Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (1969-1977.)

„Azért kezdtem a testem kisportolni, hogy legyen mit a nők közt kisorsolni.”

Igazán hálásak lehetünk az Amerikában 1960-ban indult The Flintstones című animációs sorozat magyarítóinak, hogy mi egy egészen más sorozatot nézhettünk 1969-től, mint a tengerentúli eredeti. A The Flintstones ugyanis kint csak ötleteiben volt szellemes, az eredeti angol párbeszédek kifejezetten komolyak voltak, és az amerikai kispolgári családok életét, nyelvezetét mutatták be. Magyarországon viszont szerencsére megbízták Romhányi Józsefet, aki úgy vélte, ez eltorzított alapállású rajzfilmhez jobban illik egy eltorzított alapállású, tehát kicsit karikaturisztikus, groteszk, játékos, rímekbe szedett szöveg. Ő maga úgy nyilatkozott, hogy az átköltést „magam sem szántam, s nem is tekintem irodalomnak. Szavak frappáns összecsengése csupán, nem vers, hanem csak szójátékos, itt-ott rímes próza. Játék, pihenés, kikapcsolódás — mind a szerzőnek, mind a nézőnek. S ennek az sem mond ellent, hogy egy-egy fordítás elkészítése iszonyúan sok munkával jár. Ez a munka azonban igen szórakoztató.” Ezzel csak egyetérteni tudunk, mai épp olyan szórakoztató, mint a 70-es évek elején.

„Oly régen öleltél önfeledten, spontán, rágódtál inkább a levesbe főtt sonkán”

Mézga család

„Lehet, hogy mégiscsak Hufnágel Pisitihez kellett volna férjhez mennem.”

Az 1960-as évek végén a Magyar Televízió elhatározta, hogy megrendel egy humorral teli rajzfilmsorozatot a Pannónia Filmstúdiótól, amelyre Nepp Józsefet kérték fel. Ő pedig kitalálta a Mézga családot. A dramaturg, Gáll István ragaszkodott hozzá, hogy legyen egy külön dialógusíró is, erre Romhányi Józsefet kérték fel, aki végül meghatározta a sorozat nyelvi világát.

A főszereplő a 12–13 éves kis zseni, Aladár, aki olyan készülékeket bütyköl, amelyekkel akár űrutazásokra viheti a pereputtyát, máskor 30. századi leszármazottjával (köb-ükunokájával, MZ/X-szel, avagy „Öcsivel”) lép kapcsolatba, és különféle modern holmikat kér tőle. Családtagjai azonban csak a legritkább esetben tudnak jól bánni az új eszközökkel és lehetőségekkel, s aztán ismét rajta a sor, hogy kihúzza őket a csávából. Aladár egyetlen hű szövetségese Blöki kutyája, aki olykor kísérleteiben is segédkezik. A család további tagjai közé tartozik rettenthetetlen szigorra törő, kissé ügyefogyott atyja (Mézga Géza), jóságos, bár nem túl erős idegzetű anyja (Mézga Gézáné szül. Rezovits Paula) és enyhén hígagyú nővére (Kriszta) a macskájával (Maffia). Fontos szereplők még az ingerlékeny szomszéd (Máris).

„Halló, halló, itt Mézga Rádió Budapest!”

Kérem a következőt

„Ne siesd el az elmeháborodott gyógyítását, mert néha jó a hülye a háznál.”

A Nepp-Romhányi duó következő halhatatlan sorozata a Kérem a következőt volt. főhőse Dr. Bubó, egy bagoly orvos, aki az erdőlakó állatok bajait kezeli – többnyire kevés sikerrel. A rajzfilmet Ternovszky Béla rendezte és számos olyan pszichológiai és társadalmi problémát gúnyol ki, amely csak felnőtt nézők számára érthető. Az egyes állatszereplők voltaképpen egy-egy negatív emberi jellem karikatúrái. A sorozat humora erősen épít a „rímhányó” szójátékaira. (Az erdei bankot például Tönk-Banknak hívják, amely amellett, hogy egy fatönkön épült, tönkreteszi az ügyfeleit. Az Orvosi Begyetem vezetője a Boa Constrector. A Szügyészségen rókák dolgoznak, mint „rókátorok”. A kocsmát lúdtalpon állónak nevezik. Sólyom csőrmester pedig az Erdőrség dolgozója. stb.)

Minden rész Dr Bubó bölcsességével ér véget, az erdei szesztilalomról szóló Szesz-vész például ezzel:

„Ne terjessz el egy ragályt csak azért, hogy legyen mit megfékezned”

Mekk Elek, az ezermester

„És a káposztáról nem feledkeztetek meg? Káposzta? Mi lesz abból? Fedél? Nem fedél, ebéd. Nekem, a mesternek, ha megéhezem.”

A Pannónia Filmstúdió 1974-től 1975-ig futott bábfilmsorozatának rendezője Imre István volt, a forgatókönyvet Romhányi József írta. A főszereplő egy kecske, aki ezermesternek adja ki magát, valójában viszont nem ért szinte semmihez sem. A házát 13 cégérrel díszíti, melyek egy-egy foglalkozást ábrázolnak. Ezekben a foglalkozásokban Mekk Elek sorra kipróbálja magát – a bábfilmsorozat minden egyes epizódjában egy-egy új szakma kerül sorra - majdnem minden esetben kevés sikerrel. A kontársága nyilvánvaló, ő ezt még tetézi fitymáló okoskodásával, és a trehányságért is fizetséget vár, ami alaposan felbőszíti végül a megrendelőket.

„Remek ez a Mekk Mester, ne keresd fel kergesd el!”

Macskák

„Éjfél, csak egy hang sír a szélben, / És a Hold gyűrött arcán ül egy fáradt mosoly.”

A Macskák (Cats) a színháztörténet egyik legsikeresebb musicalje. A T. S. Eliot angol költő Macskák könyve című versciklusából született Andrew Lloyd Webber darab szövegkönyvét Romhányi József fordította bravúrosan magyarra. A musical a londoni West Enden mutatkozott be 1981-ben, amit az 1982-es broadwayi és az 1983-as budapesti premier követett. A magyarországi ősbemutató 1983. március 25-én volt a Madách Színházban.

„Ha többé már nem látod képes felem, / Hát elment a vénséges Csendbelenn!”