Hogy kerül a barokk kori vakolatra stilizált kacsafej?  – értetlenkedett Fazekas Gyöngyi festő-restaurátor és  három kolléganője, amikor  tisztogatni kezdték a Tokaj-hegyaljai Tolcsván a barokk-reneszánsz 17. századi Dessewffy-kastély falait.  Az  impozáns épület egyik belső falát ékesítő képről előbb azt gondolták, hogy konyhai díszítmény lehetett, és már- már szenzációt szimatoltak, mivel viszonylag kevés szárnyast ábrázoló barokk falfestmény ismeretes.

Bár eredeti elképzelésükben csalódniuk kellett, a rejtélyes festményből mégiscsak szenzáció lett: a felület tisztogatása során ugyanis kiderült, hogy a kacsa valójában liba, és kevéssé valószínű, hogy a barokk kort idézi, ugyanis a hátán egy manóalak üldögél. Végül kiderült, hogy nem más, mint Nils Holgersson ücsörög a falon – nagyjából száz éve. Arra viszont senki nem tudja a választ, ki és miért rendelte meg a képet. Tény, hogy  1910 és 1926 között Desseffy Géza volt a tulajdonos, ám kérdés, miért és hogyan szeretett bele a svéd mesehősbe. Már ha egyáltalán ő volt az, aki ide pingáltatta a libás utazót.

Helia-D Herba-Kastély

A 20. század elején meglehetősen népszerű volt Nils Holgersson meséje. A szerző, Selma Lagerlöf 1909-ben – az első női íróként - megkapta az irodalmi Nobel-díjat is, „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége” elismeréseként. Az eredetileg földrajz-tankönyvbe  szánt mese annak idején Rudyard Kipling A dzsungel könyvének kedveltségével vetekedett, néhány év alatt negyven nyelvre lefordították, csak Magyarországon húsz kiadást ért meg, így érthető, hogy a tolcsvai kastély tulajdonosa is lelkesedhetett érte. Mint ahogy jó néhány évtizeddel később, amikor rajzfilmsorozat készült Holgersson kalandjaiból, felnőttek és gyerekek millióit hódította meg.

Lagerlöf minden bizonnyal örömmel nyugtázná, hova is szállt le libás hőse. Az idén nyáron átadott, gyönyörűen felújított épületben végleges otthonra talált, az biztos. Ráadásul, méltóan az első női irodalmi Nobel-díjashoz,  a Hélia-D Herba-Kastély Gyógynövény- és Szépségközpont egy „női kastély”.

Gyimesi Zsuzsa

Budaházy Péter tulajdonos szerint : „Elég egyértelműnek tűnik, hogy minden kastélyt azért építettek, mert vagy egy nő akarta, vagy egy nőt akartak vele lenyűgözni". Ő csak tudja, hiszen öt lánya van…

„A tokaji aszút is tartalmazó termékeket kifejezetten keresik a nem kizárólag irodalmi elismerésre vágyó nők ” – teszi még hozzá. Ami azt  illeti, a "nők kastélyában" még egy pohár Budaházy bor is jár az aszúval fűszerezett kezelésekhez. A Szent Márton-nap alkalmából pedig - november 12-én - Jalecz Lajos séf négyfogásos libavacsorájával, a fogásokhoz illő 2013-2015-ös Budaházy furmintokkal, és  egy 6 puttonyos Aszúval is kényeztetik a kívül-belül érzéki örömökre vágyó nőket és férfiakat. Nils Holgersson legnagyobb bánatára.