A Müpában látható előadás látlelet, színpadi szociográfia, drámai műalkotás, amely a kulturális pusztulás korában a megújuláshoz és az újrateremtéshez kíván igazodási pontokat találni.
Az idén tízéves Utcáról Lakásba Egyesült adománygyűjtő árverést tart. Kemény Zsófi, Erdős Virág, Nádasdy Ádám és Bukta Imre is felajánlott egy-egy tárgyat a kalapács alá.
Spontán kísérlet indult 20 éve, amikor Bukta Imre festő vezetésével egy csapat képzőművész egy jeltelen mezőségi faluba költözött. Megmentették volna Mezőszemerét, de aztán minden másként alakult. Jellegzetesen magyar történet, ahogy egyikük összefoglalta a helyzetet. Földes András filmje.
Néhány menő képzőművész a festői Szentendréről a sáros alföldi Mezőszemerére költözött, hogy megmentse a kiürülő falut. Húszéves küzdelmükről Földes András forgatott keserédes szociót, ami szerdától látható a hvg360-on. Nézzék meg a film trélerét.
Izgalmas installációk és képek láthatók a festő Műveljük kertjeinket! című kiállításán.
Láncfűrészekből kivágott jegenyesor, Kati nénit dolgoztató applikáció és okoskapa, búzaszempörgető Sarlós Boldogasszony és a művész szeretett falujának, Mezőszemerének az arcai. Nagyszabású tárlat nyílt a 70 éves Bukta Imre munkáiból; az alkotások egy része csak itt és most látható.
Ezüst Medvét nyert az első játékfilmje a Berlinalén, mégis amatőrnek érzi magát a filmiparban. Nagy Dénes szerint beszélnünk kell kényes történelmi témákról, de ő második világháborús drámájával nem ítélkezni akar a magyar katonák felett. Dokumentumfilmek után kezdett hat éves filmforgatásba, egyik korábbi alkotását most a hvg360-on is láthatják.
Életmű-kiállítása nyílt nemrég a magát autodidakta művésznek valló Bukta Imrének. Ebből az apropóból készült vele minden igényt kielégítő nagyinterjú, amiben elhangzott, gyerekként zaklatta egy pap.
Hogyan ihlet meg a kortárs képzőművészet egy színházi embert? Erre kaptak választ csütörtökön a Bukta Imre-kiállítás résztvevői.
Bukta Imre a vidéki Magyarország sztereotípiáiról, a szocializmus örökségéről és az MMA-val való kapcsolatáról is beszélt a HVG-nek.
Új, jelentős részben erre az alkalomra elkészített művek töltik meg az egykori malmot. Közös munkák egyénileg jegyzettekkel, kisebb és nagyobb terek olykor helyspecifikus installációkként vagy műsorozatok befogadóiként váltakoznak. A rokon elvek mentén heterogén médiumokban létrehozott munkák a heterogén jellegű, elegánsan kitöltött terekben mintha könnyű sétát ígérnének. Mindez azonban kíméletlen szemantikai vákuum, amelyből a művészek más embereket engednek ki az udvarra, mint akik bejöttek onnan.
Autodidaktaként indult, ám régóta az egyik legelismertebb hazai képzőművész. Faluja közéletében is tevékeny, de pár évvel ezelőtti afférja a Magyar Művészeti Akadémiával nagyon megviselte, arról már nem akar beszélni. HVG-portré.
Bukta Imre maga kérte újrafelvételét az MMA-ba, amit a testület pénteken meg is szavazott.
Fekete György szerint ideje lenne visszaadni a Műcsarnokot a művészetnek, a magyar múzeumlátogatók viszont nem úgy néznek ki, mint akik megvetik, amit ott kapnak. Hatalmas tömeg fogadott minket Bukta Imre tárlatvezetésén. A Magyar Művészeti Akadémiából nemrég kilépett képzőművész szerint, míg a kultúrpolitikában kuszaság van, a magyar vidék megsemmisülésre van ítélve, mégis lehet szeretni. Képek egy másik Magyarországról, ahol a Nemzeti Színház sorsa az utolsó kérdés.
Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat.
Kortárs magángyűjtemények XVII. címmel 18 képzőművész munkáiból - Gerendai Károly kulturális szervezőnek, a Sziget fesztivál alapítójának a gyűjteményéből - nyílik kiállítás szerdán a Godot Galériában.
Mladen Stilinovic a Ludwig Múzeumban, Hirosimától Fukusimáig: művészet az életért, Bukta Imre kiállítása és kurzus a szocreálról. Mindez és sok minden más a Műértő májusi számában.
