Még csak tizenöt év telt el a 21. századból, de az már világos, hogy tévedtünk, ha azt hittük, hogy a huszadiknál véresebbet nehéz elképzelni – mondta Röhrig Géza, a Saul fia című, Oscar-díjra jelölt film főszereplője, aki arról beszélt az MTI-nek adott interjúban, hogy a filmszerepével azt akarja üzenni gyerekeinek, hogy milyen törékeny a nyugati civilizáció. A korábbi szentimentális holokausztfilmekről nem volt túl nagy véleménnyel.
A Saul fia január 21-től látható az olaszországi mozikban, valamint nyitófilmje lesz a szerdán kezdődő Trieszti Filmfesztiválnak. A film főszereplője, Röhrig Géza az MTI-nek nyilatkozott. Azt mondta, a forgatás közben egyáltalán nem az motiválta az alkotókat és színészeket, hogy a Saul fiából sikerfilm legyen, de persze örül annak, hogy sokan látják, hogy Oscarra jelölték, és hogy több mint hetven ország megvette már a forgalmazását.
Oscar-esélyek latolgatásával Röhrig nem foglalkozik, nicnsenek elvárásai, hiszen már az nagy dolog, hogy bejutottak a legjobb öt idegennyelvű film közé
Röhrig Géza szerint a Saul fia utolsó üzenet, hiszen a holokauszt túlélői és elkövetői is kihalnak, "a történet és mi is magunkra maradunk". "Mint négygyerekes apa azt akartam üzenni a saját gyerekeimnek is, hogy milyen törékeny a civilizáció, pláne a miénk, a nyugati, az úgynevezett euroatlanti civilizáció. Az erkölcsi nihilizmussal szemben az ész, a felvilágosodás értékei milyen sérülékenyek, törékenyek. Milyen hamar romba dőlhet egy értékrend, és a film azt a kérdést veti fel, remélhetőleg nagy erővel, hogy min múlik az, hogy valaki extrém körülmények között is ember tud maradni, és min múlik, hogy ha nem" – magyázta.
A film arról szól, hogy adott esetben az emberek milyen könnyen lépnek túl a saját felfogásukon, vallott nézeteiken. "Mi emberek kicsik vagyunk. Ez az igazság és ez a film mutatja meg, hogy mennyire kicsik" – magyarázta. "Még csak tizenöt év telt el a 21. századból, de az már világos, hogy tévedtünk, ha azt hittük, hogy a huszadiknál véresebbet nehéz elképzelni. Azt már mindenki érzi, hogy a káosz felé tart a világ, és ez még egy optimális forgatókönyv, mondhatnám azt is, hogy a levegőben van, hogy háborúk felé tartunk. Léteznek korszakok, amelyek összébb hozzák az embereket, most viszont egy centrifugális korszakot élünk, tehát az emberek és a lelkek közötti távolság nő, és veszélyérzet van bennünk. Bennem is, féltem a gyermekeimet" – tette hozzá.
Egyetemes üzenetével Röhrig ugyanakkor kimondottan magyar filmnek tartja a Saul fiát: "Azt hiszem, hogy csakis a világnak ebben a részében születhetett meg ez a film. Az a tény, hogy Auschwitz minden harmadik áldozata magyar anyanyelvű volt, nyomásként hatott a film készítőire. A történelem bennünk él, nem tudom elképzelni, hogy ez a film máshol születhetett volna meg".
"Fontos pillanatban érkezett ez a film, és tiszta vizet önt a pohárba. Semmi szükség nem volt még egy szentimentális holokausztfilmre, ahogyan a témához eddig közelített a filmművészet. A Saul fia szembesítés, zsigeri megtapasztalás, ami túlmutat minden részleten. Nem zsidó, magyar, lengyel, német ügyről van szó, hanem az emberi családról. Tartozunk a Soában megölt cigányoknak, melegeknek, zsidóknak, értelmi fogyatékosoknak azzal, hogy nem felejtjük el őket. Arról szól, hogy hogyan jutottunk el idáig, és nem Hitlerrel kezdődött, hanem hosszú történeti folyamat kulminált Auschwitzban. A fő kérdés, hogy neki tudunk-e feszülni a hajókormánynak úgy, hogy valahogy irányt váltson. Ez a mi gyalázatos és siralmas történelmünk, és nincsen okunk túl sok optimizmusra" – mondta Röhrig Géza, aki szerint az eddig készített holokausztfilmek nem értek el ugyanilyen hatást. Az olasz színész-rendező Roberto Benigni 1999-ben Oscar-díjat nyert Az élet szép című filmjét Röhrig Géza történelemhamisításnak nevezte. Ezek a filmek zömében sikertelenek, Walt Disney és Hollywood cukormázával megríkatják a nézőt, és megkönnyebbülést nyújtanak – tette hozzá.
"Nemes Jeles László és az operatőr Erdélyi Mátyás hét évig dolgozott a filmen – mondta Röhrig: – Világos volt számunkra, mi nem akarjuk, hogy sírjon a néző, ennél maradandóbb hatást szerettünk volna, hogy az alkotás nem csak az embert érzéseiben, hanem egész lényében rázza meg."
Ami a jövőt illeti, Röhrig Géza úgy fogalmazott: "ez egy furcsa pillanata az életemnek, ha a Saulhoz hasonló szerepet látnék, szívesen vállalnám, de a limonádé, pénzért való színészet nem vonz. Semmi sincs jelenleg, amin dolgoznék." Új verseskötete viszont március első hetében jelenik meg Magyarországon Az ember, aki cipőjében hordta a gyökereit címmel. "Ez vagyok én!" – mondta Röhrig Géza.
Nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája: nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, és magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ről, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
