Papp László először az olimpiai dobogó tetején

Időközben, 1937-ben elhunyt Coubertin báró, akinek szívét Olümpiában temették el. A Szovjetunió önként döntött úgy, hogy nem vesz részt a játékokon, Németország és Japán pedig nem kapott meghívást. A játékok leginkább ünnepelt csillaga – először a történelem során – egy nő lett: a holland Fanny Blankers-Koen. A kétgyermekes családanya, aki Berlinben még csak egy ötödik (váltó) és egy hatodik (magas) helyezést ért el, ezúttal atlétikában remekelt: megnyerte a 100 és 200 méteres síkfutást, a 80 méteres gátfutást és győzött a 4x100-as váltó tagjaként is.

Összesen tíz versenyzőnk ünnepelhetett a dobogó legfelső fokán Londonban, pedig úgy tűnt, hogy a háború utáni nyomorból nehéz lesz aranyakat kovácsolni. A vívópást továbbra is a mieink fennhatósága alatt állt: kardozónk, Gerevich Aladár egyéniben első, csapatban már harmadik olimpiai elsőségét szerezte (ráadásul a londoni játékok ideje alatt született meg legkisebb gyermeke, Pál, aki a 2008-as pekingi olimpián aranyéremre is esélyes Nemcsik Zsolt edzője), Elek Ilona pedig túl a negyvenedik évén is képes volt a győzelemre.

Londoni szobatársnője, Gyarmati Olga sem akart lemaradni barátnőjétől: 569,5 centiméterrel megnyerte a távolugrást. Az atlétikai pályán még egy magyar győzelem született: a kalapácsvetés világcsúcstartója, Németh Imre hajította a legmesszebb a szert a Wembley stadionban. Az ötgyermekes családapa, Bóbis Gyula szabadfogású birkózásban (nehézsúly) lett első, a tornász Pataki Ferenc műszabadgyakorlatban (talaj) a legjobb pontszámot kapta, és két ökölvívónk is győztesként térhetett haza Angliából.

Egyes feljegyzések szerint már az is csodának számított, hogy a harmatsúlyban diadalmaskodó Csík Tibor Londonba ért, hiszen csak Kárpáti Rudolf vívónk vette észre, hogy amikor a magyar csapat Ostendében (Belgium) behajózott London felé, Csík tévedésből egy Afrikába tartó hajóra szállt fel. Másik öklözőnk, a középsúlyú Papp László itt kezdte meg nyolc éven és három olimpián át tartó uralkodását. Ezt a hihetetlen teljesítményt azóta csak két kubai ökölvívó: Teofilo Stevenson és Félix Savón tudta megismételni az olimpiák története során.

London, 1948

XIV. kiírás: 1948. július 29–augusztus 14. Résztvevő országok száma: 59 Benevezett sportolók: 4104 (3714 férfi, 390 nő) Sportágak száma: 17 (136 versenyszám) Atlétika, birkózás, evezés, gyeplabda, kajak-kenu, kerékpár, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok

Az atlétikai stadionban a mindössze 18 éves amerikai Bob Mathias aratott a tízpróbán (majd négy évre rá ismételt), míg 10 000 méteren a csehszlovák Emil Zatopek diadalmaskodott, akit messziről is könnyen fel lehetett ismerni, mert a fejét oldalra billentve futott. A maratoni távon futó belga Etienne Gailly esete Dorando Pietriére emlékeztetett: vezetett, de krízisbe került, és elesett, majd újra lábra állt, végül harmadikként ért célba, de azután kórházba került.

Súlyemelésben az amerikai Joseph Di Pietro nyerte a légsúlyúak küzdelmét, aki 142 centiméterével minden idők legalacsonyabb olimpiai bajnokának számít. Az önműködő sportpisztoly versenyszáma után a világsajtó Takács Károly nevét harsongta lelkendezve. Miután Takács a háborúban elveszítette a jobb karját, megtanult ballal lőni, de nem is akárhogyan, hiszen olimpiai arany lett a jutalma. Takács az utolsó előtti sorozatban már biztos győztesnek látszott, amikor véletlenül elsült a pisztolya, és a golyó a földbe fúródott. A zsűri úgy határozott, hogy újra lőhet, és később a mögötte második helyen záró argentin versenyző óvását elutasították.


  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	38	27	19
SVÉDORSZÁG (SWE)	16	11	17
FRANCIAORSZÁG (FRA)	10	6	13
MAGYARORSZÁG (HUN)	10	5	12
OLASZORSZÁG (ITA)	8	11	8
FINNORSZÁG (FIN)	8	7	5
TÖRÖKORSZÁG (TUR)	6	4	2
CSEHSZLOVÁKIA (TCH)	6	2	3
SVÁJC (SUI)	5	10	5
DÁNIA (DEN)	5	7	8
...	...	...	...