Összevonásokkal akarja megoldani a kormány a közgyűjtemények alulfinanszírozottságából eredő problémákat. Ám ez valószínűleg csak további kiadásokkal jár, miközben az egész ágazat szakmai működése lefagy.
Csák János miniszter bukásával kútba esett a kulturális intézmények gyámság alá helyezésének ötlete: nem rendelik a színházakat a Nemzeti Színház alá, a múzeumokat a Nemzeti Múzeum alá, és így tovább – legalábbis utóda, Hankó Balázs így nyilatkozott. Demeter Szilárd másik, hasonlóan problematikus projektje azonban az elmúlt hetekben megvalósult. Születésnapján, július elsején létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és egy kormányrendelettel be is kebelezte az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat.
A nagy múltú intézmények és filiáléik csak telephelyei lettek a Közgyűjteményi Központnak – derül ki annak alapító okiratából. Szintén innen tudható, hogy milyen hatalmas konglomerátumot hozott létre Demeter, hiszen a dokumentum 75 telephelyet, köztük csaknem húsz múzeumot sorol fel.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
