A kiállítás megnyitóján személyesen is megjelenő lengyel művészről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy a három tengerparti város - Gdansk, Sopot és Gdynia - plakátművészeti csoportjának tagjaként szakított az emberi alak, mint kompozíciós vezérmotívum használatával, és plakátterveinek főhőse a semleges, sík háttéren ábrázolt, központi kompozíciós elveket követő tárgy lett.

Legújabb munkája saját budapesti kiállítására készült: a síkból kivágott két lyukból két szemgolyó néz ki, két hegyes pirospaprikából alakul a kackiás bajusz, a kinyújtott nyelv ugyancsak paprikából van, így aki a plakátra néz, annak Magyarország jut az eszébe - jegyezte meg Malgorzata Takács, az intézet munkatársa.

Felidézte továbbá, hogy a lengyel tervezőgrafika a 80-as évek küszöbén érdekes átalakuláson ment keresztül, bemutatkozott a tervezők új nemzedéke, amelynek tagjai egyre inkább eltávolodtak a tradicionális, festői stílusú lengyel kulturális plakáttól. Tomasz Boguslawski plakátjai kiváló példái a fotografikus kép jellegzetes használatának, ugyanis a 90-es évek technikailag lehetővé tették a plakátok tervhű kivitelezését.

Boguslawski azóta is hű maradt a színházi plakáthoz. Az 54 éves grafikus a gdanski képzőművészeti akadémia professzora, előtte ott diplomázott 1982-ben. Mestere Witold Janowski volt. Szakterületei a kiadvány- és plakáttervezés, valamint a tervezőgrafika, többek között könyveket, bélyegeket, logókat, arculatokat tervez, és számtalan plakátkiállításon vett részt a világban.