Egy rejtélyes szövegre hivatkoznak, és a kutatók egy nápolyi síron megtalálták Drakula jelképeit.
A Drakula néven ismert Vlad Tepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában a Santa Maria la Nova-templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Giuseppe Reale, a Santa Maria la Nova-templomhoz tartozó múzeumközpont igazgatója a délolasz újság internetes kiadásának számolt be a kutatások legfrissebb eredményeiről. Az igazgató, aki elméleti filozófiát tanít egy online felsőoktatási portálon, a romániai Snagovban és Comanában tartott konferenciáról jelentkezett be. Hangsúlyozta: minden arra utal, hogy a nápolyi templomban található sír III. Vlad, vagyis Drakula földi maradványait őrzi.
Az Il Mattino videót is közölt a hírhedt fejedelem mellszobrának a konferencia keretében június 29-én történt avatásáról. Ugyanilyen mellszobor áll a Santa Maria la Nova-templomban.
Romániai hírportálok szerint a tizenötödik században élt Vlad Tepes, vagyis Karóbahúzó Vlad sírhelyének hollétéről megoszlanak a kutatói vélemények. Egyes feltételezések szerint Drakula maradványait a snagovi kolostor vagy a Bukarest melletti Comana-kolostor őrzi., ugyanakkor délolasz sírhelyet feltételez a Drakula-mítosz kutatójaként ismert Mircea Cosma mérnök.
A történetet az Il Mattino 2014 óta követi, amikor kutatók egy csoportja a Santa Maria la Nova-templom kolostorudvarában a nemes Mattia Ferrillo sírját azonosította Vlad Tepes esetleges nyugvóhelyeként. A felfedezés Raffaele és Giandomenico Glinni, az észt főváros, Tallinn egyeteme olasz kutatóinak nevéhez kötődik: szerintük a nápolyi síron ábrázolt sárkány és szfinxek Drakulára utaló jelképeknek számítanak.
A feltételezések szerint az 1431 és 1477 között élt fejedelem lánya, Maria Balsa hétévesen a nápolyi udvarba került, és beházasodott a Ferrillo családba. Így apját is a Ferrillo-kriptában temették el.
Az elméleteket hivatott erősíteni a templom egyik kápolnája falán talált titokzatos felirat, amelynek a megfejtését még nem hozták nyilvánosságra. A rejtjeles szöveget az Il Mattino közölte, és többek között a műkincsek datálásával és azonosításával foglalkozó Claudio Falcucci igyekezett megfejteni, aki úgy vélte, hogy a felirat keletkezése a tizenötödik századra tehető. Falcucci szerint a szövegben többször előfordul a „Vlad” név.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
