Csütörtökön mutatták be Kollárik Tamás és Takó Sándor Budapest / Hollywood – Magyarok, akik beírták magukat az amerikai filmiparba című könyvét, amely 60 magyar filmipari szereplő életútján és munkásságán keresztül mutatja be, hogy milyen fontos szerepet játszottak a magyarok a hollywoodi filmipar sikerében. A közel 700 oldalas, albumjellegű történeti és vizuális összefoglaló több mint 800 archív és kortárs fotót, ritkán látott dokumentumot, stúdióanyagot és filmes relikviát közöl.
A könyv időrendben vezet végig a hollywoodi filmipar születésén, a magyar alapítók szerepén (Zukor Adolf – Paramount Pictures; Fried Vilmos / William Fox – 20th Century Fox), az emigrációs és aranykori magyar alkotók történetén, a legendás zeneszerzők (Rózsa Miklós), producerek, operatőrök, látványtervezők munkásságán, a kortárs Oscar-díjas magyar filmesek sikerein át egészen napjainkig, bemutatva a magyar–amerikai kulturális kapcsolat máig élő hálózatait.
A Budapest / Hollywood… könyv bemutatója az Uránia Filmszínházban 2025. november 27-én
Fazekas István
A díszbemutatón a szerzők mellett többek között
részt vett három Oscar-díjas rendezőnk, Deák Kristóf, Rofusz Ferenc és Szabó István, az operatőrként Oscarra jelölt Koltai Lajos és a világhírű kaszkadőr, Piroch Gábor is.
Szabó István szerényen azt emelte ki a beszédében, hogy az Oscar-jelölés és maga a díj a legtöbb esetben a szerencsén múlik. Vannak kivételes alkotások, de bármikor egy-két szavazaton múlhat, hogy ki esélyes, és végül ki lesz a nyertes.
Majd azzal folytatta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia vegyes összetételének köszönhetően és az innen kivándoroltak nélkül Hollywood története máshogy alakult volna. Erről kérdeztük mi is a kötete társszerzőjét.
Mint mondta, a nagy Hollywood-alapítók és annak későbbi meghatározó figurái között vannak magyarok, zsidók, németek, csehek, szlovákok, románok is, de valóban nagyon sokan magyarnak tartották és érezték magukat. Ilyen akár Zukor Adolf is. „Ebben a könyvben elsősorban azokat gyűjtöttük össze, mindegy, hogy milyen vezetéknevük van, de a magyar gyökereiket fontosnak tartották” – hangsúlyozta Kollarik Tamás.
Azonban hozzátette azt is, hogy más nemzetek is Közép-Európából fel tudnak mutatni egészen fantasztikus alkotókat a filmipar területéről. „Ez nem egy kizárólagosság, ez egy együttműködés, és ennek a régiónak a hihetetlen kulturális erejét mutatja meg, ami már az Osztrák–Magyar Monarchia idején meghatározta a 20. század filmipari struktúrájának a felépítését.”
Fazekas István
A légy című animációs filmért 1981-ben Oscar-díjat kapott Rofusz Ferencet a magyar animáció jelenéről faggattuk. Válaszában kitért arra, hogy végtelenül sajnálja a mostani fiatal generációt, mivel „lényegében nincsenek stúdiók, megszűntek. Akkoriban nekünk nagy rang volt, ha valaki bekerült a Pannónia Filmstúdióba, és nagyon ostobának kellett lenni, ha onnan kirúgták, de onnan elmehettek nyugdíjba. A mi időnkben védettségünk volt, mert akkor az állam állt a produkciók mögött, és lehetett válogatni, hogy melyik sorozatban, melyik rendezővel dolgozom. Akkor még nem vették meg olcsóbban a filmeket külföldről, mert olyan alkotóink voltak nekünk, mint Nepp József vagy Romhányi”.
Szerinte a fiatal tehetségeknek az lenne a legszükségesebb ma, hogy amint végeztek a MOME-n, a Metropolitan Egyetemen vagy bárhol animációs szakon, folyamatosan dolgozzanak. Azonban ez ma nem lehetséges a fiatalok számára, mert csak pályázati filmek vannak. Amikor kész van egy pályázati film, szélnek eresztenek mindenkit, és több hónapig nincs munkájuk.
„Azt tudom javasolni ezeknek a fiataloknak, akik elvégezték, megtanulták az alapokat, és mivel mindenki beszél most már alapfokon angolul, menjenek ki, mert Európában sokkal több produkció van, mint jelenleg Magyarországon. Próbáljanak meg külföldön dolgozni, különböző kultúrákban, és utána próbáljon hazajönni, kamatoztatni azt a tudást.”
A most bemutatott könyv a FilmHungary Kiadó gondozásában készült, és november 24-étől országosan elérhető a könyvesboltok kínálatában, valamint a FilmHungary webshopjában.
