„1969-ben, amikor Eötvös-kollégista voltam, ellátogatott hozzánk, és lehetett tőle kérdezni. Azt kérdeztem, mikor rendezik a tanárok fizetését. Már akkor azt gondoltam, katasztrófa lesz abból, ha a tanároknak való emberek elhagyják a pályát, mert nem tudnak megélni. Nem válaszolt, és a katasztrófa be is következett” – emlékszik vissza Spiró György a Bestnek adott interjúban az egyetlen találkozására Kádár Jánossal.

Az író úgy véli, a mai fiataloknak a Kádár-kor már éppolyan régmúlt, mint a peloponnészoszi háború, nem nagyon érdekli őket.

Spiró az interjúban mesél a családjáról is, kifejti, hogy „nehéz a mai viszonyok között hagyományos családot létrehozni”. Az író, mint mondja amúgy sem tudta megtanulni, milyen a meleg család, náluk rideg volt a hangulat. Mérnök édesapja nagyon akart gyereket, de színész édesanyja nem. Ennek az is volt az oka, hogy Spiró nagyapja – miután 1919-ben szabadult a börtönből – azonnal emigrált, otthagyva két kisgyerekkel a segédmunkásként dolgozó feleségét. A két kisgyereket ezután gyakorlatilag az utca nevelte, Spiró édesanyjának mégis sikerült elvégeznie a színiakadémiát.