Negyven dalszerző keresett tavaly jogdíjból több mint havi egymilliót

Tavaly 13 580 magyar szerző, jogutód részesült valamilyen mértékű jogdíjban, igaz ezek több mint 60 százaléka havi ötezer forintot sem kapott. 90 szerzőnek legalább félmillióval, és ezek közül 40-nek több mint egymillióval gazdagodott havonta a bankszámlája. 17 413 új zeneművet regisztráltak a magyar szerzők, ha ezt mind egymás után lejátszanánk, az 50 napig tartana – derül ki az Artisjus oldalára kikerült adatokból.

A művek – minden esetben a szerző által megadott – műfajában komoly átrendeződés figyelhető meg. A rock/metal nagyon megerősödött, és átvette a popzenétől a vezető szerepet: az új dalok 18%-át sorolták a rockhoz a szerzők (2017-ben ez 11% volt), míg a popzenéhez 17%-át (az előző évben 21%). Visszaesett az electro/dance és az alternatív is.

A szerzők számát tekintve 2018-ban született egyértelmű rekorder volt az Animal Cannibals Tarolnak az emszík című, a magyar hiphopról körképet adó száma 36 szerzővel. Általában viszont nem jellemző a magyar zenére, hogy különösen magas volna az egy-egy dalra jutó szerzők száma. A rádiókban legtöbbet játszott 30 magyar dalban egy-egy számra átlagban 3,5 szerző jutott; a YouTube top 30-ban ez a szám még alacsonyabb, 3,1.

Pedig a nemzetközi trend már évek óta az, hogy egyre több szerző dolgozik a slágereken. A brit Music Week számítása szerint a 2016-os top 100 slágernek átlagban 4,5 szerzője volt, ami egy évtized alatt eggyel nőtt; a Music Business Worldwide pedig a 2018-as amerikai stream top 10-et vizsgálta, ahol 9,1 szerző jött ki slágerenként – de még a hangmintázás miatt 15-21 szerzős dalokat leszámítva is 5,6 az átlag.

Ennek az egyik fő oka az, hogy a nemzetközi popzenében már egy ideje igen elterjedt módszer az, hogy a legnépszerűbb előadók számára ún. dalszerző táborokban írnak dalokat az összeválogatott szerzők, producerek. Nálunk egyelőre csak egy-két ilyen van.