Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
Sokan küzdünk a munka és a magánélet teremtette kihívásokkal, amelyek gyakran túlterhelhetik az idegrendszerünket. Az életünk során ráadásul szükségszerűen érnek bennünket olyan traumák, amelyek jó ideig erős, visszatérő reakciókat válthatnak ki. Ha azonban megtanuljuk az egészséges megküzdési módokat, sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a nyomasztó érzések hatalmát az életünk fölött.
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Ha az elvárások meghaladják a képességeinket, esetleg úgy érezzük, nincs elég időnk, kapacitásunk vagy tudásunk ahhoz, hogy megbirkózzunk egy feladattal, arra általában stresszreakciót adunk. A stressz maga nem betegség, de jelenléte hosszú távon megbetegíthet. Ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a stresszel járó változásokat. Ez még akkor is életbevágó, ha úgy érezzük, nincs időnk saját magunkra.
A szakértők szerint egy felnőtt napi 7-9 óra alvást igényel minden nap. Bizony, mindennap. „A hétvégén majd kialszom magam” mondatot felejtsük el: az elveszett alvásórákat nem lehet utólag pótolni. De pontosan mi történik velünk, ha nem alszunk?
Kutatások szerint a rövid ideig tartó alvásproblémákkal a felnőttek fele legalább egyszer szembesül élete folyamán, míg tartós inszomniában a lakosság tíz százaléka szenved. Az álmatlanság tehát sokakat érint, mégis kevesen veszik komolyan, holott rengeteget ronthat az életminőségen. Akik minden nap felelős döntéseket hoznak, azok például nemcsak a saját életüket, hanem másokét is kockáztatják, ha bizonyos döntéseket kialvatlan állapotban hoznak meg.
A stresszt mindannyian jól ismerjük. De hogyan különböztetjük meg a jó és a rossz stresszt, és most, a koronavírus-járvány idején hogyan tudunk megbirkózni a minden eddiginél nagyobb dózissal?
Majdnem egy éve már, hogy a koronavírus-járvány miatti furcsa, új világban kell dolgoznunk és helytállnunk. De lehet-e kiegyensúlyozottan teljesíteni a járvány miatti folyamatos stressz alatt? Megkérdeztünk egy pszichológust.
Álmunkban olyan helyeken járhatunk és olyan dolgokat csinálhatunk, amire a valós életben esélyünk sincs. Ezért az álmok misztikus világa a kezdetek óta foglalkoztatja az embereket. De amíg egyesek álmokat fejtenek, vagy a túlvilági élet után kutatnak, addig a pszichológia ennél pragmatikusabb: azt mondja, hogy az agyunk éjszaka, az alvási periódusban dolgozza fel a nappali eseményeket.
Életünk egyharmadát alvással töltjük, és egyáltalán nem mindegy, hogy a testünk milyen pózban pihen. Ráadásul a pszichológusok szerint még a személyiségünkre is lehet következtetni abból, milyen pozitúrában szeretünk aludni.
Hogyan lehet kikapcsolni és elterelni a gondolatainkat a feszültséget okozó dolgokról? És hogyan csinálják ezt a hírességek? Bill Gates például az olvasásra esküszik, Novak Djokovic nyaralni jár, Martin Scorsese-nek a jóga jött be, míg a Facebook vezére próbál leszokni a facebookozásról.
Ki ne esett volna már legalább egyszer abba a hibába, hogy egy stresszesebb, hajtósabb időszakban az alváson és a pihenésen próbált spórolni a munka javára? Már csak azért is érdemes más stratégiát választani, mert a legcsekélyebb alváshiány is jelentősen rontja a hatékony munkavégzéshez szükséges képességeket.
A jó alvás igazi kincs, amit számtalan tényező veszélybe sodorhat, akár mi magunk, a saját rossz szokásainkkal, de alvásbetegség, vagy más fizikai, illetve mentális probléma ugyanúgy állhat a háttérben. A sok stressz és a lelki alkatunk is megkeserítheti az éjszakáinkat. Az okokról és az összefüggésekről Horváth Ágnes alvástrénert kérdeztük, aki tudását az Oxfordi Egyetemen szerezte, és 2013 óta tanítja gyógyszerek nélkül jól aludni az álmatlanságban szenvedőket.
