© MTI/EPA

Mint minden világbajnokságon, egyes csapatok, játékosok ezúttal is okoztak meglepetést vagy csalódást a közönségnek. Elég csak a spanyol és az orosz csapatra gondolni, ők még a középdöntős részvételt sem tudták kiharcolni. A spanyolok 2005-ben megnyerték a tunéziai világbajnokságot, hazai bajnokságuk a legerősebbek közé tartozik, az oroszok pedig minden világversenyen képesek jól teljesíteni. A németek hiába nyerték meg két éve a hazai rendezésű világbajnokságot, most címvédőként az elődöntőbe sem tudtak bekerülni. Az viszont ezúttal is bebizonyosodott, hogy a kézilabda alapvetően európai sport, hiszen az egyetlen Dél-Korea kivételével semmilyen más kontinensről érkezett csapat nem tudta kiharcolni a legjobb tizenkettőbe kerülést.

A francia válogatott teljesítménye ezúttal is meggyőző volt. „Elsősorban azért okoztak meglepetést a világbajnokságon mutatott játékukkal, mert a nagy eredmények után nehéz fenntartani a korábbi színvonalat és motivációt, ez nekik mégis sikerült – mondta lapunknak az új világbajnokról Mocsai Lajos egykori szövetségi kapitány, aki most a Veszprém csapatának edzője. – Egy olimpiai győzelem után fél évvel is magabiztosan, lendületesen és kiegyensúlyozottan tudtak kézilabdázni. Ugyancsak kellemes meglepetést okozott a generációváltás előtt álló horvát válogatott, mely a döntőig menetelt. Igaz, hazai pályán, de nem szabad mindent erre fogni.”

Olimpiai ezüstérmes kézilabdázónk, Kökény Bea szerint a legnagyobb meglepetést nem ők okozták. „A lengyelekről nem gondoltam volna, hogy képesek megszerezni a dobogót. Voltak szerencsés meccseik, de a bronzérem megszerzése akkor is váratlan dolog tőlük, hiszen januárban többek között a magyar férfi válogatott is legyőzte őket az Újévi Kupán. Az orosz és a spanyol csapat persze csalódást okozott gyenge teljesítményével, de úgy érzem, az oroszok ezen a világversenyen kicsit pechesek voltak, a spanyolok pedig sérülésekkel küzdöttek. A magyar csapat eredménye viszont teljesen reális.”

Valóban ráfért már erre a sokra hivatott magyar csapatra egy jó nemzetközi eredmény, hiszen amellett, hogy az utóbbi években nem jöttek úgy az eredmények, mint ahogy sokan számítottak rá – 2007-ben a vb kilencedik helyére ért be válogatottunk, míg 2005-ben ki sem jutott a tunéziai tornára –, mostanra korban is összeállt a gárda és megérett a jó eredményre. „A másik ágon talán jobb eredményt tudtunk volna kiharcolni – teszi hozzá Kökény –, hiszen a franciákról és a horvátokról eleve tudni lehetett, hogy a torna legerősebb csapatai.” A hatodik hely tehát nagyon jónak számít, szövetségi kapitány szerint azonban lehetett volna ez jobb is, hiszen több volt a csapatban.

„Én nem vagyok egészen kibékülve a 6. hellyel, hiszen megvolt az esélyünk, hogy ennél jobb pozícióban végezzünk – mondta a hvg.hu-nak Hajdu János. – Az ötödik helyezéssel már elégedett lennék, de a világbajnokság kilencedik meccsére, a németek ellenire sajnos már elfáradtunk. A franciákról újfent kiderült, hogy szinte verhetetlenek, rajtuk kívül én tartottam a horvátoktól is, ugyanakkor bíztam is az ellenük vívott meccsben. Óriási eredmény lett volna őket hazai pályájukon legyőzni. A norvégokban nem csalódtam, a svédekről pedig mindannyian tudtuk, hogy meggyűlik velük a bajunk. Ellenfeleink közül a román és a szlovák válogatott feljövőben van, de azt különösen sajnálom, hogy az utóbbi csapat ellen elkövetett buta hibánkat nem tudtuk kijavítani."

"A kapitányságot valakinek hosszú távon kell csinálnia" © MTI/EPA

Nagy László kimagasló teljesítményét szakértőink egybehangzóan kiemelték. „Ezt az érett teljesítményt várta tőle évek óta a közönség, most igazi vezéregyénisége volt a válogatottnak. Ha baj volt, hátára vette a csapatot és merte vállalni, hogy egyénileg oldja meg a kritikus helyzeteket” – mondta Kökény Bea, aki rajta kívül a sérült Nikola Eklemovicsot nagyszerűen pótló Császár Gábor, a már tavaly is kiemelkedő játékot mutató Ilyés Ferenc és kapusaink, Puljezevics Nenad és Fazekas Nándor teljesítményét emelte ki. Igaz, a németek elleni meccsen hálóőreink részéről már hiányoztak a bravúrok: ekkorra már mindenki elfáradt.

Hajdu János három szintet jelölt meg, szövetségi kapitányként eszerint sorolta be a válogatott játékosait teljesítményük alapján. Az első szintre Nagy Lászlót, Fazekas Nándort, Ilyés Ferencet és Császár Gábort helyezte, akik talán a legtöbbet tették a csapatért. A következő kategóriába Puljezevics Nenad, Eklemovics Nikola, Gál Gyula, Iváncsik Gergő, Iváncsik Tamás és Herbert Gábor került, míg a harmadikba Zubai Szabolcs, Mocsai Tamás, Törő Szabolcs, Putics Barna, Harsányi Gergely és Katzirtz Dávid, akik kevesebb időt töltöttek a pályán. A kapitány kiemelte, hogy Mocsait és Zubait igazából a második kategóriába is tehetné, hiszen a viszonylag kevesebb idő ellenére is nagyon sokat segítettek a csapatnak.

Egy ilyen jó eredmény után, amire a magyar közvélemény is felfigyelt, rögtön fel is vetődött a kérdés: meddig tartanak a sikerek és mi jön majd utána? Sokat hallani arról, hogy ha kiöregedik ez a válogatott, akkor nem lesz utánpótlás. Szakértőink azonban optimisták, Kökény Bea szerint egyáltalán nincs okunk megkongatni a vészharangokat. „Ez a gárda a koránál fogva 4-5 évig még biztosan együtt marad. A 84-es korosztályra – Császár, Putics, Zubai – később is lehet építeni, mögöttük pedig már ott van például Gulyás Péter vagy Nagy Kornél és mások. A férfiaknál igazából csak a beállós poszt lehet problémás, mert könnyen lehet, hogy Gál Gyula a londoni olimpia után befejezi. Valamint ha Puljezevics komolyan gondolta zágrábi kijelentését, és tényleg lemondja a válogatottságot, akkor keresni kell valakit, akire Fazekas Nándor mellett számítani lehet a kapuban.”

„Szerintem nem kell félnünk az utánpótlás miatt, azért vannak itt tehetségek. Nagy Kornél és Laluska Balázs például ott van már a válogatott küszöbénél, de akadnak nagyon ügyes játékosok az őket követő generációban is. Nem kell aggódni, nem biztos, hogy a mennyiség a lényeges. A minőség fontosabb, azzal lehet jó eredményeket elérni” – szögezte le a Hajdu János szövetségi kapitány.

Mocsai Lajos is konkrétan fogalmazott, de ő a nevek helyett a feladatokat jelölte meg. „Elsődleges feladatunk a tartalékok között megtalálni az alternatívákat a hiányposztokon a mostani játékosok helyettesítésére és/vagy pótlására. Ez lehet a cél rövidtávon, azaz az elkövetkező két évben. Hosszú távon korosztályos kézilabda-akadémiákat kellene szervezni a fiatal tehetségek kiszűrésére és kiválogatására, mert én is úgy látom, mint sokan: az utánpótlásunk nehezen veszi fel a versenyt a világ élvonalával. A nemzeti válogatott egy szakmai stáb által összeállított független egység, összeállítása hosszú távon közös feladat azoknak, akik a kézilabdában dolgoznak. Ez több év kemény munka, de a mostani eredmény is mutatja, hogy jó úton vagyunk.”

A szakmai stáb jövőjével kapcsolatban rögtön felvetődik az a kérdés, hogy Hajdu János hogyan képzeli el a saját maga és a válogatott közös jövőjét. „A jövőről beszélni szerintem mindig aktuális. A szövetségi kapitányi posztot beugróként vállaltam el, szinte munkaköri kötelességként. Hogy jól sült el, az elsősorban segítőimnek, Valdan Maticsnak és Csoknyai Istvánnak, de tulajdonképpen az egész szakmai stábnak köszönhető. Hatékonyan és gördülékenyen tudtunk együtt dolgozni. Mégis úgy gondolom, hogy nyáron, szerződésem lejártával valószínűleg elbúcsúzom a szövetségi kapitányságtól. Valakinek ezt hosszú távon kell majd csinálnia, én pedig úgy érzem, most szakmai igazgatóként segíthetem leginkább a hazai kézilabdát.”

2009-ES FÉRFI KÉZILABDA VILÁGBAJNOKSÁG, HORVÁTORSZÁG

A VILÁGBAJNOKI 6. HELYEZETT MAGYAR FÉRFI KÉZILABDA-VÁLOGATOTT KERETE: KAPUSOK: Puljezevics Nenad (Pick Szeged), Fazekas Nándor (Gummersbach) JOBBSZÉLSŐK: Iváncsik Tamás (MKB Veszprém), Harsányi Gergely (PLER) JOBBÁTLÖVŐK: Mocsai Tamás (Lemgo), Nagy László (Barcelona) BEÁLLÓSOK: Gál Gyula (MKB Veszprém), Herbert Gábor (Pick Szeged), Zubai Szabolcs (Dunaferr) IRÁNYÍTÓK: Császár Gábor (Viborg), Eklemovics Nikola (MKB Veszprém) BALÁTLÖVŐK: Ilyés Ferenc (MKB Veszprém), Putics Barna (Barcelona), Katzirz Dávid (Pick Szeged) BALSZÉLSŐK: Iváncsik Gergő (MKB Veszprém), Törő Szabolcs (Dunaferr) SZÖVETSÉGI KAPITÁNY: Hajdu János