Nem csupán a két főigazgató-helyettes, Hammerstein Judit és Virágos Gábor volt kénytelen távozni a Magyar Nemzeti Múzeumból. A HVG több forrásból úgy értesült, hogy velük párhuzamosan többtucatnyi munkatárs  távozott, köztük november elsejével Bérczes Zsigmond, a közgyűjtemény kreatív igazgatója is, aki nem akarta kommentálni a távozást, de megerősítette annak tényét. Elsősorban a kommunikációs  és a rendezvényszervezési osztály veszített munkatársakat a júliusban kezdődött folyamat során.

Az okok sokrétűek, gyakran közös megegyezéssel távoznak a munkatársak, mert, ahogy egyikük fogalmazott „fogy körülöttük a levegő”. Másikuk azt mondta

egy év alatt négy főigazgatója volt az intézménynek, más-más preferenciákkal, ez nem tett jót a szakmai működésének.” 

Valóban nagy volt a főigazgatói fluktuáció is:  2023-ban L. Simon Lászlót azért rúgták ki, mert az akkori kulturális miniszter, Csák János szerint nem szerzett érvényt a gyermekvédelmi törvénynek, azzal, hogy 18-as karika nélkül mutatott be homoszexuálisokat ábrázoló fotókat. Utána Hammerstein Judit, akkori főigazgató-helyettes vette át az intézményt. Bár ő is pályázott az a MNM  vezetésére, de a pályázatot Demeter Szilárd nyerte meg. Aki viszont hamarosan a  Közgyűjtemény Központ elnöki székébe távozva  Zsigmond Gábort nevezte ki a tagintézménnyé degradált Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

Úgy tudjuk Zsigmond Gábor is hozott pár embert magával korábbi munkahelyéről, a Közlekedési Múzeumból, ők egyelőre főtanácsadói minőségben vannak, de „tudjuk, hogy valamilyen pozícióra jöttek, amiknek meg kell ürülniük” – mondja egyik távozó.

Információink szerint a legtöbben a Demeter Szilárd által gründolt Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) körüli anomáliák miatt távoztak. A kulturális miniszter július elsejével az ő ötletére vonta össze ilyen néven az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Széchényi Könyvtárat, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és a Magyar Természettudományi Múzeumot.

Ezzel a semmilyen szakmai érvvel alá nem támasztott összevonással az intézmények elveszítették önállóságukat, vezetőik – bár általában a helyükön maradtak – mindenben a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének, Demeter Szilárdnak az alárendeltségében működnek. Nála van a munkáltatói jog, és a kasszakulcs is.

Az MNM KK vezetője az a Népessy Noémi lett, aki a Budapesti Történeti Múzeum központosításába bukott bele.  Felettünk kérdéseinket az MNM KK elnöki kabinetjének a távozó munkavállalókkal, és az integrációval kapcsolatban,  illetve arról is érdeklődtünk, hogy mindez mekkora megtakarítást, vagy épp ellenkezőleg, pluszköltséget jelent, de egy november 25-ére tervezett sajtóeseményen ígértek választ.

Arról sem kaptunk tőlük magyarázatot, miért kell a Váci úti, elegáns, Blue Cube nevű irodaházban bérelni MNM KK gazdasági osztálya számára irodákat,  ahol a cég honlapja szerint 13 euró a négyzetméter ár, és miért jó a hat budapesti múzeumot irányító elnöki kabinetjét Esztergomba helyezni. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központnak nem nyilvános az elérhetősége, még honlapja nincs, ami különösen furcsa egy közpénzből működő, kulturális intézmény esetében.