Wim Wenders: A pápa toronymagas erkölcsi fölényben van a politikusokhoz képest

Francesco a teológia útvesztői helyett a valóság útvesztőin bolyong Buenos Aires szegénynegyedeitől a philadelphiai börtönön át a Srí Lanka-i árvízkárosultakig, és a kereszténység gyökereiből meríti tanításait. A rabok lábát mossa, árvákat, koldusokat, hajléktanokat, gyerekeket ölel át. Az egyház falain kívül, az irgalom szellemi egyházában szembesít az emberi felelősséggel az önzés, a hiúság, a kényelem világában. A különböző kultúrájú és vallású emberek közötti képzeletbeli és valódi falak lebontásáról beszél. Jorge atya bátorsága, szókimondása, sok tekintetben rendhagyó életmódja értetlenséget váltott ki világszerte, főként saját egyháza körében. Wim Wenders német rendező Ferenc pápa – Egy hiteles ember című dokumentumfilmjében megdöbbentően közeli portrét fest az első dél-amerikai, az első jezsuita és a pápaság történetében a Ferenc nevet elsőként viselő pápáról.

Szabad kezet kért, megkapta

„A legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaha filmet forgathatok Ferenc pápáról”

– meséli Wenders. A Buena Vista Social Club, a Pina Bausch, A Föld sója, A kultúra katedrálisai című dokumentumfilmek rendezője nem akart hinni a szemének, amikor 2013 decemberében levelet kapott a Vatikán kommunikációs titkárságának prefektusától, Dario Edoardo Viganótól. Azt kérdezték, érdekelné-e egy Ferenc pápáról szóló dokumentumfilm készítése. A Szentszék Jorge atya pápaságának ötödik évfordulójára szerette volna időzíteni a filmet, azzal a szándékkal, hogy minél szélesebb körben terjessze a katolikus egyházfő gondolatait a világot leginkább érintő kérdésekről. Wenders azzal a kikötéssel vállalta el a felkérést, hogy mindenben szabad kezet kap, a vatikáni tévéarchívum pedig a rendelkezésére bocsátotta a Ferenc pápa világ körüli utazásai során készült felvételeket. Egy filmbolond egyházi emberre lelt Viganóban, aki egykor filmelemzéseket írt a Berlin felett az ég angyalairól.

Wim Wenders

AFP / Alberto Pizzoli

A megbízás mögött nem nehéz felismerni azt a szándékot, hogy helyreállítsa a Vatikán megtépázott becsületét. Az egyház botrányai az utóbbi években számos filmben visszaköszöntek. A Dan Brown regényéből 2009-ben készült Angyalok és démonok című film fikcióval vegyítve tárta fel a Szentszék bűnös titkait. Nanni Moretti olasz rendező 2011-es szatírája, a Van pápánk! Michel Piccolival a címszerepben egy megválasztása után összeroppant, pszichiátriai kezelésre szorult, majd lemondott egyházfőt állított pellengérre. A kortársa, Paolo Sorrentino HBO-n futó, Az ifjú pápa című tévésorozatában a Jude Law alakította első amerikai pápa, XIII. Pius személyén keresztül a vatikáni intrikák, csábítások, homoszexualitás témakörét taglalta.

Ferenc pápáról korábban is készültek mozgóképes feldolgozások. Daniele Luchetti a Hívjatok Ferencnek – A nép pápája című dokumentumfilmje a jezsuita rendbe való belépésétől a bíborosi kinevezéséig követi nyomon Buenos Aires szegénynegyedeiben Jorge Mario Bergoglio életét. A Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig című játékfilm a La Nacion című argentin napilap újságírónője, Elisabetta Piqué életrajzi könyve alapján állítja reflektorfénybe a szegények lelkipásztorát.

A szegények védelmezője, akinek humora is van

Wenders nézőpontjában is Ferenc pápa – Assisi Szent Ferenc tanításait követve – a szegények védelmezője, a nyájáért aggódó lelkipásztor. A megnyilvánulásaiban élet- és természetközeli pápa lételeme a humor. Reggelente imájába foglalja, hogy

„Adj, uram, humorérzéket!”

A „beszélj keveset, hallgass sokat, mondj épp eleget, és mindig nézz az emberek szemébe” – elvhez tartja magát. Az utazásai során rögzített képsorokon megfordul a Rio de Janeiró-i favellában, az ENSZ közgyűlésén, az amerikai kongresszusban, a nápolyi börtönlakók és a leszboszi menekültek között. A 2001. szeptemberi New York-i terrortámadás emlékhelyén, a Ground Zerónál a merénylet halottjait gyászolja, a Siratófalnál, a jeruzsálemi Holokauszt-emlékműnél a Soá áldozatai előtt tiszteleg. A vatikáni Kúria tagjaihoz szóló intelmében figyelmezteti paptársait, hogy senki nem pótolhatatlan, és óvja őket a spirituális Alzheimer-kórtól, a gyászos ábrázatok betegségétől. Egyházi körökben ellentmondásos megítéléséhez az is hozzájárul, hogy a papi pedofília kapcsán zéró toleranciát hirdetett.

Courtesy Cannes Film Festival

Assisi Szent Ferenc reinkarnációjaként mutatja be a film

Wenders Assisi Szent Ferenc reinkarnációját látja Ferenc pápában, erre a gondolatra fűzi fel a vele folytatott több mint negyvenórás beszélgetéseinek fonalát. A filmben szereplő fikciós fekete-fehér jelenetekben a ferences rend alapítójának állít emléket, aki értett a madarak, az állatok, a természeti elemek nyelvén. „Protestáns nevelésben részesült ateistaként felnőttkoromra eljutottam egy sajátos vallásig, az ökumenikus kereszténységig. Magam is a természet, a vallások közötti béke híve vagyok és fellépek a szegénység ellen. Ferenc pápa szellemi szabadsága, vallási hovatartozástól mentes humanizmusa példaként szolgál számomra arra, hogy a valódi hit nem elkülöníti az embereket, hanem összeköti – nyilatkozta Wenders a Vatican Newsnak. – Mély benyomást tett rám, ahogyan a klímaváltozás problémáit összekapcsolja a szegénységgel, azt állítva, hogy az a legszegényebbeket sújtja.”

Laudato si' kezdetű, első önálló enciklikájában a természet értékének a megbecsülésével is foglalkozik, és felhívja a hívők figyelmét, hogyan léphetnek ki az önpusztítás vészjósló spiráljából. Wenders szerint Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc lelkületével él egy olyan korban, amikor olyan politikusok vannak látszólagos fölényben, mint Putyin és Trump, és ők tetszeleghetnek a hősiesség illúziójában.

„A politikusok beváltatlan ígéreteivel, kétes felhatalmazásával ellentétben toronymagas erkölcsi fölénnyel bírnak Ferenc pápa szavai, gondolatai, cselekedetei”

– fejtegeti Wenders.

SZENTGYÖRGYI RITA