Így tesz beteggé az alvászavar
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
„Magas vérnyomásom lett”
Alig akad olyan ember, aki úgy tudná leélni az életét, hogy soha ne tapasztalná meg, milyen érzés álmatlanul forgolódni éjszaka.
„Évek óta azzal telnek az éjszakáim, hogy hajnalig csak olvasok, mert nem tudok elaludni. Éjfél körül, amikor úgy érzem, már leragadnak a szemeim, lekapcsolom a villanyt, de ahogy sötét lesz a szobában, elillan az álmosságom és elkezdenek cikázni a gondolataim. Bevallom, csak nagy sokára kerestem fel az orvosomat, aki egyértelmű indokot ugyan nem talált, azt viszont megállapította, hogy magas vérnyomásom lett. Vérnyomáscsökkentőt és altatót írt fel. Az altatóhoz nem szeretnék hozzászokni, ezért most kísérletezem, mi segíthet, hogy kijöjjek ebből a szenvedéssel járó állapotból. Elkezdtem jógázni és meditálni, valamint gyógynövényteákat fogasztani, és érzékelek is némi változást” – meséli Petra, aki sokáig csak fáradtan kóválygott napközben, emiatt pedig a munkájában is egyre nehezebben tudott helytállni.
Alvászavarról akkor beszélünk, ha bármilyen ok megzavarja az éjszakai pihenés folyamatát. Alvászavarnak számít akár az elalváskor tapasztalt nehézség, akár az alvás időtartamának rövidsége vagy az éjszakai gyakori felriadás, hiszen így az alvás nem tölti be eredeti funkcióját, azaz nem hozza el a testi, lelki és szellemi felfrissülést.
A problémának számtalan oka és tünete lehet. Az alvászavar lehet akut – azaz ritkán előforduló, átmeneti –, illetve krónikus, mint Petráé, aki már évek óta szenvedett és emiatt egyre rosszabb állapotba került. Akut alvászavart számtalan körülmény idézhet elő még a legjobban alvók életében is, így például egy közelgő vizsga, állásinterjú, utazás, esküvő, temetés, vagyis bármilyen stressz. Szintén átmenetileg zavarhatnak bele az alvásunkba a betegségek vagy a fizikai fájdalmak, de ide tartoznak az életmóddal kapcsolatos rossz szokások is, mint a lefekvés előtti nagy vacsorák, a hosszas internetezés az ágyban vagy az alkoholfogyasztás.
Krónikus alvászavarról akkor beszélhetünk, ha minimum 1 hónapja fennállnak a panaszok, amelyeket nem egy esetben különböző kóros állapotok (alvajárás, horkolás, depresszió stb.) idéznek elő. De a kezeletlen alvászavar is megbetegíthet, méghozzá alattomosan, szinte észrevétlenül.
Az alvászavar DNS-szintű változásokat is produkálhat
A szervezetben termelődő melatonin hormon fiziológiai hatásai révén nemcsak az egészséges alvást segíti elő, hanem antioxidánsként és immunstimulánsként is működik, sőt még tumornövekedést gátló hatása is van. Az elsődleges vagy másodlagos alvászavar hátterében nem egyszer melatonin-hiány áll, ezért érdemes az „alváshormon” termelését a teljes hálószobai sötétség biztosításával támogatnunk. Ha ez nem elég, akkor plusz melatotninbevitelre is szükség lehet, amiről természetesen konzultáljunk orvossal.
A nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás ugyanis nem pusztán fáradtságérzethez vezet, hanem megzavarhatja a kognitív funkciókat is, ami gyermekeknél tanulási zavarokhoz, egyébként pedig minden korosztályban memóriazavarhoz, személyiségváltozásokhoz és depresszióhoz vezethet.
Az alváshiányban szenvedők sokszor élnek át döntési nehézségeket, ingerlékenységet vagy teljesítőképességgel kapcsolatos problémákat. Lassabb reakcióidőt is tapasztalhatnak, emiatt esetükben jóval magasabb az autóbalesetek vagy a munkahelyi balesetek kockázata.
Ma már kutatások sora támasztja alá, hogy akár DNS-szintű eltéréseket is okozhat a krónikus álmatlanság, mert következményeként hétszáznál több gén is megváltoztathatja a működését. Egy tanulmányhoz elvégzett vizsgálatban 32 főt figyeltek meg, akik a váltott műszakos munkarendjük miatt alváshiányban szenvedtek. A nyaralás alatti pihenés hatására azonban a DNS-mutációk (leginkább a fehérvérsejt-változások) visszarendeződését tapasztalták azoknál, akiknél korábban negatív DNS-változásokat figyeltek meg a munkaidő alatt.
Egy másik kutatás azt igazolta, hogy a rövidebb alvásidő és a rendszertelen alvás összefüggésbe hozható a felgyorsult epigenetikai öregedéssel. Azaz az alvászavarok miatt jóval előbb használódik el a szervezet, ami előrevetítheti akár az idő előtti halálozást is. Tehát az alváshiányt komolyan kell venni. Sokáig talán csak a fáradtságot érzékeli az érintett, de mindeközben a sejtjeiben elindulhatnak olyan változások, amelyek egy idő után az immunrendszer gyengülését, elhízást, cukor-, szív- és keringési betegségeket, illetve mentális zavarokat is okozhatnak. Mindezek egyértelműen hátrányosan befolyásolják az életminőséget.
A Covid-19 miatt kialakult pandémia világszerte jelentősen növelte az alvászavarral küzdők számát, ezért az eddiginél is nagyobb figyelmet és energiát kell fordítani az alvásproblémák megoldására. Máskülönben könnyen lehet, hogy a vírus okozta alvásdeficit idővel globális poszt-Covid jelenséggé válik.
2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
