A Mediawave eredetileg leginkább filmfesztiválnak indult Győrben és környékén, majd egyre inkább előtérbe került a zene (elsősorban a jazz és a világzene, de belefér időnként némi punk, vagy mint látni fogjuk, akár ipari-zene is), illetve az egyéb gasztro, színházi és közösségi programok. Közben valamiért Győrből kiutálták a rendezvényt, a szombathelyi helyszín nem nagyon jött be, néhány éve viszont megtalálta a helyét a komáromi Monostori erőd Duna-parti bástyájában és környékén. Itt egy helyen lehet (a várudvaron) külső koncerteket tartani, a kisebb termekben mozizni, illetve intimebb hangversenyeket rendezni. A parton és az udvaron pedig igazi közösségi terek nyílnak a kultúrák és az emberek találkozására.

A fesztivál lényege épp ezekből a találkozásokból áll. Kár, hogy mára a multikulturalizmus szitokszóvá vált, mert ezt a jelzőt ma sem moshatja le magáról a rendezvény. Persze nem is akarja. Sőt, épp ellenkezőleg: kifejezetten erre építi a programját. A versenyző filmek, a meghívott zenészek éppúgy a szervezők nyitottságát mutatják évről-évre a világ népei, kultúrája iránt, mint a kísérő rendezvények.

Balla István

Idén például egy magyar-argentin „lagzin” (a pap nem volt igazi, mert, mint a menyasszony mondta, az még korai volna) vehettünk részt a lánykéréstől a boldogító igen kimondásán át a pazar lakomáig vagy a menyasszonytáncig.  A pár - Mihályfy Kinga és Eduardo Bonapartian - egyébkánt a buenos airesi Regősök néptáncegyüttes vezetői, akik sokat tesznek az argentin magyar közösség összetartásáért, a hagyományok ápolásáért. A fiú nagyapja vándorolt ki Argentínába, így ő már a harmadik generációs magyarként (édesanyja magyar, édesapja argentin) teszi mindezt.

Miközben az ifjú pár ünneplése zajlott, ezerrel dübörgött a filmes program erről itt írtunk, és a koncertprogram. Idén is felléptek többek között Ferenczy Gyuriék, a világ legjobb dobosának tartott Hamid Drake, az izgalmas belorusz csapat, a Yegor Zabelov Trio, a Müller Péter Sziámi Andfriends nevű zenekara, vagy Ujj Zsuzsi darvas Kristóffal, a Colombre Band. A Duna parti színpadon szombat délután - csakhogy nehogy túl hippis legyen a légkör - a Vatafaka agro-indusztriális sáméntáncába futhattak bele az ámuló/megerettenő nézők. Az olajhordók püfölése még hagyján, de a láncfűrés ritmikus bömböltetése és az állványzatra szerelt Zaporozsec-motor búgatása már valószínűleg megvadította a Dunában békésen úszkáló halakat.

A szombati nap zárása (egyben a lagzi csúcspontja) Both Miklós alkalmi formációjához kötődött. A zenekar zseniális fiatal cigány énekese aznap délelőtt próbált először a Palimo Story és a Napra zenészeiből álló csapathoz. Mint ahogy az erdélyi Dzseztán tagjai is véletlenül, egy spontán találkozás után álltak be a Both-projektbe.

És ezek a találkozások adják a lényegét a fesztiválnak. És mindegy, hogy a spontán zenei formációkról van szó (amelyek hol a színpadokon, hol a pihenő helységekben, hol a WC előtt kezdtek közös örömzenébe), vagy a sörpadoknál zajló nagy beszélgetések résztvevőiről, esetleg a Duna-parti feldíszített tank előtt táncoló lányokról, akiknek egy harmonikás segített be a tank tetejéről.

A Mediawave nagy pillanatai ezek – vagy inkább: ezek a nagy pillanatai a Mediawave-nek.

Mutatunk néhány ilyen Mediawave-pillanatot. Ilyen volt nekünk idén a Tartóshullámra átkeresztelt Fényírók fesztiválja.

Kinga és Edi "egybekel" a Duna-parton.

Horváth Balázs

A "násznép"

Horváth Balázs

Egy éjszakai alkalmi zenei társulat muzsikusai. Both Miki épp arra járt és megkívánta a hegedűt, hát kölcsönkérte...

Horváth Balázs

Készül a lakoma

Horváth Balázs

Egy másik alkalmi csapat a WC előtt

Horváth Balázs

Mandala és sör

Horváth Balázs

Mike Parker's Trio Theroy

Horváth Balázs

Muzsika a tank tetejéről

Horváth Balázs

Milyen lárma, milyen vigadalom? (Ferenczy György és a Rackajam)

Horváth Balázs

"Százból, ha egyszer jó, az már nagyon jó" (Müller Péter Sziámi Andfriends)

Horváth Balázs

Both Miklós vezényli a menyasszonytánc alá valót

Horváth Balázs