szerző:
Mátraházi Zsuzsa, Dobszay János

Autodidaktaként indult, ám régóta az egyik legelismertebb hazai képzőművész. Faluja közéletében is tevékeny, de pár évvel ezelőtti afférja a Magyar Művészeti Akadémiával nagyon megviselte, arról már nem akar beszélni. HVG-portré.

Bukta Imre képzőművész

„A rajzórán a padtársamnak mindig én festettem meg a falevelet, és mivel ő a tűzoltóparancsnok lánya volt, ötöst kapott rá, míg én a sajátomra négyest” – idézi fel szárnybontogatása emlékét a Munkácsy-díjas művész. 1952-ben született Mezőszemerén. Rajzkészségét felismerő édesanyja meglepte Az én múzeumom című kiadvánnyal, amelyből Munkácsy Rőzsehordó nőjét le is másolta. „Művészszakmáról senki sem hallott a környezetünkben. Én erdésznek mentem volna, de segédmunkás apám a kézügyességem miatt vasesztergályosnak adott.” Szakközépiskola után barátjával, Bernáth(y) Sándorral kétszemélyes autodidakta művésztelepet alapított a Tisza-parton: „Könyvekből tanultam meg festeni.” 1974-ben fölvették a Fiatal Képzőművészek Stúdiójába. Készített kollázsokat és fiktív mezőgazdasági gépeket: melléktermékgyártót, zsebkaszakészletet. 1976-tól három évtizedig, a válásáig Szentendrén élt, majd visszaköltözött Mezőszemerére. A maga agroart stílusában szarkasztikus empátiával, vegyes technikával, applikált terményekkel készülő művei járják a világ kiállításait. Háromszor vett részt a velencei biennálén. Műcsarnokbeli 2012-es tárlatát több mint húszezren látták. Oktat a Képzőművészeti Egyetemen. Fekete György elnök kirekesztő megnyilvánulásai miatt 2012-ben kilépett a Magyar Művészeti Akadémiából. „Nem szeretném, ha visszatérnének azok az idők, amikor párthatározatokban jelölnek irányt a művészetnek” – mondta akkor. Most viszont már a ki- és visszalépését érintő kérdéseket is elhárítja: „Nagyon megviselt, hogy a két tűz közti lövészárokba kerültem. Két hétig kezeltek a pszichiátrián.”

Szülőfalujában él Kónya Rékával, aki Sepsiszentgyörgyön kémiatanár volt, és most Mezőszemerén kultúros. A művész gyermeke már kirepült.

Mivel nem vették fel az Iparművészetire, 1974-ben megfogadta, hogy többé nem felvételizik. 2007-ben mégis lediplomázott. Akkor most hányadán áll az egykori fogadalmával?

A második feléhez hű maradtam: megmutattam, hogy autodidaktaként is festő leszek. Nem az Iparművészetin végeztem 2007-ben, hanem a Pécsi Egyetemen, és csak a kényszer vitt rá: tanítottam már az Eszterházy Károly Főiskolán, de diploma nélkül nem tudtak fölvenni.

Vidéken élő autodidaktaként hogyan érte el, hogy huszonévesen egyéni kiállítással kelthetett feltűnést a Stúdió Galériában, majd a párizsi Pompidou Központban képviselte a fiatal magyar képzőművészeket?

A katonaság után Leninvárosban dolgoztam. Az ottani mozigépész öccse a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában volt vezető, fölküldtem vele a munkáimat, és fölvettek. Ez már félprofi státus volt. Bernáth(y) fölkerült Pestre, egymást erősítve mentünk előre. Az első kiállításon talán tíz rajzom volt és négy vagy öt gépszobrom, mert a gyárban engedték, hogy este is bütykölgessek. Párizsba meg beválogattak hat másik fiatallal. Jó pártfogóm akadt Néray Katalin személyében, aki akkor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének igazgatója volt. Szerencsém volt, támogatott művész lettem.

©

Apropó Leninváros. Hogy volt mersze a Barátság kőolajvezeték találkozását üdvözlő transzparensre azt írni: „Éljen a vörös varrat”?

Magamtól ezt nem mertem volna. Készen kaptam a szöveget a munkáltatóimtól, amit oroszul és magyarul kellett fölírni, és kellett mellé valami embléma is. Az ilyesmiben volt gyakorlatunk. A kollégáimmal azon versenyeztünk, hogy melyikünk tud jobb Lenin-portrét rajzolni csukott szemmel.

Művei a festmény és a grafika határán egyensúlyoznak, kollázsai, installációi, videói vannak. Milyen „skatulyába” lehet belegyömöszölni?

Képzőművésznek mondom magam. Mindig mindenhol független próbáltam maradni. Abból éltem, amit a tarisznyámban itthonról vittem. Amikor elfogyott, hazalátogattam.

„Hazai” agroarttermék volt a műértőkkel csúfot űző trágyakép is? Részben ennek szaghatása miatt zárták be egyik kiállításukat.

Az indoklás szerint tévesen helyezték munkáskörnyezetbe a bemutatót. Azt a művet én szépnek láttam. Mindig kerestem az itthoni környezetemben az érdekes anyagokat. Nekem, falusi embernek a trágyaillat nem volt büdös.

Sokáig lakott Szentendrén. Onnan mit emelt be a műveibe?

Szentendrei motívumaim nincsenek. Ott kevés párfogónk akadt a profi művészek között, csak Barcsay Jenő és Deim Pál jött el olykor a stúdiónkba, amelyet a szembenállás tartott össze. Nem politikai értelemben tiltakoztunk, hanem művészileg. Újat akartunk kitalálni. Közben kitanultam a szitanyomást. Pólókat készítettem, meg jelvényeket, amiket imádott például El Kazovszkij, az NDK-sok pedig sorba álltak értük. A nyolcvanas évektől a szentendrei galéria elég sok művünket el tudta adni az oda érkező külföldieknek. A művészközösség viszont felbomlott. Amikor eljöttem, már elviselhetetlen volt a turistaáradat. Ki sem látszott a város a paprikafüzérekből.

Sikerkiállításai, a 2012-es Másik Magyarország, vagy az idei Falusi Second Hand már a címükben is társadalmi kritikát jeleznek. Mivel elégedetlen?

Nem ezt vártam a rendszerváltástól, de szerintem a művészetem nem kritikus, hanem realista. Csak létező motívumokat használok fel. Ez vegytiszta képzőművészet, nincs köze az aktuálpolitikához. A kritika verbális műfaj. Nagyképű, amit mondok: Móricz Zsigmondéhoz hasonlítható a hozzáállásom. Realisztikusan írt az iszonyatról a Barbárokban és más műveiben, de mind arról szólnak, amit ő imádott, a népről.

Tavaly egy interjúban fájlalta, hogy a rendszerváltás a nagybirtokot hozta vissza.

Azt képzeltem, majd lesz negyven pajta Szemerén, mindenkinek jut ötven-száz hektár, a fiatalok támogatást kapnak, amiből elkezdhetnek gazdálkodni, gyerekeket nemzenek és eltartják magukat, ahogy Nyugaton. Hamar beláttam, hogy ez nálunk nem így megy. Nem vagyok ellensége a modernizációnak, de a gépesítés nyomán állás nélkül maradt egy csomó képzetlen munkaerő. Megoldásnak maradt a közmunkaprogram, ami persze jobb, mint ha nem lenne.

Az önkormányzati képviselőség „családi” vállalkozás önnek? A polgármester is Bukta.

Ez csak névrokonság. Az iskolában az osztályunk egyharmada Bukta volt, minket csúfnéven alvégi Buginak hívtak. Képviselőnek azért jelöltettem magam, először tíz éve, mert hiába hoztam létre civil egyesületet, amíg kívül voltam, riválisnak tekintettek. Holott csak az egyik civil cél volt szakmai, az, hogy az évi két képzőművészeti táborunkkal ne a települést terheljük, hanem NKA-s támogatáshoz juthassunk. Emellett a faluért is tevékenykedtünk: 1848-as emlékművet építettünk, lapot adunk ki. Nemrég egy parkra nyertünk pályázatot.

Ismerve önt, nem áll meg itt. Milyen terveket, vágyakat dédelget még?

Van egy turisztikai célú elképzelésem: a világ minden tájáról telepítenénk ide két pár tyúkot és egy-egy kakast. Az ólakat művészek készítik; üreges szobrokban laknak majd a tyúkok. A vágyaim? Kiskoromban mindig egy piros traktorról álmodoztam. Nemrég vettem egyet. Bárkinek ingyen vágok vele füvet a faluban.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Foszlásnak indult a magyar divatpápa életműve – ki fogja a ruháit megmenteni?

Foszlásnak indult a magyar divatpápa életműve – ki fogja a ruháit megmenteni?

Új vezetője lesz a BMW Magyarországnak

Új vezetője lesz a BMW Magyarországnak

Egy fideszes képviselő 2010 óta csak egyszer kért szót – akkor is véletlenül

Egy fideszes képviselő 2010 óta csak egyszer kért szót – akkor is véletlenül

Soha ennyien nem voltak kíváncsiak előben a foci-Eb-re

Soha ennyien nem voltak kíváncsiak előben a foci-Eb-re

Kijev azt üzeni a magyar kormánynak, hogy ne avatkozzon bele a választásokba

Kijev azt üzeni a magyar kormánynak, hogy ne avatkozzon bele a választásokba

Meghalt az ember, aki sokat tett azért, hogy az ön számítógépe is nagyobb biztonságban legyen

Meghalt az ember, aki sokat tett azért, hogy az ön számítógépe is nagyobb biztonságban legyen