Bár egyes becslések szerint a vállalati szektorból a sportágba áramló pénz 2009-ben több száz millió dollárral csökkent, az istállók költségvetése pedig a 2007-es mindenkori csúcsról az évezred legelejére jellemző szintre zuhant vissza, jövőre újabb fordulat jöhet, s gazdasági szempontból is ismét növekedési pályára állhat az F1.

Válság és exodus

A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság a különböző sportágak közül talán épp azt a száguldó cirkuszt viselte meg a legjobban, amely az évezred első nyolc évében soha nem látott ütemű gazdasági fejlődést mutatott. A korábban elképzelhetetlen mértékűnek tartott visszaesés azzal magyarázható, hogy a Forma-1 legfontosabb szponzorai jellemzően a krízis által leginkább sújtott ágazatokból (autóipar, pénzügyi szektor) kerültek ki, márpedig a komoly gondokkal küzdő vállalatok költségcsökkentő programjaik keretében első körben épp a marketing büdzséjüket faragták le, amelyekbe így az F1 támogatása már nem fért bele.

Ecoline

A Forma-1-ből egy éven belül három autógyártó (a Honda, a Toyota, és a BMW) is távozott, sőt a Renault is csak névleg maradt benn a sorozatban: csapata többségi részesedésén ugyanis túladott. Az autóipari cégek mellett számos más vállalat is búcsút intett az F1-nek: kiszállt többek közt a Royal Bank of Scotland, a Credit Suisse, az ING és a Dell is.

Tíz évet vissza

Az exodus eredményeként a korábban dinamikusan növekvő szponzori bevételek, s ennek megfelelően a csapatok költségvetése is drasztikusan csökkent 2009-ben. A Formula Money című kiadvány becslései szerint az előző szezonban a Forma-1-es csapatok 819,6 millió dollár értékben kötöttek különböző szponzori megállapodásokat, ami 8,5 százalékos visszaesést jelent az egy esztendővel korábbi 895,5 millióhoz képest. Ennél is nagyobb mértékben csökkent azonban a tulajdonosok hozzájárulása a csapatok működtetéséhez: míg 2008-ban 1,6 milliárd dollárt fordítottak az autógyártók, a Red Bull és a magánszemélyek teamjeikre, egy évvel később már csak 1,1 milliárdot.

Ecoline

Ennek fényében nem meglepő, hogy soha nem látott mértékben esett a csapatok összesített költségvetése is. Míg 2007-ben és 2008-ban is több mint 3 milliárd dollárból gazdálkodhattak a Forma-1-es istállók, az előző szezonra az összesített büdzsé 2,7 milliárdra apadt. A folyamat ráadásul korántsem ért véget 2009-ben. Miután korábbi a szponzori megállapodások nagy részét több évre kötötték, az F1-ből távozni kívánó cégek jelentős hányada csak az előző idény lezárását követően szállhatott ki (a 2009-es szezont például a BMW és a Toyota is végigcsinálta még). Az idén így az előző évinél is nagyobb mértékű visszaesést regisztráltak: az első becslések szerint ezúttal a szponzori szerződések összértéke már csak 553 millió euróra (nagyjából 690 millió dollárra) rúgott, a tulajdonosok hozzájárulása pedig jó 30 százalékkal 613 millió euróra (766 millió dollárra) csökkent. Az istállók összesített büdzséje 1,9 milliárd dollár körül alakulhatott, ami nagyjából az ezredforduló körüli szintnek felel meg.

Újabb fordulat

Ahogy arra azonban már korábban is számítani lehetett, a válság nyomán megindult zuhanás feltehetőleg nem lesz tartós, s ezt támasztják alá az elmúlt hetek eseményei is. A 2010-es szezon közepe óta ugyanis sorra jelentik be a csapatok, illetve a promoterek az új megállapodásokat, vagy a korábbi kontraktusok meghosszabbítását. A legnagyobb szponzorok közül Vodafone másfél hete közölte, hogy 2013-ig kitolja az elvileg idén kifutó szerződését a McLarennel, míg a Petronas szeptember elején írt alá ötéves névszponzori megállapodást a Maláj Nagydíj szervezőivel, a svájci óriásbank, az UBS pedig augusztus végén tájékoztatott, hogy a Forma-1 hivatalos, globális partnere lesz.

Utóbbi megállapodás különösen annak fényében meglepő, hogy a pénzügyi szektor cégei a 2008-as összeomlást követően tulajdonképpen menekültek a sorozatból: ekkor szállt ki többek közt az UBS legnagyobb konkurense a Credit Suisse is. Az ágazat gyógyulását ugyanakkor jól mutatja, hogy a nagyobb pénzintézetek közül egyedüliként a száguldó cirkuszban maradó spanyol Santander is megerősítette kapcsolatát a Ferrarival, s a bank vezetése közleményben fejezte ki elégedettségét az F1-szponoráció hatékonyságával kapcsolatban. Sőt már hetek óta arról pletykálnak, hogy visszatérne az F1-be a korábban a BMW-t támogató Allianz is ezúttal a Mercedes partnereként, és megjelent még egy kisebb hitelintézet is a sorozatban: a litván Snoras bank a Renault-t szponzorálja augusztus vége óta.

Jönnek a feltörekvők

A pénzügyi szektor pálfordulásánál is érdekesebb tendencia talán azonban a feltörekvő országok cégeinek aktivitása a Forma-1-ben. Szakértők már a dohánygyártók öt évvel ezelőtti száműzését követően jelezték, hogy a fejlődő (és különösen BRIC) országok adhatják a következő lökést az F1 szponzori piacának, s ha kissé megkésve is, de beigazolódni látszik a jóslat. A Tata, a Kingfischer, vagy éppen a Petronas révén már korábban is voltak feltörekvő országokbeli szponzorok az F1-ben az elmúlt hetekben azonban számos új céggel bővült ez a csoport. A legnagyobb közülük talán a vezető mexikói távközlési cég, a Telmex, amelyet a világ egyik leggazdagabb embere, Carlos Slim jegyez, s amely a Saubert fogja támogatni a 2011-es idénytől, de számos orosz cég is csatlakozott a sorozathoz a közelmúltban (ilyen például a Vyborg Shipyard hajógyártó, vagy éppen a Flagman vodka, amelyek a Renault-t támogatják).

A feltörekvő országok cégeire ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy támogatásukkal rendre egy-egy hazai autóversenyzőt szeretnének betolni a Forma-1-be. Az első igazán szembetűnő példa az indiai Narain Karthikeyan volt még 2005-2006-ban, aki ugyan csak két évet töltött az F1-ben (s ebből csak egyet versenyzéssel), de a Tata konszern végigkövette pályafutását, s „osztozott” csapatváltásaiban is. Lényegében ugyanez történik most Vitalij Petrovval, akit elsősorban az orosz vállalatok tartanak a Renault-nál, a komoly szponzorgondokkal küzdő Sauber pedig annak köszönheti új megállapodását a Telmex-szel, hogy leszerződtette 2011-re a mexikói Sergio Perezt.

Jandó Zoltán / Ecoline