Görbiczék az elődöntőben: szenzációs játékkal legyőztük Romániát

Tomori Zsuzsanna (középen) a román darálóban © MTI - Honéczy Barnabás

Amilyen rosszul kezdődött a női kézilabda-válogatottunk utóbbi két meccse, annyira jól indult a románok elleni. Remek egyéni megoldások, lendületes támadások után el is szaladtunk három góllal

(6-3)

, mire az ellenfél elkezdte szorosabban fogni Görbicz Anitát és Vérten Orsolyát.

A lendületet ez csak kicsit akasztotta meg, Pálinger Katalin pedig megint szenzációsan védett. Hajdu János korábban úgy nyilatkozott, hogy a csapat felkészült arra a helyzetre is, ha az ellenfél Görbiczet semlegesíti – vagy inkább megpróbálja semlegesíteni. A magyar játékmester kicsit valóban kevesebbet jutott szóhoz, aminek végül az lett az eredménye, hogy felzárkóztak a románok.

(9-9)

Leginkább az volt feltűnő, hogy jobb oldalon rendre szabadon hagytuk Ramona Maiert, aki mindannyiszor élt is a lehetőséggel, és csökkentette csapata hátrányát. A 23. percben Tóth Tímea ismét megtalálta klasszisát, és egy átlövésgóllal kétgólosra növelte  az előnyünket – mindezt emberhátrányban

(14-12)

, a román támadás pedig egy Pálinger-bravúrral végződött.

A két csapat fej-fej mellett haladt, a forgatókönyv az volt, hogy egy-két góllal elhúz a magyar csapat, az ellenfél ezután visszajön rá. Az egyik gárda hibáit a másikéi követték. A román együttes egyik sztárját, Carmen Amarei Lungut ugyanakkor többé-kevésbé sikerült megfogni, védekezésnél nagyon figyeltünk rá. Nálunk sajnos rendre két perces kiállítások követték egymást, ami többé-kevésbé jogos is volt, hiszen kénytelenek voltunk keményen védekezni.

Az első félidő

16-14

-es megérdemelt magyar vezetéssel zárult, kreatív és lendületes magyar játék jellemezte ezt a félórát. A második játékrész hasonlóan kezdődött az elsőhöz, Pálinger ismét elvette a románok kedvét a kapura lövéstől, mert az első percekben szinte mindent megfogott, közben pedig szép lassan hatgólosra növeltük az előnyünket.

(22-16)

A több mint tíz éve válogatott kapus, Luminita Dinu vele szemben nem védett jól, a magas-félmagas lövésekkel nem tudott mit kezdeni.

Az Olimpiai Sportközpont egyre jobban zengett a magyar szurkolók biztatásaitól, ami fel is dobta a lányokat. Görbicz teljesítménye ugyan mintha kicsit visszaesett volna, és a félidő felénél a románok kezdtek újra felzárkózni.

(24-21)

Tóth Tímea újra pályára lépett, és a támadásokat erősítette. Olyannyira, hogy rögtön két góllal kezdett, Pálinger pedig közben kivédte Cristina Neagu hetesét.

(27-21)

Ezt a kis hullámvölgyet túléltük; megjegyzendő, Hajdu János remekül kért időt, ezzel is megtörve a fel-feltámadó román lendületet.

Az utolsó tíz perc elején újra visszaesett a védőjátékunk, a románok fel is jöttek hat gólra, de Vérten Orsolyát és Tóth Tímeát - mint a meccsen már sokszor - most sem tudta tartani az ellenfél, Pálinger pedig szokás szerint ziccert fogott, így tetemes előnnyel - és kettős emberhátrányban - kezdhettük az utolsó hét percet. Taktikusan járattuk körbe a labdát, de nem tudtuk megakadályozni, hogy négygólosra apadjon az előny.

(32-28)

Görbicz Anita lelkileg fontos pillanatban lőtt újra gólt, amire ugyan válaszolt Neagu, de mindössze fél perc volt hátra. 

Ekkor már a románok sem hajtottak, fordítani nem lehetett, a magyar női kézilabda-válogatott pedig nagyszerű játékkal elődöntőbe jutott. A végeredmény

34-30

.