Az alvásproblémák nem múlnak el maguktól

Az álmatlanság nem újkeletű probléma: a villanykörte feltalálása nemcsak a fényt hozta el az éjszakába, hanem az inszomniát is, az átlagos alvási időnk ugyanis azóta 1,5-2 órával rövidebb lett. Ezzel együtt egyre több gyulladásos megbetegedést, szív- és érrendszeri problémát, valamint daganatos kórképet is diagnosztizálnak.

De mit nevezünk álmatlanságnak?

Általában olyankor beszélünk álmatlanságról, ha akkor sem tudunk aludni, amikor erre módunk és lehetőségünk lenne. Az alvásproblémákkal küzdők általában felszínesen pihennek, korán felébrednek és képtelenek arra, hogy visszaaludjanak. Általában fáradtan kelnek fel, és az idő előrehaladtával a problémájuk egyre súlyosabb méreteket ölt. Már néhány napos álmatlanság is állandósuló fáradtságot, levertséget és álmosságot okoz, amihez általában hangulatingadozás, ingerlékenység, idegesség is társul. A hetekig-hónapokig fennálló krónikus inszomnia pedig már tartós mentális és fizikai betegségeket idézhet elő.

Sok katasztrófát okozott már az inszomnia

A kimerültség kéz a kézben jár a rossz reakciókkal és az elhibázott döntésekkel, ami néhány munkakör esetében akár végzetes is lehet. Ellemarije Altina holland neurobiológus és kutatócsapata például azt vizsgálta éveken át, hogy a figyelemért, a döntésekért, az összetett feladatok megoldásáért felelős homloklebeny folyamatos, pihenés nélküli működése a szürkeállomány csökkenéséhez és bizonyos agyi területek elhalásához is vezethet. Ezért ha hosszabb ideig fennáll az alvás nélküli állapot, akkor az agyunk egyfajta rövid ideig tartó leállással kompenzál: ezt nevezi a tudomány mikroalvásnak. Ebben a 10-60 másodpercnyi időszakban az agy a mélyalvás fázisába lép, és egyszerűen kikapcsol. Ezt az állapotot az inszomniás nem érzékeli, így nincs lehetősége korrigálni sem az ilyenkor elkövetett hibáit: általában ekkor történnek a katasztrófák. Gondoljunk csak egy orvosra, egy kamionsofőrre, egy pilótára vagy akár egy mérnökre – ők például olyan munkakörökben dolgoznak, ahol állandó, fokozott figyelemre van szükség. A kutatások szerint számos repülőgép-szerencsétlenség vagy végzetes közúti baleset eredeztethető az inszomniából fakadó mikroalvásból.

Az inszomnia nem múlik el magától

A menedzserbetegségek között számontartott inszomnia nem véletlenül gyakori a vezető beosztásúak között. A felelősségteljes munkakör velejárója a túlterheltség, a megfelelési kényszer, a túlzott maximalizmus, a kiegyensúlyozatlan magánélet, a gyors döntési helyzetekből fakadó stressz. Mindezek folyamatos nyomás alatt tartják a menedzsert. Az otthoni és a munkahelyi elvárások miatt először csak a szorongásos tünetek és a fáradékonyság jelenik meg, és ezzel együtt az első álmatlan éjszaka is. Megfelelő minőségű alvás hiányában egyre gyakrabban jelentkeznek koncentrációs zavarok, és az ítélőképeség is romlik. A vezetők ebben a stádiumban már nemcsak rossz döntéseket hozhatnak, hanem könnyebben keverednek konfliktusokba is, türelmetlenségük miatt pedig még inkább ingerlékenyekké válhatnak. A második-harmadik naptól már a neurotikus stressz is megjelenik, ami azzal jár, hogy az álmatlanságban szenvedő az esti órák közeledtével már az alvás gondolatától is stresszelni fog. Hasonló jelenség figyelhető meg az úgynevezett „vasárnapi alvászavar” esetében is: a hétfői munkakezdés, az azzal járó teljesítménykényszer, a túlhajszoltság és a munkahelyi stressz sokak számára meghatározza a vasárnap éjjelt: ilyenkor keveset vagy rosszul alszanak. Ők hétfő reggel általában fáradtan és kialvatlanul ébrednek a vasárnapi alvászavar miatt.

Ha a helyzet súlyosbodik, a döntési helyzetben lévők olyan kockázatos döntéseket hozhatnak, amit kipihent állapotban valószínűleg sohasem tennének meg. Pedig vezetői pozícióban egymást érik a stratégiai döntések, a megbeszélések, a diplomáciai helyzetek, ahol fontos lenne a higgadtság és az empatikus viselkedés. Az inszomniás azonban néhány hét alváshiány után ebből már semmit sem tud felmutatni, sőt a türelmetlenség, a kommunikációs hibák, a döntési zavarok miatt ekkorra már általában el is szigeteli magát a munkatársaitól. Kollégái kiszámíthatatlannak, arrogánsnak, türelmetlennek ítélhetik meg, miközben a probléma gyökere valójában nem más, mint a krónikus kialvatlanság.

Hogyan gyógyítható?

A szakemberek szerint magyarok tíz százaléka küzd inszomniával. Hogy mik lehetnek a kiváltó okok? Hirtelen fellépő stresszhelyzet, váltott műszakos munkarend, magánéleti gondok, munkahelyi problémák, de akár valamilyen testi betegség is okozhat álmatlanságot. Ilyenkor a „betegek” nagy része nem is igazán vesz tudomást a problémájáról, abban bízik, hogy az majd magától elmúlik, vagy ha szeretné is megoldani, azt sajátos módszerekkel teszi. Mert az álmatlanságban szenvedők közül csak néhányan fordulnak szakemberhez. Legtöbbször – még akkor is, ha tartós, azaz már több mint 3 hónapja fennálló álmatlansággal küzdenek – egymaguk igyekeznek úrrá lenni a helyzeten.

1. Az első ötlet általában valamilyen serkentőszer használata: ilyen lehet például a koffein. A kávé eleinte elsősegély, ám mivel az inszomniás nem érzi a hatását, ezért egyre többet iszik belőle. Pedig a koffein 9-12 órán keresztül ott marad a szervezetben, emiatt az esti órákban még nehezebb lehet az elalvás. Ekkor kerülhet sorra az alkohol, ami viszont a májműködés fokozódása mellett úgynevezett alvástöredezettséget (alvásfragmentációt) idéz elő.

2. Ha mindez nem segít, sokan gyógyszerekhez nyúlnak ahelyett, hogy valódi megoldásokat keresnének a problémájukra. Pedig az átmeneti és a tartós álmatlanság is kezelhető szakember, pszichológus bevonásával, életmódváltoztatással, rendszeres sporttal vagy különböző relaxációs technikákkal. Már az is sokat segíthet a helyzeten, ha mindig ugyanabban az időben fekszünk le és kelünk fel, így rászoktatva szervezetünket az alvási rutinra.

3. Ha pedig a munkahelyi stressz miatt időközönként újra és újra átmeneti kialvatlansággal küzdünk, a relaxáló fürdő, a golgotavirág, a citromfű, a levendula, a komló, valamint az ezekből készülő gyógyteák és gyógyszerkészítmények is segíthetnek. Persze a legfontosabb, hogy az inszomnia kiváltó okát is kiderítsük, és ne csak elnyomjuk a tüneteket.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!