A tizedik évfolyamos gyerekeknél is ugyanazt tapasztaltuk az Országos kompetenciamérések adatait vizsgálva, mint a nyolcadikosoknál: Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A legutóbbi Országos kompetenciamérés adatai azt mutatják, hogy a magyar diákok teljesítménye minden területen, minden évfolyamon trendszerűen romlott.
Május elején mutattuk be az Országos kompetenciamérés 8. osztályos eredményei alapján, hogy megszűnt az évtizedekre visszamenőleg érvényes „Budapest-előny”. Korábban ugyanis a főváros rendre kiemelkedett az országból a diákok teljesítménye alapján.
A legutóbbi mérés eredményei ugyan továbbra is jobbak Budapesten, mint a legtöbb vidéki járásban, ez az előny azonban kezd olvadni. És ennek nem az az oka, hogy a vidéki iskolások teljesítménye javult, éppen ellenkezőleg:
a fővárosi diákok szürkültek hozzá az országos átlaghoz.
A 10. évfolyamos tanulók esetében a következőket látjuk matematikából és szövegértésből:
A budapesti kerületek eredményei:
Az egyes kerületekre vonatkozó eredmények nagymértékben függnek attól, hogy az adott városrészben milyen a technikumok és szakközépiskolák aránya a gimnáziumokhoz képest, így az V. kerület kimagasló adatai részben azzal magyarázhatók, hogy nincs a városrészben szakképzéssel foglalkozó intézmény, csak gimnázium, ahol hagyományosan jobbak az eredmények.
Mint ahogy jobb eredményeket érnek el hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, amelyek először fölözik le az általános iskolai korosztályokat. Az adatokból látható, hogy Budapest a matematika és a szövegértés területén is a második helyen szerepel Győr-Moson Sopron megye iskolái után.
A természettudomány területén a budapesti iskolák a dobogón sincsenek, és a nyugat-magyarországi régiók vezetik a rangsort.
A mérésekkel foglalkozó elemzők számára a megjelentetett adatok – mint korábban is írtuk – igen szűkösek, ráadásul nem tartalmaznak megfelelő összesített információkat. Az Oktatási Hivatal gyors visszajelző felületén az iskolák tudnak tájékozódni a tanulók fejlődéséről, összehasonlítva az előző mérésen nyújtott eredményt a jelenlegivel, viszont az a felület csak az adott iskola számára elérhető, és nincs lehetőség az adatok szélesebb körű elemzésére.
2022-től ugyanis digitális kompetenciamérést bonyolít le az Oktatási Hivatal és megváltoztatta az adatokhoz való hozzáférés módját. Az adatok egy része az említett gyors visszajelző felületről, másik része egy adatvizualizációs felületről tölthető le, ami optikai szempontból lényeges újítás, viszont sokkal kevesebb információ áll a kutatást végző rendelkezésére, mint az előző években. Nem látunk osztályra vonatkozó adatokat, nem ismerünk kiemelkedő teljesítményű iskolákat, nem áll rendelkezésre hátránykiegyenlítésre és fejlesztő tevékenységre vonatkozó információ, illetve minimális azon iskolák száma, amelyek családiháttér-indexszel rendelkeznek (2024-ben általános iskolák közül egész Budapesten nem volt 30 olyan, ahol volt ilyen, a középiskolák közül összesen 34 ilyen volt). Ez azzal magyarázható, hogy az online kérdőívek visszaküldésének tényét az iskolák körülményesebben tudják ellenőrizni, így pedig nehéz a szülőket a virtuális térben elvégzendő feladattal kapcsolatban ösztökélni.
Emellett le kell szögezni azt is, hogy a papíralapú mérés és az online mérés módszertani szempontból korrekt módon nem hasonlítható össze, mert az adatfelvétel módjának megváltoztatása befolyással van a végeredményre.
Az Oktatási Hivatal adatvizualizációs felületéről immár tehát nem olvasható ki, hogy egy iskola milyen mértékű fejlesztő tevékenységet végez, míg régen még azt is kimutatták a hivatali elemzések, hogy mely iskolák járnak élen a fejlesztő tevékenységben és az elmúlt években hány alkalommal kerültek be a kiemelkedő teljesítményű iskolák közé.
Pedig nem mindegy, hogy egy iskola olyan tanulókkal érte el az országos átlag feletti eredményt, akik már hatodik és nyolcadik osztályban is magas szinten teljesítettek, vagy az egyébként átlagos teljesítményt elérő tanulókat fejlesztette jó és kimagasló szintre. Az igazi pedagógiai hozzáadott értéket így lehetne kimutatni, ehhez képest csak egy olyan adatot látunk, hogy az adott intézmény milyen eredményt ér el az országos átlaghoz képest.
Ugyanígy hiányzik az adatvizualizációs felületen a hátránykompenzációs tevékenység kimutatása. Amíg a 2021 előtti mérések során az összesítőkben megjelentek az erre a területre vonatkozó adatok, addig a digitális mérések egy ikonnal jelölik azt, hogy az adott iskola a hátránykompenzációban pozitív, vagy negatív eredményt ér el, hétköznapi nyelven csökkenti az otthonról hozott hátrányt, vagy elmélyíti azt.
Nemzetközi és hazai tanulmányok mind alátámasztják, hogy a tanulók háttere, otthoni körülményei jelentős mértékben meghatározzák képességeik, eredményeik alakulását. A tanulók képességében mutatkozó különbségeknek a szakemberek szerint 20-28 százalékát ez magyarázza. Magyarországon a hátránykiegyenlítés terén kevés iskola büszkélkedhet értékes tapasztalatokkal, inkább jellemző, hogy az iskolák újratermelik az otthonról hozott előnyöket és hátrányokat.
A pedagógiai hozzáadott érték kimutatása 2025-ben egyébként az eddigieknél is fontosabb lenne, mert a tanárok teljesítményértékelésében meghatározó, 16 százalékos részterületet képez a kompetenciafejlesztési tevékenység.
Egy ének, testnevelés vagy rajz szakos tanár esetében máig nem nyilvánvaló, hogy a kompetenciafejlesztő tevékenység miként mutatható ki, de magyar vagy matematika szakos tanár estében is nagyon nehéz a fejlesztő tevékenységet adatokkal igazolni, még akkor is, ha a szövegértés és a matematikai logikai gondolkodás az országos kompetenciamérés egyik mérési területe.
A kompetenciamérés tesztjeinek szintjeit 2008-ban – az összehasonlíthatóság érdekében – úgy lőtték be, hogy a hatodikosok átlageredménye ér 1500 pontot, s erre vetítik a nyolcadikosok és a tizedikesek eredményeit. 2024-ben a hatodikosok országos átlaga már csupán 1440 pont volt szövegértésben, s csak a nyolcadikosok átlaga érte el éppen az 1500 pontot. Ma tehát az általános iskola befejezése az az időpont, amikor a szövegek feldolgozásában a diákok elérik a másfél évtizeddel ezelőtti hatodikosok szintjét.
Mint látható, a legrosszabbul teljesítő megyékben viszont a 10. évfolyamosok átlaga 2025-ben nem éri el az 1500 pontot, azaz, ma egy átlagos borsodi vagy szabolcsi tizedikes diák rosszabbul olvas, mint 2008-ban egy átlagos magyar hatodikos.
Nyitókép forrása: HVG / Túry Gergely
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
