A Stanford Egyetem kutatói most először készítettek leíró tanulmányt az agyról, amely közvetlenül szembeállítja az érzelmi szabályozás két különböző technikáját. Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) figyelték meg az ember agyi idegtevékenységét, miközben a két módszer közül valamelyik segítségével birkóztak meg az egyik legmélyebbről jövő emberi érzéssel: az undorral. A kognitív újraértékelés módszere csökkentette a negatív érzést, míg a szemléletes elfojtás növelte azt.

Az eredmények értéke abban rejlik, hogy így megtudhatjuk, milyen módszerek közül választhatok az érzelmeim kontrollálása céljából, és ezek milyen eredménnyel járnak - hangsúlyozta Philippe Goldin, a Biological Psychiatry március 15-i számában megjelent cikk vezető szerzője.

A kognitív újraértékelés gondolkodási stratégiák segítségével szabályozza az érzelmi reakciókat, a jelentések megváltoztatása által. A szemléletes elfojtás során nem gondoljuk újra a történteket, egyszerűen csak nem mutatjuk ki az érzéseinket.

A kísérlet résztvevőinek megtanították mindkét technikát. A vizsgálat során az MRI gépben feküdtek, miközben 15 másodperces videobejátszásokat tekintettek meg az arcuktól néhány centire elhelyezett képernyőről. Egy kamerával rögzítették minden egyes arckifejezésüket, és értékelték minden egyes bejátszás után a  közérzetüket.

Negyven felvételt játszottak le mindenkinek, ebből tíz semleges témát ábrázolt (tájkép, természetfilm), a többi pedig undorkeltő volt (műtét, hányás, állatkínzás). "Hogy megértsük, mi történik a mindennapi viselkedésszabályozás során, erős érzelmeket kellett kiváltanunk, hogy lássuk, az agy mely területei aktiválódnak az érzelemtől és a szabályozására tett erőfeszítésektől”- magyarázta James Gross pszichológiaprofesszor.

A kísérletvezetők ügyeltek arra, hogy senkit se érjen trauma, a vizsgált személyek bármikor abbahagyhatták a kísérletet. Minden videofelvétel előtt megkapták az instrukciót, hogy mely módszerrel kezeljék az érzelmeiket: maradjon semleges az arckifejezésük, vagy viselkedjenek természetesen. Az MRI képek azt bizonyították, hogy az alkalmazott módszertől függetlenül működésbe lépett az agy mindkét, érzelemért felelős része, az amigdala és az insula. Az idegi tevékenység foka és időtartama azonban eltérést mutatott.

A kognitív újraértékelés csökkentette a negatív érzést, az arcifejezések, az MRI képek és a kísérleti alanyok visszajelzései szerint egyaránt. A módszer viszonylag hamar befolyásolta az érzéseket. Az érzelmek elnyomásával nem ez volt a helyzet. Az idegi tevékenység megnövekedett az amigdalában és az insulában.

Röviden összefoglalva, egyedül az újraértékelés volt hatásos a pszichológiai válaszok csökkentésében, az elfojtás pedig megemelkedett stressz-szintet eredményezett. Bár az újragondolás módszere sok esetben kedvezőbb, nem mindig ez a legjobb megoldás.

A tanulmányban kizárólag nők vettek részt, mert a - kutatók szerint - nők jobban kimutatják érzelmeiket. A kísérlet részét képezi Gross erőfeszítéseinek, hogy jobb terápiás módszereket dolgozhassanak ki a viselkedészavarokra.