Az egykor országosan egyeduralkodó csepeli kerékpárüzemben jártunk, ahonnan még ma is évente 50-60 ezer biciklit dobnak piacra. A legapróbb részletekig végigkísértük az összeszerelést.

A Csepel kerékpárokat 1928 óta gyártják, a rendszerváltást megelőzően az egész ország bicikliszükségletét ez az üzem elégítette ki. A monopolhelyzetnek annyi, hiszen az egykori Csepel Művek iparterületén ma már több összeszerelő-üzem is működik, de a legismertebbek még mindig a Schwinn-Csepel kerékpárok. A kilencvenes években még amerikai tőke volt a cégben, amely aztán három magyar magánszemélyé lett, de idehaza továbbra is használhatják a Schwinn nevet.
©
Az összeszerelő üzem a Kerékpár köz címen található a gyárterületen. Negyvenen dolgoznak itt, mondta el munkatársunknak Rácz Levente termelési igazgató. A válság miatt egyelőre még senkitől sem kellett megválni, de túlórázniuk egyre ritkábban kell a dolgozóknak. Képünk a kerékgyártó soron, az előkészítés fázisában készült.
©
A kerekek fűzése és centrírozása automata gépsoron történik.
©
©
©
A jól ismert fém emblémát ragasztják rá a bringavázra. A cég idehaza évente nagyjából ötvenezer kerékpárt ad el, plusz tízezret - más márkanévvel - Finnországban. Miközben a világon egyre elterjedtebbek a 3-7 fokozatú agyváltóval szerelt városi kerékpárok, a csepeli cég modelljei közül még mindig a hagyományos, váltó nélküli kontrafékesek a legnépszerűbbek. A legjobb piac ezekre az Alföld, de a dombosabb vidékeken már jobban fogynak a váltós biciklik.
©
A Távol-Keleten készülő, vastag, Kenda márkájú kerekeket BMX-kerékpárok kapják majd.
©
Gyermekbicikli vázát egyengetik egy erre a célra szolgáló munkapadon. A Távol-Keletről származó vázak szállítás közben észrevehetetlenül elhajolhatnak, az egyengetés után a bicikli nyomvonala teljesen egyenes. A biciklivázak Kínából érkeznek, csakúgy, mint a kormány s a nyeregcső.
©
©
©
A főleg a tengerentúlon divatos cruiser modellekből látogatásunk idején egy háromszáz darabos széria készült a gyártósoron. A kényelmes városi kerékpárt még az amerikai tulajdonosok vették fel a termékek közé.
©
Az előkészített, lámpákkal felszerelt, szegecselt, rozsdamentes sárvédőket rögzítik a cruiserekhez. A lámpák még mindig a hagyományos dinamósok, bár a városi kerékpárokon egyre elterjedtebb az agydinamós megoldás, amelynél az első kerékagyba épített generátor termeli a világításhoz szükséges áramot. Álló helyzetben persze sem ez, sem a hagyományos dörzskerekes megoldású dinamó nem ad fényt.
©
A bicikli legdrágább alkatrésze rendszerint a váz, utána a hátsó kerék következik, különösen egy agyváltós bicajnál. Itt éppen az agyváltót szerelik fel a majdnem kész kerékpárra.
©
BMX-kerékpárokhoz való kormányokat raknak össze. Ezt követően felszerelik a markolatot, a fékkarokat (váltókarok ennél a modellnél nincsenek). Előkészítik a bowdent, vagyis a fékhuzalt, összeépítik a nyerget a nyeregcsővel, s a láncot is megfelelő méretűre bontják.
©
©
Ez már a végső fázis. A meós kollégák átvizsgálják a kerékpárokat, de nem ülnek rájuk, mert a gépeken még nincs pedál.
©
©
©
Dobozolják a kész kerékpárt. Talán kevesen sejtik, de a legnépszerűbb magyarországi biciklimárkák szinte egytől egyig hazai, illetve közép-európai összeszerelő-üzemekben készülnek. A Schwinn-Csepelen kívül a Magellan, a Gepida, a Hauser, a Neuzer is idehaza készül, a Kellys Szlovákiában, a KTM Ausztriában, a Decathlon sportáruház pedig Lengyelországban gyártat. De akad olyan magyar üzem is Tószegen, ahol évi több százezer bicajt készítenek exportra.
©
Raktárban állnak a kész biciklik. A csepeli gyár termelési igazgatója szerint évente 2-300 ezer új biciklit adnak el Magyarországon. Rácz Levente elsősorban a bodeni tó partján, Friedrichshafenben tartott Eurobike szakkiállítást látogatja, az itt látottak alapján úgy véli, mostanában inkább az új dizájnelemek játszanak, színes alkatrészek, színes fékek lesznek a divatosak. Technológiában világmegváltó újdonságokkal nehéz előrukkolni.
©
Rácz Levente termelési igazgató.
©