Zöldátállás – decentralizált felelősség

Szeptember 23. és 25. között, Szegeden tartották a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 71. Vándorgyűlését. A nagy múltú rendezvény jelentős részben a sokat emlegetett zöldátállás legkülönbözőbb aspektusaival foglalkozott, hiszen ez napjaink egyik legsürgetőbb feladata. A Vándorgyűlés különböző előadásainak egyik meghatározó tanulsága, hogy ez a feladat csak részben műszaki jellegű, más vonatkozásaiban viszont a társadalom és a gazdaság egészétől alkalmazkodást és szemléletváltást követel.

  • Hirdetés

Az MEE Vándorgyűlés évről évre a hazai elektrotechnikai szakma legszélesebb keresztmetszetét adja, vitán felül a legmeghatározóbb fórum. Az itt elhangzott előadások, megoldások és javaslatok azonban túlmutatnak a szakmán vagy a technológián. Ebben a három napban számos szakember rámutatott, hogy a sokat emlegetett zöldátállás elsősorban nem technológia és szakmai, hanem társadalmi kérdés – összegezte Gelencsér Lajos, a MEE elnökségének tagja. A műszaki kérdésekre az esetek többségében, előbb-utóbb van adekvát, biztonságos és megfizethető válasz. A sokat emlegetett átállásnak azonban van egy másik, társadalmi vetülete is. Ma még nagyon sok felhasználó – intézmények, cégek, magánszemélyek, hiszen mind fogyasztók vagyunk – gondolja úgy, hogy a zöldátállás alatt és után a felhasználás pont olyan lesz, mint ma, csak az energiamix változik, fosszilis energiahordozók helyett majd megújulókból áll.

Ezzel szemben a valóság az – ahogy az a szakemberek számára régóta világos –, hogy az átállásnak elsősorban a felhasználói gondolkodásban kell gyökereznie, amit a technológia, az elektromos szakma követ és kiszolgál, illetve a változó igényekre reagálva alternatívákat dolgoz ki. Nemcsak a hálózatokat kell alkalmassá tenni például a decentralizált termelés kezelésére, de a fogyasztók gondolkodásában is árnyalódnia kell az elmúlt évtizedek nagy erőművekről és egyirányú energiaáramlásról szóló modelljének.

A jövőben az energetikáról szóló döntések többé nem olyan feladatok lesznek, amit „valakik, valahol”, az állam, a nagy villamosenergetikai cégek szakemberei vagy más szakmai szereplők „megoldanak”, a fogyasztók, végfelhasználók pedig passzívan tudomásul vesznek, vagy kénytelen-kelletlen alkalmazkodnak hozzá. Ahogy a termelés decentralizálódik, úgy a teljes energetikai szegmens, lényegében az ehhez kötődő döntések felelőssége is mind inkább megoszlik a társadalom egészében.

Az energiafelhasználók felelőssége – legyen az egyén, vállalat, vagy energiaközösség – kiterjed az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás idejének optimalizálására is. Az a legolcsóbb és legtisztább energia, amit nem kell megtermelni, mert nem fogyasztjuk el. Az a többletenergia kezelésének legolcsóbb módja, ha nem kell fölös energiát tárolnunk, mert a rendelkezésre állás pillanatában használtuk fel. Ilyen megoldás lehet a mosó-, mosogatógép időzített indítása, a bojlerek felfűtésének vezérlése, vagy sok más lehetőség között a fűtéscélú hőtárolás is.

A magán- és jogi személyek döntései, fogyasztói viselkedése tehát minden korábbinál hangsúlyosabbak lesznek, és nagyon komolyan befolyásolják majd az egyén életszínvonalát éppúgy, mint a szervezetek, vállalkozások verseny- sőt működőképességét – mutatott rá Gelencsér Lajos.

Ebben természetesen a szakmának, az energetikai szakembereknek kiemelt felelősségük van, a Vándorgyűlés pedig megmutatta, hogy ezt minden szereplő pontosan tudja. Ez a felelősség nem merül ki a szükséges műszaki megoldások kidolgozásában, megvalósításában. A szakemberek különböző csoportjainak az edukációban, az érdekek, igények, lehetőségek felmérésében és összehangolásában is jelentős feladatai vannak. Ez az, amiben az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület a jogalkotók és a társadalmi-szakmai egyeztetés közös fórumaként kiemelkedő szerepet vállal.

Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)

Hozzászólások