A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
December 7-én leplezik le Lakiteleken Csurka István szobrát.
Az eseményre szóló meghívó a Népfőiskola honlapján jelent meg Lezsák Sándor aláírásával, aki az Országgyűlés fideszes alelnöke és a Nemzeti Fórum elnöke. A szoboravatót a Nemzeti Fórum és az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért Egyesület szervezi, beszédet mond rajta Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő is.
A szintén Schmidt Mária vezette XX. Század Intézet épp szerdán tartott emlékkonferenciát Csurka István születésének 90. évfordulójára. Ennek meghívójában Csurkáról azt írták, hogy „írásaiban, felszólalásaiban pontosan ábrázolta a Kádár-diktatúra működését, egyben felhívta a figyelmet a rendszerváltoztatás hiányosságaira is”, illetve „személye karaktergyilkosság áldozata lett, ellenfelei minden módon igyekeztek lejáratni, hogy ezzel akadályozzák az érdemi párbeszédet az elmaradt történelmi igazságtétel okairól és következményeiről”.
A Telex tudósítása szerint a konferencián Csurka antiszemitizmusa is szóba került, amiért Schmidt Mária szerint az az „amerikai birodalom” ítélte el, ahol ma már „kontextusfüggő az antiszemitizmus”. A portál emlékeztet: Orbán Viktor 1992-ben még elhatárolódott Csurkától, aki a kormányzó MDF alelnökeként jelentette meg Néhány gondolat című eszméjét, amelyben egyebek mellett arról értekezett, hogy Kádár idején „a zsidóságnak szava volt, nyílt vagy rejtett befolyása, ahol meghatározó elem lehetett”. Kövér László pedig náci szelleműnek nevezte a tanulmányt, és Antall Józsefet támadta, amiért nem határolódott el tőle. Csurka később sem riadt vissza a zsidóságról szóló összeesküvés-elméletek hangoztatásától, a szerdai konferencián azonban arról beszéltek az előadók, hogy mások bélyegezték őt antiszemitának.
