Trump karmaiból mentené ki Brüsszel Kanadát, de Európa mit nyerhet ezzel?

Mark Carney strasbourgi látogatásának legfontosabb mondatát Ursula von der Leyen mondta ki. Az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-i évértékelőjében, az Európai Parlament plénuma előtt azt javasolta, hogy Kanada legyen az EU első társult tagja, amit a képviselők többsége jól érzékelhető örömmel fogadott.

Az EP lelkesedésének számszerű előzménye is van. A parlament idén márciusban 482 igen, 108 nem és 42 tartózkodás mellett fogadta el azt az állásfoglalást, amely az EU–Kanada közötti kapcsolatok elmélyítését sürgeti.

Von der Leyen azonban ehhez képest is szintet lépett, amikor „társulásról” beszélt. A társulás pontos definiálása lényeges kérdés. A kijelentés ugyanis politikai célt jelöl ki, de önmagában nem hoz létre új jogállást. A társult tagság feltételeit az uniós szerződések nem határozzák meg: ebből egyelőre sem tagsági jogok, sem automatikus belső piaci hozzáférés nem következik.

https://hvg.hu/gazdasag/20260917_donald-trump-vam-fenyegetes-europai-unio-kanada-egyuttmukodes

Így egyelőre politikai összefüggésben lehet csak értelmezni, mire is gondolt a Bizottság elnöke, aki az eddigi szabadkereskedelmi kapcsolaton túlmutató, a jövőre irányuló szövetség körvonalait vázolta fel. Közös jóléti és gazdaságbiztonsági tér, technológiai együttműködés, a védelmi ipari bázisok integrációja és sarkvidéki projektek szerepelnek benne, az energia, a kritikus nyersanyagok, az akkumulátorok, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia és a kibervédelem területén történő szoros kooperáció mellett.

Mark Carney csütörtöki strasbourgi beszédében üdvözölte von der Leyen kezdeményezését, hozzátéve, hogy a felmérések szerint a kanadaiak túlnyomó többsége támogatná az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok jelentős elmélyítését. A kanadai miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy Ottawa nem uniós tagságot keres. A partnerségnek Kanada szuverenitását és ellenálló képességét kell erősítenie; szerinte ezért az elnevezésnél fontosabb lesz a megállapodás tényleges tartalma.

Carney a kritikus nyersanyagokat, a védelmi ipari kapacitásokat, a mesterséges intelligenciát és a számítási infrastruktúrát, az energiabiztonságot, az űripart, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat és fizetési rendszereket sorolta a mélyebb együttműködés lehetséges területei között. Ugyanakkor akadálymentes digitális kereskedelmet javasolt a nem mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások széles körében.

https://hvg.hu/eurologus/20260917_kanada-europai-unio-mark-carney-europai-parlament-ep2026

Emellett Kanada az európai energiabiztonsághoz nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázzal és hidrogénnel, illetve északi és keleti parti kikötői infrastruktúrájának fejlesztésével járulhatna hozzá. Carney a személyes kapcsolatok erősítését is szorgalmazta, hogy a fiatalok könnyebben tanulhassanak, dolgozhassanak és élhessenek az Atlanti-óceán másik oldalán. Utóbbi gyakorlati csomag része lehet Kanada bekapcsolása az Erasmus+ programba, a meglévő kutatási együttműködés bővítése, egy ifjúsági mobilitási megállapodás, valamint a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca.

Az Európai Parlament közben intézményi keretet is ad a közeledésnek. Hétfői bejelentése nyomán ottawai kapcsolattartó irodát létesít, amelynek munkájában Kanada mellett az Északi-sarkvidék is szerepet kap. Az iroda az intézményközi kapcsolattartás zökkenőmentességét és folyamatosságát segítheti.

A kereskedelmi alap már megvan, a politikai számla nyitott

Van azonban a nagy lelkesedésben egy ellentmondás: miközben a felek már a kapcsolat következő szintre lépéséről álmodnak, a két fél közötti egyezmény ratifikációját tíz év alatt sem sikerült lezárni.

Az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, a CETA-ról van szó, amelyet a két fél még 2016-ban írt alá, és jelentős részét már 2017 szeptembere óta ideiglenesen alkalmazzák is. A teljes hatálybalépéshez azonban valamennyi uniós tagállamnak le kell zárnia saját nemzeti ratifikációs eljárását, máig azonban mindössze 17 tagállam ratifikálta az egyezményt. Tíz országban: Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Franciaországban, Görögországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Lengyelországban és Szlovéniában ez még nem történt meg.

A helyzet jól érzékelteti az EU–Kanada-kapcsolatok politikai ellentmondásosságát. Miközben Brüsszel és Ottawa már a szabadkereskedelmi kapcsolatokon túlmutató társulásról, védelmi, technológiai és gazdaságbiztonsági integrációról beszél, az együttműködés jelenlegi alapját adó egyezményt az EU tagállamainak több mint harmada még nem ratifikálta.

Forrás: EUrologus-gyűjtés

A CETA előnyei már a teljes ratifikáció előtt érzékelhetők

Az ideiglenes alkalmazásnak köszönhetően a CETA gazdasági rendelkezéseinek túlnyomó része már működik. Az egyezmény az összes vámtarifasor 99 százalékán eltörli a vámokat; 98 százalékuk pedig már a megállapodás ideiglenes alkalmazásának megkezdésekor vámmentessé vált. Ez olcsóbbá és kiszámíthatóbbá tette az áruk kereskedelmét az EU és Kanada között.

A CETA védi az európai földrajzi árujelzőket is. Ez különösen az olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek számára fontos, amelyek minősége és hírneve egy adott európai termőhelyhez vagy régióhoz kötődik. A védelem korlátozza, hogy a kanadai piacon más termékeket megtévesztő módon, oltalom alatt álló európai elnevezésekkel értékesítsenek.

Mit tud a CETA-nál többet kínálni az EU Kanadának?

A kereskedelmi megállapodások szakértői szerint ezért a „CETA utáni” korszakot inkább a meglévő egyezményre építő, annál szélesebb együttműködésként érdemes elképzelni. A politikai jelszó nem helyezi hatályon kívül a kereskedelmi szerződést, és nem rendezi annak ratifikációját.

A védelmi iparban már van példa a tagság nélküli, mélyebb integrációra. A Tanács június 15-én lezárta a Kanadának a SAFE-ban való részvételéről szóló megállapodás megkötését. Ez kanadai vállalatok és Kanadából származó termékek részvételét teszi lehetővé az eszköz keretében megvalósuló beszerzésekben. A SAFE az uniós tagállamok beruházásait finanszírozó eszköz; Kanada hozzáféréséből nem következik, hogy Ottawa ugyanolyan hitelfelvevő lenne, mint egy tagállam.

Ailish Campbell, Kanada korábbi EU-nagykövete ⁠szeptember 9-i írásában a közös értékek, érdekek és bizalom egybeesésére alapozza a mélyebb együttműködés esélyét. Akár a norvég vagy svájci kapcsolatokhoz mérhető ambíciót is elképzelhetőnek tart, és gyors CETA-ratifikációt sürget.

Fontos mögöttes kérdést fogalmazott meg az ⁠Euronewsnak nyilatkozó Nicolai von Ondarza, a német SWP kutatója, aki szerint a mélyebb piaci hozzáférésért szabályozási igazodást kell vállalni. Kanada európai közeledésének határát az is megszabja, mennyire kész uniós szabályokat elfogadni.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez nem is pazarolt szavakat a bejelentésre, mindössze ezzel a képpel üdvözölte a felvetést az X-en:

https://t.co/YTS65L4fMP

— Pedro Sánchez (@sanchezcastejon) September 17, 2026

A társulás központi politikai alkukérdése az uniós szabályok elfogadása. Ha Ottawa az amerikai függés csökkentését ígéri választóinak, meg kell tudnia indokolni, hogy a brüsszeli szabályok egy részének elfogadása miként növeli az ország tényleges cselekvőképességét. Az európai oldalon pedig azt kell megmutatni, mit kapnak cserébe a tagállamok a különleges hozzáférésért: beruházást, megbízható beszállítókat, közös fejlesztést vagy biztonsági hozzájárulást.

Az EUrologus gyorsértékelése szerint, ezért a legjárhatóbb út egy politikailag látványos keretmegállapodás megkötése nyomán több, fokozatosan megkötött ágazati megállapodás együttese. A keret kijelölheti az együttműködés irányát, a külön egyezmények pedig számonkérhető kötelezettségekre válthatják azt. Kanada esete így valóban az EU új globális partnerségeinek próbája lehet. A siker mércéje az lesz, hogy a politikai közelségből létrejönnek-e olyan kölcsönös jogok, beruházások és intézmények, amelyek a következő amerikai vagy európai választás után is értékesek.

https://hvg.hu/360/20260122_kicsoda-mark-carney-kanadai-minsizterelnok-beszed-davos

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló újságírói együttműködés keretében készült. A cikkhez Folk György Strasbourgból, Flora Mory Bécsből tudósított, közreműködött Lola García-Ajofrín (El Confidencial).

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét, és ajándékozz hvg360-előfizetést!