A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A 260 ötvöstárgyból álló páratlan értékű műtárgy-együttes – ezüsttálak, órák, asztaldíszek, díszedények – sorsával kapcsolatban megkerestük a múzeum igazgatóját, Cselovszki Zoltánt, de nem kívánt nyilatkozni. A múzeum dolgozói szerint csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyilatkozhat az ügyről, nekik is feltettük a kérdéseinket, ha válaszuk megérkezik, frissítjük cikkünket.
Értesüléseink szerint, az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága holnap esedékes ülésén napirendre tűzte az esetet.
| A kincs |
| Az Esterházy-kincstár őrzésére 1652 óta a Fraknóban megépített trezor szolgált, ám az első világháború szétszakította az uradalmat és a hagyatékot. 1918-ban Esterházy Miklós herceg (1869-1920) Budapestre szállíttatta a kincstár legfontosabb darabjait, ötvösmunkákat, ruhákat, az éremgyűjteményt, a kotta- és levéltárat. Fraknóban maradt az ezüstbútor-gyűjtemény, az ősgaléria és a család dicső katonai múltját idéző fegyvertár. A Tanácsköztársaság idején az Esterházy-kincstárat is lefoglalták és az Iparművészeti Múzeumba szállították. Esterházy Miklós a rendelet hatályon kívül helyezése után sem vitte el kincseit, hanem 1920-ban letéti szerződést írt alá, melyet halála után fia, Esterházy Pál herceg (1901-1989) is megújított. Budapest ostroma idején a herceg úgy gondolta, hogy Tárnok utcai palotájában nagyobb biztonságban lesznek a tárgyak, ezért 1944. november 29. és december 4. között kézikocsikkal tolták át a műtárgyakat rejtő ládákat a budai Várba. Ám míg az Iparművészi Múzeum szerencsésen átvészelte az ostromot, a palotát elpusztította egy bombatalálat. A kincseket 1948-49 fordulóján tárták fel a romok alól. A károk hatalmasak voltak, de a szinte elpusztult tárgyak egy részét évtizedes munkával újjáteremtették az Iparművészeti Múzeumban. A kincsek tulajdonjoga ma sem rendezett. Az Iparművészeti Múzeumtól szerint a hitbizományok megszüntetéséről szóló 1949. évi VII. törvény értelmében állami tulajdonba kerültek. A kincstárat azonban a bíróság kobozta el Esterházy Páltól, amikor az 1949. februári Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 évre ítélték. A koncepciós perben hozott ítélet azonban jogszerűtlen, így nem alapozza meg az állami tulajdont. Az Esterházy Magánalapítvány úgy érvel, ők a letéti szerződést tekintik érvényesnek. |
Úgy tudjuk, a műtárgyakat a fertődi kastélyt működtető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontba szállították. Már az intézmény 2014-es megalapításakor szó volt róla, hogy ide kerül a családdal összefüggő összes, közgyűjteményben fellelhető műtárgy.
Így az ötvöstárgyak mellett a szintén az Iparművészeti Múzeumban őrzött 65 középkori-kora újkori öltözetet, a Nemzeti Múzeumban lévő 164 darabból álló éremgyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár több ezer darabos Esterházy-kottatára, és a Magyar Nemzeti Levéltárat gazdagító családi dokumentumok is.
A tervet akkor hatalmas felháborodás övezte, hiszen ezek a műtárgyak épp azért kerültek a legfontosabb nemzeti közgyűjteményekbe, mert biztonságuk és a kutatásukhoz szükséges szakértelem itt van leginkább szavatolva. Az Iparművészeti Múzeum akkori főigazgatója, Takács Imre tiltakozásul távozott is posztjáról, a többi közgyűjteménynek pedig sikerült meggyőzni a Miniszterelnökséget, hogy jobb helyen vannak náluk a műtárgyak, dokumentumok.
Nem lehetett könnyű, hiszen a kastély egykori kormánybiztosa, Zumbok Ferenc épp a kastélyban tartott kormányülésen panaszolta be az ellenálló muzeológusokat Orbán Viktornak, aki azonnal utasította miniszterét egy olyan rendelet megalkotására, amely a műtárgyak mozgatását a kormány hatáskörébe rendeli. Így akár magánszemélyhez is kerültek kölcsönbe műtárgy.
Stiller Ákos
Azt nem tudjuk, hogy mikor és a kastély mely részeiben lehet látni majd a műtárgyakat. Különös, hogy egy olyan intézmény, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont gondjaira bízzák a felbecsülhetetlen műtárgyakat, mely év végén megszűnik.
Lapunk kérdésre a Miniszterelnökség azt közölte, hogy a központ feladatait a Nistema Kft. látja el év elejétől. „A Nistema Kft. felett a Miniszterelnökség gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat, ezzel továbbra is felügyelve a hatékony munkavégzést” – állítja a tárca.
A Nistema Kft. – mely egy sopronbánfalvai szállodát birtokol – korábban Kovács Gábor bankár érdekeltségébe tartozott. Hogy az éves 20 millió forint veszteséget termelő hotelt – melyet egy pálos kolostorból alakított át a bankár Norvég Alapos támogatásból – miért, és mennyiért vásárolta meg az állam, nem tudjuk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis kérdésünkre azt válaszolta, a „Nistema Kft. tranzakciójával kapcsolatos döntés – így a vételár is – minősített adat”.
A korábban a szocialistákhoz húzó bankár ügyesen evezett át a jelenlegi hatalom vizeire, így megfeneklett alapítványát, a KOGART-ot évi 200 millió forinttal támogatja a kormány.
