Boldog, békés karácsony? Az üzletek polcán már októberben megjelennek a mikulások, előakcióban lehet karácsonyi csomagolópapírt vásárolni, decemberre pedig már fulladozunk a csillámporban. A karácsonyi hajsza megviseli a szülőt, a párkapcsolatot, próbára teszi a családi kötelékeket.

Túry Gergely

De ettől békésebb és boldogabb lesz az a három nap? Ha az lenne, talán megérné. Ám míg az advent az ajándékok beszerzésével és a karácsonyi menün való lázas agyalással telik, a szenteste előtti órákban sem tudunk leállni: elég szép-e a karácsonyfánk, elég ízletes-e a halászlé (vagy töltött káposzta)? És a nyomás kitart a következő napokra is, ha nem bírjuk az anyóst vagy a sógorunkat.

Megfelelési kényszer

Majsai László pszichopedagógus szerint azért ekkora a stressz karácsonykor, mert meg akarunk felelni. „Az ember saját magának is szeretne bizonyítani, a külvilág felé pedig egy kirakatot mutat.” Lehet, hogy azért van valakin nyomás, mert a gyerekkorából szép emlékei vannak, és felnőttként ugyanolyat szeretne biztosítani sajátjainak, esetleg épp ellenkezőleg: „legalább az én gyerekeimnek ne legyen olyan pocsék, mint nekem volt”.

Ha pedig kampányszerűen úgy kell csinálni, mintha nagyon szeretnénk egymást, elvész az őszinteség. Majsai szerint ez eleve egy belső feszültséget teremt, és sok erőt kell ahhoz gyűjtenünk, hogy tökéletesen sikerüljön az ünnep.

„A karácsonyfa befaragása közben tizenötször szúrunk bele a kezünkbe, és végén úgyis tök ferdén áll”. Messze van a valóság az elképzelt tökéletestől. „Nem beszélve az örökös izzósor problematikáról: előbb a díszek, utána az izzók, vagy fordítva?” Majsai szerint ezeket a vitákat leginkább humorral lehet kezelni. „Tekerjük a másik köré azt a fránya izzót, öleljük át, aztán igyunk egy pálinkát”. Egy egészséges kapcsolatnak el kell bírnia ezeket a nézeteltéréseket.

MTI / Komka Péter

Ha elfajul a vita, akkor pedig biztosak lehetünk benne, nem az izzósor vagy a karácsony a ludas.

„Ha nagy gebasz van, akkor más van a háttérben. Az egész évben hurcolt feszültség bugyog ki, legyen az párkapcsolati vagy munkahelyi. Mindeközben az a kényszeres kötelességünk, hogy ne foglalkozzunk a problémával az ünnepek alatt. Tehát kompenzálunk, ami még nagyobb stresszt okoz” – vezeti le képletet a szakember. „Ürügy a faállítás vagy az ünnepi vacsora, ami sós vagy sótlan, de Fördős Zé biztos jobban csinált volna.” Nem csoda, hogy ilyenkor többször kerül sor kenyértörésre, mint az év más napjain.

Mit tehetünk?

Majsai szerint a legrosszabb, ha szőnyeg alá söpörjük a feszültséget, főleg, ha gyerekek is vannak a közelben. Minél kisebb a családtag, annál jobbak a radarjai. „Azonnal érzi a gyerek, hogy valami nincs rendben, ha pedig nem beszélünk róla, padlót fog”. Elvonul, magába zuhan, sokszor magában keresi a hibát.

Kerüljük el ezt a tragédiát, és próbáljuk kommunikációval tompítani a vita élét: tisztázzuk magunkban a konfliktust, és beszéljünk arról, mi játszódik le bennünk!  Kérjünk bocsánatot a gyerektől, és nyugtassuk meg, hogy ez most nem úgy sikerült, ahogy a mesékben meg van írva.

A szeretet nélküli állapot sem ünnepen, sem hétköznap nem kellemes, ha valaki a karácsony szentségére hivatkozva odázná el a problémák megoldását, akkor is fontos, hogy valamiféleképpen artikulálja a baját.

Apu vedd meg

Aztán ott az ajándékozással kapcsolatos nyomás. Kinek, mit, és vajon örül-e majd, vagy megint csak úgy csinál? Az ádáz kampányszerűség még inkább kiütközik a szeretet ünnepének üzleti részénél. Az októberi mikulások pedig azt sugallják, akár 365 napon át is lehetne karácsony, „ennyi boldogságba akár bele is lehet dögleni”.

Túry Gergely

Az ajándékozási kultúránk leépülőben, amit főleg a gyerekeken lehet észrevenni, véli a pszichopedagógus. Majsai négy éve dolgozik óvodás korú gyerekekkel, azt tapasztalja, hogy egyre kevesebb a karácsonyban a figyelmességen alapuló meglepetés, még kevesebb az érzelem, „a gesztusértéke eltűnt, mióta inkább pénzben mérjük azt”.

Egy drága holmi is pillanatok alatt értékét veszítheti. „A kicsiknek (is) a legjobb ajándék a kitüntető figyelem, ami kizárólag őket illeti”, ez derült Majsai számára az ovisok rajzaiból és a velük való beszélgetésekből.

Az apuka, ha nem szeret építőkockázni, de sok küszködés árán megveszi az ötvenezres csodalegót, azt tapasztalhatja, hogy a csilli-villi ajándék csak addig lesz érdekes, amíg fel nem fedezi a gyerek a forintban szinte értéktelen kisautót, mellyel ő is szívesen játszik. Sokkal fontosabb a gyereknek, hogy együtt gurítják a verdát. Az ötvenezres meg mehet a többi közé!"

Ne tökéletes legyen, hanem ideális

Amikor rákérdeztünk a szakembernél, hogy neki milyen a tökéletes karácsony, azt válaszolta, nincs olyan. „Nem szeretem a tökéletes dolgokat”, ahelyett, hogy egy hamis képet hajszolnánk, teremtsük meg a számunkra ideális ünnepet.

Mi lenne, ha idén nem apa faragná be a fát a talpba, hanem már befaragva vásárolná? Mi lenne, ha nem ragaszkodnánk azokhoz a felesleges körökhöz, ami miatt stresszelünk: ha beszól az anyós a süteményünkre, akkor most rendeljünk cukrászdából, ha nem jutunk dűlőre az izzósorral, idén keressünk más világító díszeket.

Így nem kergetjük ki egymást a világból, és valóban békés, boldog lehet a karácsony.