
Elizabeth Taylor Kleopátraként
Bár több mint kétezer éve halott, a vonzerejéről is legendás Kleopátra, az ókori Egyiptom utolsó uralkodója szinte mindenhol jelen van. Szépségszalonok előszeretettel veszik fel a nevét, és lehet Kleopátra márkájú parfümöt, tisztítószert vagy csempét is kapni. De bújhatunk a rituális fürdőzéseiről is elhíresült asszonyról elnevezett kádba vagy franciaágyba is. Magyarországon orvosi centrumot kereszteltek el róla, s a második világháború előtt szopóka nélküli szivarkákat lehetett vásárolni Cleopatra feliratú bádogszelencében. Az egyiptomi Cleopatra cigaretta ma is a Közel-Kelet egyik kedvelt szívnivalója, amellyel az egykori királynő talán a túlvilágról is azért mérgezi mai alattvalóit, mert – mint a National Geographic Magazine írta – állítólag a rabokon tesztelte kedvelt mérgeit.
Kleopátra mindezek ellenére nincs meg, hiszen a két római hadvezérrel, Julius Caesarral és Antoniusszal is szerelmi viszonyt folytató királynő sírjára a mai napig nem sikerült rábukkanni. De a nemrég a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen előadást tartó Zahi Havasz egyiptológus, az Egyiptomi Régészeti Hivatal volt vezetője úgy véli, az Alexandriától 50 kilométerre nyugatra lévő Tapoziris Magna ókori romvárost feltáró ásatások során talán rálelnek a nyughelyére. Caesar meggyilkolása után Antonius ádáz küzdelmet vívott Octavianusszal a Római Birodalom feletti ellenőrzésért, de a sorsdöntő actiumi tengeri csata elvesztése és a sorozatos katonai kudarcok után i. e. 30-ban Antonius öngyilkos lett, s két héttel később Kleopátra is. Plutarkhosz görög történetíró szerint együtt temették el őket, de nem tudni, hova. Mint Shakespeare írta a róluk szóló tragédiájában: „Ily ritka párt nem zárt magába sír / E föld színén.”
Számos festményen, félszáz operában és balettben, több mint hetven irodalmi műben és féltucatnyi filmben szerepel. Olyan hírességek alakították a szerepét, mint Vivien Leigh vagy Elizabeth Taylor, az idén mozikba kerülő 3D-s alkotásban pedig Angelina Jolie játssza el Kleopátrát, mégpedig a Pulitzer-díjas írónő, Stacy Schiff életrajzi könyve alapján – amely egyébként csak az egyike a királynőről szóló több száz biográfiának. Holott nem sok egzakt tény ismert Kleopátráról, hiszen a róla szóló első művet kétszáz évvel a halála után írta Plutarkhosz. Mint egy másik modern kori életrajzírója rámutatott: létezésétől fogva a fikció és a sértegetés köde vette körül a személyét.
A makedóniai Ptolemaiosz-dinasztia sarjaként, VII. Kleopátra néven, 18 éves korában trónra lépett fáraót ábrázolták csábítónak, kegyetlennek, elbűvölőnek, szexmániásnak, feministának, bukott nőnek, mártírnak, gonosznak és istenként, hol szőke, hol fekete hajjal. Afroamerikaiak szerint fekete bőrű volt, egyiptomi alattvalói Ízisz istenség reinkarnációjaként imádták, Octavianus – a későbbi Augustus császár – szajhának, Horatius római költő végzetes szörnynek nevezte. Történészek azonban úgy vélik, hogy a szexnél minden bizonnyal jobban érdekelte a birodalma megmentése. A Ptolemaioszok megosztottsága és testvérháborúi, a Római Birodalom terjeszkedése okozta vészterhes időkben a féltucatnyi nyelven beszélő, a tudományok iránt is fogékony, a vele személyesen is találkozott és őt gyűlölő Cicero szerint is intelligens Kleopátra ügyes taktikázással egyben tudta tartani a Nílus menti országot, de bukása Egyiptom függetlenségének a végét is jelentette. A történelmi feljegyzések inkább csáberejéről, semmint igazi bájáról szólnak, és ha hinni lehet az őt ábrázoló pénzérméknek, horgas orrával, hegyes állával, alacsony homlokával és pufók orcájával nem lehetett szépségkirálynő. De egy biztos: mint Harold Bloom amerikai irodalomkritikus találóan megjegyezte, Kleopátra a világ első celebje.

AFP / The Art Archive / Collection Antonovich / Gianni Dagli Orti
A Nagy Sándor által alapított Alexandria, a Ptolemaioszok ókori fővárosa a földrengések és árhullámok pusztítása nyomán részben a tengerben, részben a mai metropolis alatt fekszik. Kleopátra sírjának keresése csak néhány évtizeddel ezelőtt, éppen a tengerben kezdődött, de Franck Goddio francia kutató 1992-ben, az alexandriai partoknál indított víz alatti kutatása eredménytelenül végződött. Aztán majdnem egy évtizeddel ezelőtt az érdeklődés Tapoziris Magna felé fordult, amikor a Kleopátra személyét évek óta tanulmányozó Kathleen Martinez fiatal dominikai régész – válasz nélkül hagyott több tucat e-mailje után – 2004-ben személyesen kereste fel a nagy hatalmú Havaszt. Először csak bejárási engedélyt kért több régészeti helyszínre, majd egy évvel később azzal állt elő: sejti, hol van Kleopátra sírja.
Tapoziris Magna ideális temetkezési hely lehetett számára – érvelt Martinez –, ahol az Ozirisz isten tiszteletére épített 14 templom egyike állt. A hely vallásilag is megfelelő a halhatatlanságot középpontba állító Ozirisz-kultusz miatt, és elég messze volt Alexandriától, hogy a rómaiak vagy mások ne háborgassák a pár nyughelyét. Mindazonáltal azt sem tudni pontosan, hogy Kleopátrát és Antoniust a rómaiak tudta nélkül temették el, vagy – mint Plutarkhosz feltételezte – Octavianus rendelte el a királyokhoz méltó temetésüket. Egy másik elmélet szerint a pár gyilkosság áldozata lett, és Octavianus propagandát kreált kitalált romantikus szerelmükből és bukásukból.
De bárhogy is volt, Havaszt sikerült meggyőzni, és tíz éve megindult a közös egyiptomi–dominikai projekt. Az ásatások – a Hoszni Mubarak elnök megdöntéséhez vezető 2011-es forradalomig tartó – első hat éve alatt számos olyan tárgy került elő, ami jelzi, hogy Tapoziris Magna valóban kiemelkedő fontosságú. Találtak egy fej nélküli gránitszobrot – a fáraók ábrázolására jellemző gallérral és rövid szoknyával –, amely a feltételezések szerint IV. Ptolemaioszt, a templom alapítóját ábrázolhatja. Felfedezték a templom eredeti bejáratát, mészkő alapokkal, melyek egyikén a nyomok szfinxfejre utalnak. Kiástak számos fej nélküli királyszobrot – valószínűleg később, a bizánci korban rongálhatták meg őket –, és két tucat bronz pénzérmét Kleopátra arcábrázolásával. A templom mellett találtak egy múmiákkal teli temetőt, a feltehetően magas rangú halottak arca a szentély felé fordul, ami azt jelentheti, hogy a templom királyi személyiség sírját őrzi. A radarkutatás több kamrát is jelzett mélyen a templom alatt.
Az egyiptomi politikai zavargások után folytatódó ásatásokon az idén előkerült egy mészkő sztélé, amelyen hieroglif írással IV. Ptolemaiosz, a fia, valamint a feleségeik neve olvasható. Egyiptom utolsó fáraójának sírja azonban továbbra sincs meg. Kleopátra átka – mondta egyszer ironikusan Havasz, aki szerint, ha sikerülne rábukkanni a sírra, az a XXI. század régészeti felfedezése lenne.
KERESZTES IMRE