A PIRLS (Progress in International Reading) felmérés eredményeiről korábban mi is beszámoltunk. Erősen árnyaltuk azt a képet, hogy sikeresnek nevezhető-e a magyar közoktatás, ha a negyedik évfolyamosok (ahogy a korábbi években mindig, most is) jól szerepeltek az iskolában előírt tartalmakhoz igazodó teszteken, miközben az alapképzés végén, a felhasználható tudást mérő PISA-vizsgálaton egyre rosszabb eredményeket érnek el a 15 évesek.

Persze a PIRLS-eredményeknek ettől még örülni kell.

Palkovics államtitkár örül is, szerda reggel például azt ecsetelte az M1 reggeli műsorában, hogy a jó teljesítményt a kiszámíthatóvá és nyugodttá változtatott magyar iskolarendszer hozta meg. Most tekintsünk el attól, hogy aki járt mostanában magyar iskolában, az se nyugalmat, se kiszámíthatóságot nem látott, koncentráljunk csak a következő mondatra:

„Különösen azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek.” Ez egy elég nagy halmazt jelent a nagyvárosi elitgimnáziumoktól a települések kisiskoláiig. Az államtitkár nyilván arra gondolt, hogy az eddig

rossz anyagi helyzetben lévő vidéki iskolák a központosítás után jobb helyzetbe kerültek, és jobb eredményeket értek el.

A PIRLS-vizsgálat azonban ennek némileg ellentmond. Azt mutatják az adatok, hogy

egyre nagyobbra nyílik az olló a nagyvárosok és a kistelepülések iskoláinak teljesítménye között.

A vizsgálatról szóló összefoglaló jelentés konkrétabban fogalmaz: „A fővárosi és a községi tanulók átlagteljesítménye közötti különbség nőtt a legutóbbi két vizsgálat között (2001-ben és 2006-ban 44 pont, 2011-ben 49 pont, 2016-ban pedig 70 pont volt a differencia). Ez főleg annak a következménye, hogy míg a községi és a megyeszékhelyi iskolák tanulóinak átlagosan nem változott az eredménye 2011-hez képest, addig a városi és budapesti iskolák tanulóinak eredményei szignifikánsan magasabbak lettek.”

Az összefoglaló szerint a községi iskolákban tanulók teljesítménye a 2011-eshez képest szignifikánsan nem változott, a korábbi vizsgálatokhoz képest viszont még jelentősen romlott is. 2006-ban még 532 pontot értek el az itt tanulók, 2016-ban csak 513-at. A többi településtípusban mindben nőtt az átlagpontszám.

Azaz az állami fenntartás kiterjesztése a kistelepülési iskolák teljesítményén semmit nem javított. Pedig ez volt a fő cél.