A magyar vívó hatodik az idei világranglistán, ellenfele az olasz Occhiuzzi volt, aki a tizenhatodik ugyanebben a rangsorban. Egyikőjük sem jutott még négy közé nagy világversenyen, szóval kijelenthető, hogy a legkiegyensúlyozottabb fegyvernem ma a legkiegyensúlyozatlanabb lett, hiába, az olimpia tényleg más tészta.

Szilágyi bátran kezdett, ismét az övé volt az első tus, aztán a második is, mégpedig tisztán, egy lámpa égett, Ároné. És gyorsan meg is ismételte a bravúrt, 3-0 volt ekkor. Csak azért nem írjuk, hogy parádés kezdés volt, mert még durvább lett aztán a helyzet, Szilágyi kilenc másodperc játékidő után 6-0 arányban vezetett. Együttes találat következett, több is, aztán megint Szilágyi talált, ezzel lett 7-0. Szilágyi extázisban vívott, csakúgy, mint egész nap tette, az olasz első találata után megint ő volt soron, és 8-1 -es eredménnyel mentek az egyperces szünetre.

MTI / Illyés Tibor

A szünet után videobírót kért Áron az első tusnál, együttesnek érezte, de az olasz fiúé lett a pont. Aztán elérte Áron kezét, ekkor lett 8-3 az állás. Újabb együttes találat után Szilágyi megint tisztán szúrt, majd jött az olasz, 9-4 lett. Aztán 9-5, visszatámadott Occhiuzzi. Áron nem jött zavarba, bevitte a tizediket is, ismét öt volt a különbség. Occhiuzzi csinált egy tiszta támadást, ezzel lett 10-6, de utána Szilágyi bravúrpontot csinált, egy visszatámadásból, 11-6. Jött még egy egylámpás találat, kezdett megnyugtató lenni a döntő. Occhiuzzi megint talált, ezzel 12-7 lett, aztán együtt talált a két versenyző. A tizenharmadik tus gyönyörű volt, ismét visszatámadt a magyar fiú, és behúzta a következőt is, egyetlen találatra volt az aranyérem, 14-8.

Az utolsó tus is teljesen tiszta volt, Szilágyi Áron 15-8 arányban hozta a döntőt, és lépett a legnagyobbak által kitaposott útra: olimpiai bajnok lett!

Kollányi Péter, MTI

"Örülök, hogy Gerevich Aladárhoz hasonlítottak, mert fia, Gerevich György volt a nevelőedzőm, s iszonyatosan sokat köszönhetek neki. Sajnos, 2008 óta már nincs velünk" – nyilatkozott a 22 éves vívó, aki magabiztos versenyzéssel szerezte meg az aranyérmet. "Úgy érzem, a maximumot kihoztam magamból, folyton a topon kellett lennem, ami nagyon nehéz volt. Ahogy egy kicsit elkalandozott a figyelmem, mint a negyeddöntőben a német vívó ellen, máris feljött az ellenfél. Igyekeztem mindig a következő meccsre koncentrálni, nem figyelni másra. Próbáltam azt mutatni, hogy az égvilágon semmi sem zökkenthet ki, sokat dolgoztunk azon a mesteremmel, hogy ne idegeskedjek azét, mert én vagyok az egyetlen magyar kardozó az olimpián." Szilágyi Áron hozzátette, még nem fogta fel, mit jelent olimpiai bajnoknak lenni. "Egy órája vagyok olimpiai bajnok, de biztos hetek kellenek hozzá, hogy ezt feldolgozzam. Most csak hihetetlenül felszabadult és boldog vagyok, semmi mást nem akarok, csak megölelni a szeretteimet." Szilágyi azt mondta, nem érezte tehernek, hogy egyedüli kardozóként jutott ki az olimpiára, amelyről a csapat lemaradt. "Nem én fogom megmenteni a magyar vívást, ez nem ilyen egyszerű, egy fecske nem csinál nyarat. Vannak a vezetésben megfelelő emberek, akik ezen dolgoznak. Az én feladatom, hogy ha Rióban lesz kardcsapatverseny, ott legyünk a csapattal."

Kamuti Jenő, a magyar londoni vívócsapat vezetője úgy vélekedett, az a szellemesség és koncentráltság, ahogy Szilágyi Áron vívott, csak Gerevich Aladáréhoz hasonlítható. Szabó Bence, aki az 1992-es barcelonai olimpián nyert a férfi kardozók versenyében, s most a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója, már a döntő előtt megjósolta Szilágyi Áron diadalát. "Elképesztő koncentráltsággal vívott egész nap. A tét feldobta, nem bénította meg. Szellemes, jó vívást mutatott be, abszolút megérdemelten lett aranyérmes." Szabó Bence elárulta, az olimpia előtt azt kívánta Szilágyi Áronnak, ismerje meg azt az érzést, milyen a dobogón állva a magyar himnuszt hallgatni. "Konokul, profi módon készült, egy pillanatig nem volt kétséges a győzelme. Remélem, a siker olyat erőt ad neki a jövőre nézve, hogy a csapatot is győzelemre tudja vezetni."