Méretre készülő tévésorozatok

Kerek történetet, s minden szezonban új helyszínt és szereplőgárdát kínál a legújabb amerikai tévésorozat-divat, a 8-10 epizódból álló antológia, amelynek két legismertebb képviselője az Amerikai Horror Story és A törvény nevében.

Méretre készülő tévésorozatok

Fanyalogva fogadták a kritikusok az amerikai HBO előfizetéses tévécsatorna A törvény nevében című sorozatának minap zárult második szezonját. Különösen az eddig vígjátéki szerepekből ismert Vince Vaughnnak jutott ki a bírálatokból, mondván: a legkevésbé sem sikerült hitelesen megformálnia a legális üzletbe átzsilipelni próbáló bandafőnököt, Frank Semyont. A léc persze nagyon magasan áll az HBO Maffiózók című szériájának főszereplőjét, Tony Sopranót alakító, két éve elhunyt James Gandolfini szerepfelfogása óta. Mások sokallták, hogy a forgatókönyvíró és a sorozatot jegyző Nic Pizzolatto, a történet szálait túlbonyolítva, az előző szezonbeli kettő helyett négy embert állított a középpontba: Vaughn mellett a fiáért küzdő, kiégett zsarut játszó Colin Farrellt, a gyerekkori traumáját feldolgozni képtelen, szikár nyomozóként Rachel McAdamst, valamint az eddig másodvonalbeli filmszerepekből ismert, motoros autópálya-rendőrként feltűnő Taylor Kitschet.

A történet ezúttal a sivár ipari környezetben, egy képzeletbeli kaliforniai kisvárosban, Vinciben játszódik, amelyet Pizzolatto a 114 lakosú, Los Angeles szomszédságában található, vegyi és más szennyező anyagokkal dolgozó üzemekről, vágóhidakról ismert, az utóbbi egy évszázadban két család által ellenőrzött, kétes adókörnyezetű Vernonról mintázott. A kritikusok az új helyszín láttán nemcsak az első szezon baljóslatúsága ellenére is bukolikus louisianai táját sírták vissza. Hanem a második évadban már csak producerként szereplő Woody Harrelson és Matthew McConaughey, a szabályokat lazán kezelő és a filozofálgató hekus kettősét is. Vannak, akik addig merészkedtek, hogy az HBO – amely híres arról, hogy sorozataiban engedi szárnyalni a kreativitást, és nem sajnálja a pénzt a költségekre – túl sok mozgásteret adott Pizzolattónak. És hiányzott az egységes történetvezetés is, amit az első szezonban a mind a nyolc epizódot rendező – és ezért a tévés Oscarral, az Emmy-díjjal jutalmazott – Cary Joji Fukunaga garantált.

Woody Harrelson és Matthew McConaughey, az első évad két nyomozója. Hátborzongató történetek
AFP / Anonymous Content / Lee Caplin / Picture Entertainment / Passenger

Az HBO programigazgatója, Michael Lombardo kiállt Pizzolatto mellett, és az epizódonként 12 milliós amerikai nézőátlagra mutogatott. Ám a hangulatában, hívei szerint, a Roman Polanski rendezte 1974-es Kínai negyedet, illetve az 1997-ben bemutatott Szigorúan bizalmast idéző második szezon fogadtatása megingathatja a Louisianában született és felnőtt, 39 éves ötletgazda egyeduralmi pozícióját a produkcióban. Az első, Galveston című könyvét 2010-ben megjelentető, az HBO három sorozatát – a Maffiózók mellett a Drótot és a Deadwoodot – is tartalmában és formájában követendőnek tartó Pizzolatto egy régi-új tévés műfaj nagy ígéretének számít. A törvény nevében úgynevezett antológia, amely a tévésorozatok esetében megszokott, évadonként 22–24 helyett 8–10 részből áll, s az első epizódban kezdett történet az utolsóban lezárul, a következő szezon pedig új helyszínen, új szereplőkkel és új sztorival indul.

Az antológia előfutáraként az 1960-as években a tévében feltűnt Alkonyzóna, illetve az Alfred Hitchcock bemutatja vagy az 1980-as években őket követő Roald Dahl-féle Meghökkentő mesék bizarr történetekből építkező laza epizódfüzéreit tartják számon. Ez a formátum ritka volt, mert a sorozatok beálltak a 30 vagy 60 perces részekre – az előbbiek jellemzően komédiák, az utóbbiak drámák –, és az évad végén szinte kötelező volt feszültségkeltően megtörni a történetet, hogy a néző, a folytatást várva, hónapok múlva is odaüljön a képernyő elé. Az 1970-es és 1980-as években jöttek a minisorozatok, mint a Gyökerek vagy az egyaránt Richard Chamberlain főszereplésével készült Tövismadarak és a Sógun. A Magyarországra a szocialista időszakban kicsinek számító késéssel eljutott mindhárom széria egy-egy sikerkönyvet dolgozott fel, Alex Haley, Colleen McCullough, valamint James Clavell alkotását, és a formátum a kétórás mozifilmek és az egész évados sorozatok között helyezkedett el. Ez lehetővé tette a karakterek árnyalását és az alaposabb mesélést anélkül, hogy a történet rétestésztaként elnyúlt volna.

A megújulást pontosan 2011. december 21-ére teszik, amikor a Fox Entertainment Group tévécsatornája, az FX meghökkentette az Amerikai Horror Story első szériájának nézőit: a záróepizódban az összes fontos szereplővel végeztek. Másnap pedig a készítők bejelentették, hogy a következő szezonban egy új hátborzongató történetet mesélnek majd el, s még ha részben ugyanazokkal a színészekkel is, a visszatérők más szerepbe bújnak majd. A mindig más alcímet viselő Amerikai Horror Story azóta már a negyedik évadon is túl van – az ötödik októberben kezdődik –, és a sikere miatt követőkre talált. Ugyancsak az FX csatornán mutatkozott be például tavaly a Coen fivérek 1996-os, azonos című filmje által inspirált Fargo, amelynek a második szezonja szintén két hónap múlva indul – új szereplőkkel, új történettel, és más évtizedben.

Az új formátum lehetővé teszi, hogy olyan filmsztárokat is megnyerjenek a tévézésnek, akik egy hagyományos, több hónapos forgatást igénylő, több mint húsz epizódból álló sorozatra nem neveznének be. Így szerződtette le az HBO A törvény nevében számára Harrelsont, McConaughey-t vagy Farrellt, az Amerikai Horror Storyban pedig Jessica Lange négy alakban – például apácaként vagy boszorkányként – is feltűnt, s a két filmes Oscarja mellé az első és a harmadik évadban nyújtott teljesítményéért egy-egy Emmy-díjat is begyűjtött. A Fargo – amely mögött szintén egy ötletember és forgatókönyvíró áll Noah Hawley személyében – első évadában Billy Bob Thornton szerepelt, a másodikban pedig a Pókember szerelmeként ismertté vált Kirsten Dunst tűnik fel, míg a nemrég véget ért Helyszínelőkben is játszott Ted Danson már tévés veteránnak számít.

NAGY GÁBOR

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében

Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.