A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen a testi és lelki egészség megőrzéséhez, és ahhoz is, hogy kiegyensúlyozottan működj a hétköznapi életben. Számos kutatás bizonyítja, hogy a pihentető alvás hiánya komoly egészségi problémákhoz vezethet, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, az elhízást és a mentális zavarokat is. Na de mi a helyzet akkor, ha a pihenés csak nem akaródzik összejönni?
Hosszú időn át tartó munkahelyi és/vagy családi nyomás és a túlterheltség érzése – nagyon leegyszerűsítve ezért alakul ki a krónikus stressz. Valószínűleg mindannyian voltunk stresszes helyzetekben, tudjuk, hogy milyen érzés. Most képzeljék el azt, hogy ez az érzés állandósul, és nemcsak pár percig, óráig, napig érezzük a nyomást, hanem akár hónapokon, éveken keresztül. Ebben a cikkben bemutatunk néhány technikát a krónikus stressz ellen.
Manapság sajnos nagyon sok ember szenved álmatlanságban, pedig az alvás segíti az idegrendszer regenerációját, támogatja az érzelmi egyensúlyt, és javítja a stressztűrő képességet. Az éjszakai pihenés során fokozódik a növekedési hormon termelése, amely fontos a sejtek regenerálódásában. Milyen jelei lehetnek annak, ha rosszul alszunk, és mit tehetünk ellene? Melyek azok a szakmák, ahol kiemelkedő jelentősége van a jó alvásnak? Hogyan lehet áthidalni az éjszakai munka miatt felborult alvásritmust? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseknek járunk utána.
Ha nincsenek rendben a pihenéssel eltöltött óráink éjszaka, akkor nappal sem tudunk hatékonyak lenni. De ha álmatlanul forgolódunk, akkor sem kell azonnal altatókhoz nyúlnunk: előbb mindig próbáljuk ki a szelídebb módszereket, amelyek ugyancsak lehetnek hatásosak.
A velünk élő stressz okozta mindennapos akadályok elhárítása igazi kihívás. Bár sokan sokféleképpen szembesülünk vele, egy biztos: a stressz szinte mindenütt jelen van, és a kiegyensúlyozott, kisimult élethez – amelyet egyaránt meghatároz fizikai és szellemi-lelki jóllétünk – ezzel kell is foglalkoznunk. De hogyan álljunk neki, mi férhet bele egy napba? Mutatunk néhány tippet, amelyek beválhatnak, és megvalósításukhoz mindössze egy kis odafigyelésre van szükség!
Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
Sokan küzdünk a munka és a magánélet teremtette kihívásokkal, amelyek gyakran túlterhelhetik az idegrendszerünket. Az életünk során ráadásul szükségszerűen érnek bennünket olyan traumák, amelyek jó ideig erős, visszatérő reakciókat válthatnak ki. Ha azonban megtanuljuk az egészséges megküzdési módokat, sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a nyomasztó érzések hatalmát az életünk fölött.
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Ha az elvárások meghaladják a képességeinket, esetleg úgy érezzük, nincs elég időnk, kapacitásunk vagy tudásunk ahhoz, hogy megbirkózzunk egy feladattal, arra általában stresszreakciót adunk. A stressz maga nem betegség, de jelenléte hosszú távon megbetegíthet. Ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a stresszel járó változásokat. Ez még akkor is életbevágó, ha úgy érezzük, nincs időnk saját magunkra.
A szakértők szerint egy felnőtt napi 7-9 óra alvást igényel minden nap. Bizony, mindennap. „A hétvégén majd kialszom magam” mondatot felejtsük el: az elveszett alvásórákat nem lehet utólag pótolni. De pontosan mi történik velünk, ha nem alszunk?
Kutatások szerint a rövid ideig tartó alvásproblémákkal a felnőttek fele legalább egyszer szembesül élete folyamán, míg tartós inszomniában a lakosság tíz százaléka szenved. Az álmatlanság tehát sokakat érint, mégis kevesen veszik komolyan, holott rengeteget ronthat az életminőségen. Akik minden nap felelős döntéseket hoznak, azok például nemcsak a saját életüket, hanem másokét is kockáztatják, ha bizonyos döntéseket kialvatlan állapotban hoznak meg.
A stresszt mindannyian jól ismerjük. De hogyan különböztetjük meg a jó és a rossz stresszt, és most, a koronavírus-járvány idején hogyan tudunk megbirkózni a minden eddiginél nagyobb dózissal?
Majdnem egy éve már, hogy a koronavírus-járvány miatti furcsa, új világban kell dolgoznunk és helytállnunk. De lehet-e kiegyensúlyozottan teljesíteni a járvány miatti folyamatos stressz alatt? Megkérdeztünk egy pszichológust.
