MTI / Beliczay László

Csányi Sándor MLSZ-elnök szerint nagyok sok külföldi szakemberrel tárgyaltak (volt, akit ők kerestek meg, volt, aki maga jelentkezett), de áttekintve a helyzetet, elsősorban azt, hogy szeptemberben Eb-selejtezőket kell játszani, ők kiestek, hiszen több időt kértek a felkészülésre. Ráadásul most rájöttek arra is, hogy a meccsek előtt kevés idő van a felkészülésre, így mégis inkább magyar kapitány mellett döntöttek. Jól felkészült és sikeres – mondta még a bejelentés előtt Csányi Sándor, majd hirtelen megnevezte Pintér Attilát a Győr eddigi edzőjét.

Az OTP-vezér szerint Pintér az új generáció képviselője a magyar futballban, a megfelelő választás indoklásaként pedig felsorolta a Győr jelenlegi edzőjének eredményeit, és a klubok támogatását kérte.

Pintér nagyon nagy felelősséget emlegetett első kapitányi megszólalásában. Alighanem őt is meglepte a felkérés, kissé akadozva beszélt, áldozatok meghozatalát kérte, majd közölte: ő mindig győzni szeretne. Utána megosztotta azt a véleményét, hogy szerinte a közönség is sikereket akar, ő pedig hiszi, hogy a magyar labdarúgásban vannak olyanok, akik ezt képesek megvalósítani.

Szakmai elképzeléseit vázolva Pintér egyelőre annyit titkot árult el, hogy olyan játékrendszereket kell tudni kidolgozni, amiket váltogatva képesek lesznek eredményeket elérni. Az új kapitány perceken át mondott köszönetet győri vezetőknek, játékosoknak, családjának, a labdarúgó szövetségnek (utóbbinak azért is, hogy nem hitt azoknak, akik szerint majd jól jönnek a külföldiek és megmondják, hogy kell focizni), majd nagy összefogást kért a magyar fociban.

MTI / Beliczay László

Egy finoman szólva zaklatott pályafutás

A most 47 éves Pintér Attila (Pinyő, ahogy egykor a Fradi közönség szólította) 1984 és 1989 között a Ferencváros játékosa volt. 1990-ben Belgiumba szerződött a Beerschothoz, de még ugyanabban az évben visszatért az Üllői útra. ahol 1991-ig játszott. Ezt követően labdarúgó pályafutása végéig sűrűn váltott klubot – írja a Wikipédia. Játszott a BVSC-ben, Dunaszerdahelyen, Budafokon, Győrött, Baján, a Vasasban, Koroncón és végül a DVTK-ban. A magyar élvonalban összesen 224 mérkőzésen szerepelt és 20 gólt szerzett.

Válogatott összesen hússzor volt, 3 gólt rúgott. Tagja volt az 1984-es ifjúsági Európa-bajnokságot nyert csapatnak, majd 1986-ban az utánpótlás Európa-bajnokság bronzérmes válogatottnak.

(Nézze meg Pintér válogatottbéli góljainak egyikét 1989-ből. A spanyoloknak rúgta)

Edzői pályafutását 1994-ben Baján kezdte játékos-edzőként. 1997 és 1999 között Sárváron, 2000 és 2002 között Celldömölkön, majd a következő idényben Pápán volt edző. 2003-ban Matáv Sopron vezetőedzője lett, de idény közben a Ferencvároshoz szerződött. A 2003-2004-es idényben bajnok lett a Fradival, de még ősszel az akkori elnök, Furulyás János eltávolította a csapat éléről, miután nem volt hajlandó a szerződése szigorításának elfogadására.

Valójában arról volt szó, hogy játékosai – nagyjából egytucatnyian – megbuktatták. Igaz, ő ezt akkoriban kicsit másképpen látta. Mint akkoriban az Index megírta, Pintér úgy érezte, nincs rosszban a játékosaival, így például a nyilatkozat elhangzása előtti edzésen sem tapasztalt ellenséges hangulatot, bár a keretből 12-en nem akartak vele együttműködni. Saját maga felelősségéről annyit mondott: „nem irodalomtanárnak hoztak ide, de előre tudták, milyen a habitusom, hogy nem simogatni szoktam a játékosokat, és megkövetelem tőlük, hogy profi módon éljenek, mert a közönség eredményes csapatot akar látni”. Aztán mégis mennie kellett, a játékosok ugyanis már oda jutottak, hogy a klub honlapján tettek közzé nyilatkozatot az ügyben. Ebből kiderült, hogy a csapat játékosát, Leandrót az edző rendszeresen csak "buzi brazilnak" nevezte, elődjét, Garami Józsefet pedig Múmiának. „Vezetőedzőnk több alkalommal is azzal fenyegetett bennünket, hogy a nyilvánosság elé tárja fizetésünket, és számos más gyerekes módszerrel próbált bennünket zsarolni, vagy gyerekes dolgokat kényszerített ránk. Imádkoznia kellett a nem hívőknek is, ugyanakkor a közös ima után percekkel a legtrágárabb istenkáromlást kellett végighallgatnia a mélyen hívő játékosoknak is az edzésen” – írták a magyar futballszakmának most a csúcsára érkező Pintérről a játékosai.

A nyilatkozatai szerint istent, a hazát és családját szerető edző 2004-ben visszatért Sopronba, ahol szintén kupagyőztes lett a csapattal. A 2005-06-os idényben a Vasas vezetőedzője volt a 15 tavaszi mérkőzésen.

2009-ben a Győri ETO szerződtette vezetőedzőnek, itt az első idényben harmadik lett a bajnokságban a csapata. Innen rosszabbul mentek a dolgok, 2011 márciusában távozott is a klubtól, de 2012 márciusában visszatért és a 2012-13-as idényben bajnok lett a csapatával.

Idén azonban ismét mélyrepülés jött, és az utóbbi hetekben már mindenki arról beszélt, hogy Pintért kirúgják Győrből. Ez most megoldódott, hiszen szövetségi kapitány lett.

A cél: kijutni a 2016-os Eb-re

Pintér Attila most két évre, 2016-ig vállalta a kapitányi megbízást, bár Csányi Sándor szerint ő kész lett volna hosszabb távra, határozatlan időre szerződést kötni a Győr edzőjével, merthogy „szeretek hosszú ideig dolgozni az emberekkel, remélem, hogy évtizedekig lesz a kapitányunk”.

Megfogalmazott azért egy célt is a szövetség elnöke: ez a kijutás a 2016-os Európa-bajnokságra. Ez pedig még talán el is érhető, hiszen két év múlva 24 csapat vesz részt az Eb-n, ebbe pedig talán-talán befér a magyar válogatott is.

Jön-e Huszi, jön-e Szalai?

Pintér szerint szakmai stábja már 80 százalékban megvan, de még azért egyeztetnie kell velük. A felvetésre, hogy visszahívja-e a csapatba az Egervári Sándorral összevesző, így a válogatottban évek óta nem játszó Huszti Szabolcsot (a Hannover játékosa az egyik legjobb formát mutató magyar focista), Pintér annyit mondott: szükség van minden magyar játékosra, aki hasznára tud lenni válogatottnak, feltéve persze, hogy elfogadja és betartja a szabályokat.

Az MLSZ.hu videointerjúja az új szövetségi kapitánnyal

De igazából erősen bizonytalan az is, vajon játszik-e majd Pintér Attila csapatában egy másik, a kevés magyar focisztár (valójában sztárocska) közül. Az eddigi győri edző ugyanis nemrég erőteljesen bírálta azt a Szalai Ádámot, aki a magyar válogatott 8-1-es hollandiai bukása után kiállt, és elmondta lesújtó véleményét a hazai labdarúgásról, a szakmáról, az addigi szövetségi kapitányról, Egervári Sándorról.

Pintér nem sokkal később a Nemzeti Sportban reagált erre. „Szeretem az őszinte embereket. Mindenki döntse el, Szalai úr őszinte vagy sem. Amikor Szalai Ádám kiállt és ezt a nyilatkozatát tette, azelőtt egy héttel volt egy interjúja, amelyben azt kérdezték tőle, van-e súrlódás közte és a szövetségi kapitány között. Ha jól emlékszem, azt mondta, nincs… Eltelt néhány nap, és meglepve hallottam, hogy már egy éve problémája van Egervári Sándorral. Felteszem a kérdést: Szalai úr hiteles vagy sem? Mindenki döntse el maga” – kezdte Pintér Attila. Azt hozzátette: „Úgy véleményt mondani a magyar edzőkről, hogy nem ismeri őket, nem tudja, miként dolgoznak, felelőtlenség. Én mindenesetre kikérem magamnak.”

Más kérdés, hogy Szalai azért aligha van egyedül véleményével. A hvg.hu fiatal munkatársa ugyanis, aki 11 évig játszott a Fradiban, hasonlóan emlékezett vissza azokra az időkre, amiket a magyar fociközegben töltött.

Ígéretek és elvárások

Felvetődik persze a kérdés, valójában miért is nem lett végül külföldi szövetségi kapitánya a magyar válogatottnak. Annak idején ugyanis, amikor a bukaresti 0-3, majd az amszterdami 1-8 után Egervári Sándor lemondott, Csányi Sándor azt mondta: külföldi edzője lesz a válogatottnak, mert nem látja, itthonról ki tudná ellátni ezt a munkát. Majd hét-nyolc nemzetközileg elismert szakértőről beszélt, köztük három-négyről, aki topcsapatot is irányított. Ezek után kiszivárgott, hogy felvetődött a brazil Dunga, a Videoton volt edzője, a jelenleg Izraelben dolgozó Paulo Sousa, sőt a Bayern Münchennel BL-t nyerő Jupp Heynckes neve is, majd mások arról beszéltek, hogy Bölöni Lászlóval egyezkednek, illetve a holland Fred Ruttennel meg is állapodtak. Erre jött Pintér.

Csányi a telki sajtótájékoztatón minderről azt mondta: „Azt mondtam először, hogy külföldi edzőt szeretnék, de aztán végiggondoltam még egyszer, és rájöttem, hogy rövid az idő, hiszen szeptemberben már játszani kell.” Szerinte egy hete döntötték el, hogy magyar kapitány lesz, majd 30 perc múlva már le is tették a voksukat Pintér mellett. Az MLSZ-elnök az Origo helyi beszámolója szerint annyit mondott: „Fontos volt az is, hogy tudja motiválni a csapatot. Rá kell nézni Attilára, és nem is kell megszólalni, látszik, hogy baj lesz, ha nem küzdenek."

Pintér nyilvánvalóan sokkal kevesebbe is kerül majd a szövetségnek, mint a külföldről érkező szakemberek (Csányi szerint azok fizetésének 40 százalékáért vállalta a munkát), de aligha csupán erről van szó. Minden bizonnyal az történt, hogy a magyar futball állapotát látva, a külföldi szakemberek mind hosszabb távon vállalták volna az eredmények felmutatását, ez azonban az MLSZ vezetésének, esetleg magának Csányinak nem fér bele, nekik sokkal gyorsabban produkálniuk kellene valamit. A szövetségi elnök például már rég kifejtette: a 2016-os Eb-ről nem hiányozhatunk.