Mark Carney strasbourgi látogatásának legfontosabb mondatát Ursula von der Leyen mondta ki. Az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i évértékelőjében, az Európai Parlament plénuma előtt azt javasolta, hogy Kanada legyen az EU első társult tagja, amit a képviselők többsége jól érzékelhető örömmel fogadott.
Az EP lelkesedésének számszerű előzménye is van. A parlament idén márciusban 482 igen, 108 nem és 42 tartózkodás mellett fogadta el azt az állásfoglalást, amely az EU–Kanada közötti kapcsolatok elmélyítését sürgeti.
Von der Leyen azonban ehhez képest is szintet lépett, amikor „társulásról” beszélt. A társulás pontos definiálása lényeges kérdés. A kijelentés ugyanis politikai célt jelöl ki, de önmagában nem hoz létre új jogállást. A társult tagság feltételeit az uniós szerződések nem határozzák meg: ebből egyelőre sem tagsági jogok, sem automatikus belső piaci hozzáférés nem következik.
https://hvg.hu/gazdasag/20260917_donald-trump-vam-fenyegetes-europai-unio-kanada-egyuttmukodes
Így egyelőre politikai összefüggésben lehet csak értelmezni, mire is gondolt a Bizottság elnöke, aki az eddigi szabadkereskedelmi kapcsolaton túlmutató, a jövőre irányuló szövetség körvonalait vázolta fel. Közös jóléti és gazdaságbiztonsági tér, technológiai együttműködés, a védelmi ipari bázisok integrációja és sarkvidéki projektek szerepelnek benne, az energia, a kritikus nyersanyagok, az akkumulátorok, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a kibervédelem területén történő szoros kooperáció mellett.
Mark Carney csütörtöki strasbourgi beszédében üdvözölte von der Leyen kezdeményezését, hozzátéve, hogy a felmérések szerint a kanadaiak túlnyomó többsége támogatná az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok jelentős elmélyítését. A kanadai miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy Ottawa nem uniós tagságot keres. A partnerségnek Kanada szuverenitását és ellenálló képességét kell erősítenie; szerinte ezért az elnevezésnél fontosabb lesz a megállapodás tényleges tartalma.
Carney a kritikus nyersanyagokat, a védelmi ipari kapacitásokat, a mesterséges intelligenciát és a számítási infrastruktúrát, az energiabiztonságot, az űripart, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat és fizetési rendszereket sorolta a mélyebb együttműködés lehetséges területei között. Ugyanakkor akadálymentes digitális kereskedelmet javasolt a nem mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások széles körében.
https://hvg.hu/eurologus/20260917_kanada-europai-unio-mark-carney-europai-parlament-ep2026
Emellett Kanada az európai energiabiztonsághoz nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázzal és hidrogénnel, illetve északi és keleti parti kikötői infrastruktúrájának fejlesztésével járulhatna hozzá. Carney a személyes kapcsolatok erősítését is szorgalmazta, hogy a fiatalok könnyebben tanulhassanak, dolgozhassanak és élhessenek az Atlanti-óceán másik oldalán. Utóbbi gyakorlati csomag része lehet Kanada bekapcsolása az Erasmus+ programba, a meglévő kutatási együttműködés bővítése, egy ifjúsági mobilitási megállapodás, valamint a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca.
Az Európai Parlament közben intézményi keretet is ad a közeledésnek. Hétfői bejelentése nyomán ottawai kapcsolattartó irodát létesít, amelynek munkájában Kanada mellett az Északi-sarkvidék is szerepet kap. Az iroda az intézményközi kapcsolattartás zökkenőmentességét és folyamatosságát segítheti.
A kereskedelmi alap már megvan, a politikai számla nyitott
Van azonban a nagy lelkesedésben egy ellentmondás: miközben a felek már a kapcsolat következő szintre lépéséről álmodnak, a két fél közötti egyezmény ratifikációját tíz év alatt sem sikerült lezárni.
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
