Ön is „kiégett” már ebben az évben? – Mindent a burnout-szindrómáról
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
Mit nevezünk kiégésnek?
A kiégési szindróma (burnout syndrome) a hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel járó tünetegyüttes.
Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban mára már minden foglalkozás esetében előfordulhat, a kutatások alapján azonban a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.
| Tünetek: |
|
Hogyan alakul ki?
Megjelenésében és kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely nem csupán az anyagi jellegű juttatások, de az erkölcsi elismerés elmaradására is vonatkozik. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség ugyancsak kockázati tényező.
Különösen veszélyben vannak azok, aki egyedül dolgoznak, hiszen nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről. Oka lehet még a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, de az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet.
A burnout-szindróma folyamata
A kiégés jól elkülöníthető szakaszokra osztható. Kezdetben az illető túláradó lelkesedéssel veti bele magát a munkába, intenzíven, a dolgokat mélyen átélve, a saját személyiségét legfőbb munkaeszközként használva végzi a munkáját. A probléma kezdetét jelzi, amikor a lelkesedés, a tűz, a teljesítmény csökkenésnek indul, és mivel nem érkeznek újabb, inspiráló visszajelzések, alábbhagy az érdeklődés a munkatársak és a feladatok iránt is. A következő stádiumban a kezdeti elvárások és az idealizált elképzelések konfliktusba kerülnek a valósággal, ami frusztrációt szül.
Hiába tesz még nagyobb erőfeszítéseket az érintett, mindeközben a személyes szükségleteiről egyre inkább megfeledkezik. Magánélete rovására a munkája kerül a középpontba, egyre többet foglalkozik a feladataival, ugyanakkor a teljesítménye egyre kevésbé hatékony. Romlanak a társas kapcsolatai, és maga sem veszi észre, de kollégái, ügyfelei felé sem képes már megfelelő empátiával fordulni.
A kiégési szindróma utolsó fázisára a közöny jellemző: a munkavállaló magába fordul, visszahúzódik, feladatait sematikusan végzi, társas kapcsolatait felfüggeszti.
A megelőzés fontossága: mit tehetünk a mindennapokban?
A kiégés egyik legfőbb okozója a munkahelyi stressz, de ahogy fent is leírtuk, a tünetegyüttes a munkahelyi alulteljesítés és motiválatlanság után a társas kapcsolatainkat és teljes személyiségünket rosszul érintheti.
Akár a munkával, akár a párkapcsolattal vagy a családi élettel van gond, a megoldáshoz vezető első lépés az, ha kiszállunk a mindennapi mókuskerékből, és valami olyat csinálunk, amit egyébként nem szoktunk. Munka esetében egy hosszabb szabadság, de akár munkahelyváltás is megfontolandó lehet. Ha a párkapcsolatunkban vagy a családi életünkben érezzük a kiégés jeleit, akkor egy nyaralás, utazás, pár közös élmény csodákra képes. Fontos azonban, hogy a visszatérés után ne süppedjünk vissza a szürke hétköznapokba!
A munkahelyünkön törekedjünk arra, hogy minden esetben annyi feladatot vállaljunk el, amennyit valóban képesek vagyunk egyenletes színvonalon elvégezni. Ha úgy érezzük, hogy elborítanak a teendők, kérjünk segítséget, kezdeményezzünk beszélgetéseket, alakítsunk ki új rutinokat azokra az időszakokra, amikor fokozottabb a megterhelés.
A kiégés megelőzésében a munkáltatónak is fontos szerepe van, hiszen ő az, aki kiosztja, rendszerezi a feladatokat, figyeli a munkafolyamatot, és ha kell, akkor beavatkozik. Fontos, hogy egyértelműen kommunikáljon, és ha a munkavállalók jól teljesítenek, akkor azt ismerje el.
A burnout tünetei könnyen azonosíthatók, akár önmagunk számára is. Ha érzékeljük a tüneteket, akkor ne féljünk segítséget kérni: így a problémát még időben, a folyamat elején kézben tudjuk tartani. Legyenek mindig apróbb programjaink, amik feltöltenek, ne legyen minden nap ugyanolyan. Ha rendszeresen szánunk időt magunkra, és arra, hogy olyasmit csináljunk, ami tényleg kikapcsol, akkor a kiégés megelőzhető.
2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Sedacur forte forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Találjuk meg a kikapcsoló gombot! - 5 tipp a stresszkezelésre
Manapság mintha nem találnánk a kikapcsoló gombot magunkon. Állandó feszültségben élünk, holott már néhány, a napirendünkbe könnyedén beépíthető szokással újra átvehetjük az uralmat az életünk felett. Stresszkezelő tippek.
Mit tegyünk, hogy ne daráljanak be minket a hétköznapok?
Hogyan lehet kikapcsolni és elterelni a gondolatainkat a feszültséget okozó dolgokról? És hogyan csinálják ezt a hírességek? Bill Gates például az olvasásra esküszik, Novak Djokovic nyaralni jár, Martin Scorsese-nek a jóga jött be, míg a Facebook vezére próbál leszokni a facebookozásról.
Nem a munkánk az életünk! - Tippek stresszkezeléshez
A velünk élő stressz okozta mindennapos akadályok elhárítása igazi kihívás. Bár sokan sokféleképpen szembesülünk vele, egy biztos: a stressz szinte mindenütt jelen van, és a kiegyensúlyozott, kisimult élethez – amelyet egyaránt meghatároz fizikai és szellemi-lelki jóllétünk – ezzel kell is foglalkoznunk. De hogyan álljunk neki, mi férhet bele egy napba? Mutatunk néhány tippet, amelyek beválhatnak, és megvalósításukhoz mindössze egy kis odafigyelésre van szükség!
Mit tehetünk azért, hogy kevesebbet aludjunk, mégis jól teljesítsünk?
Sokan érzik úgy, hogy alvás helyett sokkal hasznosabban is el tudnák tölteni az idejüket. De tényleg lehet időt nyerni és csökkenteni az alvás hosszát úgy, hogy eközben még jól is teljesítsünk? Vigyázat: a hat óránál kevesebb pihenéssel már az egészségünket veszélyeztetjük!
"A hétvégén majd kialszom magam" - Ezt a mondatot felejtsük el!
A szakértők szerint egy felnőtt napi 7-9 óra alvást igényel minden nap. Bizony, mindennap. „A hétvégén majd kialszom magam” mondatot felejtsük el: az elveszett alvásórákat nem lehet utólag pótolni. De pontosan mi történik velünk, ha nem alszunk?
5 tény az alvásról: Tippeket adunk, hogy elkerülje az álmatlanságot!
Ki ne esett volna már legalább egyszer abba a hibába, hogy egy stresszesebb, hajtósabb időszakban az alváson és a pihenésen próbált spórolni a munka javára? Már csak azért is érdemes más stratégiát választani, mert a legcsekélyebb alváshiány is jelentősen rontja a hatékony munkavégzéshez szükséges képességeket.
Ön is "rossz alvó"? - Van egy jó hírünk: tud változtatni!
A jó alvás igazi kincs, amit számtalan tényező veszélybe sodorhat, akár mi magunk, a saját rossz szokásainkkal, de alvásbetegség, vagy más fizikai, illetve mentális probléma ugyanúgy állhat a háttérben. A sok stressz és a lelki alkatunk is megkeserítheti az éjszakáinkat. Az okokról és az összefüggésekről Horváth Ágnes alvástrénert kérdeztük, aki tudását az Oxfordi Egyetemen szerezte, és 2013 óta tanítja gyógyszerek nélkül jól aludni az álmatlanságban szenvedőket.
Mutasd, milyen pózban alszol - megmondom, ki vagy!
Életünk egyharmadát alvással töltjük, és egyáltalán nem mindegy, hogy a testünk milyen pózban pihen. Ráadásul a pszichológusok szerint még a személyiségünkre is lehet következtetni abból, milyen pozitúrában szeretünk aludni.
