerinte a kevesebb több alapon érdemes lenne megvárni a nagyon jó, nagyon jól illusztrált szövegeket.

Nem lehet didaktikus

Tsík Sándor szerint miközben a problémás témák feldolgozását várjuk a modern gyerekkönyvektől, nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy kiadó legfőbb célja a minőségi szépirodalmi könyvek piacra dobása. Az már csak járulékos elem, ha a könyv használható valamire. Ha pedig egy modern könyv gyerekkönyv családi, társadalmi és globális problémákról szól, akkor is csak annyit várhatunk tőle, hogy mankókat adjon, ami mentén a szülő és a gyerek beszélgethetnek.

Tapasztalatai szerint a toleranciára nevelő könyvek is csak az adott téma egy meghatározott aspektusát tudják bemutatni. Éppen ezért került zsákutcába az Unicef és a Bookline ambíciózus kezdeményezése, a Zinka és Hugó című gyerekkönyv, amely a világszervezet legfontosabb üzeneteit - tolerancia, összefogás, a fogyatékkal élők elfogadása, a természet megóvása, stb. – hivatott mesei köntösbe foglalni.

E témák azonban nem szervesültek a dramaturgiai hibáktól hemzsegő mesébe. Gyurkó Szilvia szerint a Zinka is elkövette azt a hibát, amit a legtöbb gyerekkönyv: „túlságosan didaktikus, és felülről kommunikál a gyerekekkel.”

Horror mesék

Tsík Sándor úgy véli, hiába hardcore horror a Jancsi és Juliska és a többi Andersen-mese, mégis működik. A Zinkához hasonló könyvek pont azt a horrort butítják le, amitől a történetnek tétje lesz.

A szakértők szerint egyébként nem kell idegenkedni a félelmetes mesekönyvektől, de fontos, hogy a szülők ilyenkor felnőtt kísérőként” mindig együtt olvassanak a gyerekkel. Például Az ellenség című olasz háborús, már-már létfilozófiai magasságokba emelkedő gyerekkönyv szülői kommentár nélkül könnyen szorongást kelthet.

Gyakran éri támadás a gyerekkönyvkiadókat a hasonló könyvek miatt. „Mindig felmerül a kérdés, hogy milyen könyv való a gyerekek kezébe, mitől kell megóvni őket. Miközben a különböző számítógépes játékokban és a filmekben percenként ötszázan halnak meg, addig a szomszéd néni haláláról már nem beszélünk. A gyerekkönyvkiadóknak hatalmas felelőssége van ebben” – véli Tsík.

Álszent gyerekvédelem

Gyurkó Szilvia úgy látja, hogy az elhallgatás legtöbbször önvédelemből fakad: a szülő azért nem beszél a halálról vagy más kényes témákról a gyerekével, mert saját magát szeretné megvédeni. A szakértő szerint a gyermekvédelem így lesz a legtöbb esetben egy végtelenül álszent dolog.

Ha igazán őszintén szeretnénk nehéz témákról, akár a válásról, az elmúlásról, a hajléktalanságról vagy a szegénységről beszélgetni a gyermekeinkkel, érdemes még mindig az évszázadokon át csiszolódott népmesékhez fordulni - véli.

A népmesék ereje

A mai modern mesekönyvek adhatnak szép szavakat, csiszolgatják a szókincset és a stílusérzéket, teremthetnek világokat, de nem végzik el azt a mélylélektani munkát, amiről a nagy meseelemző, a XX. század legnagyobb hatású gyermekpszichológusa, Bruno Bettelheim a tradicionális mesék kapcsán ír. „Azok számára, akik elmerülnek a tündérmese mondanivalójában, a mese mély, csendes tóvá válik, amely először a saját képét tükrözi vissza; de mögötte hamarosan felfedezi a lelkünk belső kavarodását – a mélységeket, s azt, hogyan érjük el a békét magunkban és a világban, amely a küzdelmeink jutalma.”

Szekeres Nikoletta csak részben ért egyet mindezzel, mert a népmesék a mai modern gyerekkönyvekkel szemben nem reagálnak korunk jelenségeire. „Valóban nagyon fontos a pszichológiai vonulat, de emellett a szociológiai, a kulturantropológiai jelenlét ugyanolyan lényeges mind a gyerek, mind a felnőtt irodalomban. Az irodalomkritikus úgy látja, ezek a könyvek számtalan élethelyzetben hatalmas segítséget tudnak nyújtani a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt.

Meglátása szerint a mai modern érzékenyítést célzó könyvek akkor működnek igazán, ha 0-tól 8-éves korig a szülő együtt olvassa a gyerekkel. „Ez egy szülői meló, amit nem lehet megúszni. Ugyanakkor mindenképpen megéri, mert ez egy lehetséges útja annak, hogy egészséges lelkületű, toleráns, 21. századi állampolgárt neveljünk a gyerekünkből, aki megállja a helyét az életben.”

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kitartó titkolózás: huszonharmadszor söpörte le a Fidesz az aktanyilvánosságot

Kitartó titkolózás: huszonharmadszor söpörte le a Fidesz az aktanyilvánosságot

Pénzzel jutalmazzák azokat a közmunkásokat, akik gyorsan átlépnek a versenyszférába

Pénzzel jutalmazzák azokat a közmunkásokat, akik gyorsan átlépnek a versenyszférába

Horvátország részben fedezné a hazatérő turisták Covid-tesztjeit

Horvátország részben fedezné a hazatérő turisták Covid-tesztjeit