„Ébredés után kicsit elérzékenyültem, mert rájöttem, hogy ez az utolsó úszásom. Megérintett, de nem a rossz értelemben. Jóleső érzés volt” – így írta le élete utolsó versenyének reggelét Cseh László. Alig néhány perce szállt ki a medencéből a 200 méteres vegyesúszás döntője után, ahol hetedikként zárt, és ahonnan távozóban az újdonsült olimpiai bajnok, a kínai Vang Sun, amikor kezet fogtak, mélyen meghajolt előtte. Tudta ő is, mekkora klasszis búcsúzott el éppen a sportágtól.

A 35 éves Cseh négyszeres olimpiai ezüst- és kétszeres bronzérmes, kétszeres világ- és 14-szeres Európa-bajnok. Országos bajnokságot 112 alkalommal nyert. Felsorolni is nehéz. Egyetlen dolgot mégsem sikerült soha elérnie: nem ünnepelhetett olimpiai bajnokként. Erről 2017 végén azt mondta a HVG-nek: „Beláttam végre: nem kell lelki nyomoréknak lennem amiatt, hogy az olimpiai arany hiányzik a kollekciómból.” Akkor már három éve dolgozott új edzőjével, Plagányi Zsolttal, aki megtanította neki, hogyan járjon mosolyogva edzésekre, „nem pedig úgy, mint akit akasztani visznek”.

Most, ötödik olimpiáján, a döntője után is arról beszélt, hogy egy kicsit elégedetlen az időeredménnyel, de az elmúlt években változott annyit a gondolkodásmódja, hogy már egy ilyen úszás után is tud mosolyogni. „Nem érzem át igazán, nem gondolok bele abba, hogy az évek alatt mennyi mindent elértem, de lassan kezdem elhinni, felfogni. Rengeteg gyönyörű verseny volt benne. Csak én ezeket hajlamos vagyok a szőnyeg alá söpörni, és csak azzal foglalkozni, ami kevésbé jó. Nem éreztetem magammal eléggé azt, hogy mennyi csodálatos eredményt el tudtam érni. Attól tartok, ez azért van, mert annak idején ezt sulykolták belénk: ha jó vagy, az természetes, ha rossz, azért egyedül te vagy a hibás.”

Cseh több mint két évtizedet töltött már a medencében, mire újra egymásra találtak Plagányival, és újra megtáltosodott. Négy és fél évesen tanult meg úszni – a maga idejében kiváló úszó, ifjúsági Európa-bajnok édesapja vitte le először – a család régi barátjától, Kiss Miklóstól, Egerszegi Krisztina egyik első edzőjétől. Plagányi is ott volt mellette az első éveiben, állítja, már hétévesen látszott rajta, hogy „piszok ügyes gyerek”.

AFP / Kisbenedek Attila

Tízéves volt, amikor súlyos asztmát diagnosztizáltak nála, kórházi kezelésre is szorult. Kiderült, hogy a tüdővolumene jóval kisebb annál, mint ami a versenyszerű úszáshoz ideális lenne. A betegség meg nem állította, de többször versenyszituációban is hátráltatta. Amikor 2016-ban orosz hackerek feltörték a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) oldalát, az ő nevét is nyilvánosságra hozták a tiltólistás szert alkalmazók között, holott 2011 óta engedéllyel használta a légzési nehézségek elleni készítményt.

2001-ben már a felnőttek között versenyzett, amikor súlyos térdsérülést szenvedett, ezért hónapokra fel kellett hagynia az edzéssel. A következő évben mégis sikerült bronzérmet nyernie a rövidpályás Eb-n 400 vegyesen, az volt az első nemzetközi sikere. Attól kezdve alig zajlott le úgy nagy megmérettetés, hogy ne állhatott volna fel a dobogóra.

Első olimpiájára, a 2004-es athénira úgy utazott el, hogy a válogatott keret júliusi edzőtáborában rosszul lépett le egy lépcsőről, kifordult a bokája, és eltört a lábközépcsontja. Ez sem akadályozta meg abban, hogy 400 vegyesen döntőbe jusson, ahol aztán csak egy bizonyos Michael Phelps – minden idők legeredményesebb olimpikonja – és egy másik amerikai tudott gyorsabb lenni nála.

Nagyjából ott kezdődött kettejük közel másfél évtizeden át tartó vetélkedése, amelyből minden alkalommal az amerikai került ki győztesen. Így lett Cseh László az, aki megtanította a magyaroknak, hogy az is legendává válhat, aki sosem nyer olimpiai aranyat. „Talán én sem értem volna el ilyen eredményeket, talán tíz éve abbahagytam volna az úszást. Ki tudja? Michael motivált és inspirált, nincs bennem olyan érzés, hogy bárcsak ne kellett volna vele küzdenem” – mondta korábban lapunknak.

Amikor az úszószakosztály 2005-ben kivált a Spartacusból, a Kőbánya SC versenyzője lett, ahol Turi György vezetésével készült (tőle ment át aztán Plagányihoz). Abban az évben aranyat nyert a montreali világbajnokságon 200 háton. A következő vb-aranyára tíz évet kellett várni: azt 200 pillangón szerezte Kazanyban. Ez utóbbi elsősége azért is különleges, mert nincs több olyan úszó, akinek ennyi idő telt el két világbajnoki győzelme között. Phelps egyik versenyen sem indult.

Legeredményesebb olimpiája, amelyet három ezüsttel zárt 200 és 400 vegyesen, valamint 200 pillangón, a pekingi volt. Mindhárom számban egyvalaki tudta csak legyőzni. Londonban egy bronz termett neki, ismét 200 vegyesen – Phelps és egy másik sokszoros olimpiai és világbajnok amerikai, Ryan Lochte előzte meg. Négy évvel később, Rio de Janeiróban Phelps a dobogónak ugyanazon a fokán, a másodikon ácsorgott a 100 pillangó után, mint Cseh. Sőt, a magyar jó barátja, a dél-afrikai Chad le Clos is ott volt mellettük. Századra azonos időt úsztak. Az akkor készült felvételek örökké emlékezetesek maradtnak.

A versenyeire a fejét rendszerint kopaszra borotváló Cseh a hát- és pillangóúszó-sikerek után Tokió előtt visszatért a vegyeshez, abból is a rövidebbet úszta szívesen. Úgy tervezte, hogy a 2020-ban megrendezendő játékok után befejezi, de a halasztás közbeszólt. Végül úgy döntött, nekifut a felkészülésnek. Ami azonban nem úgy sikerült, ahogy szerette volna: miután egyik számában sem jutott döntőbe, otthagyta a tavaly decemberi országos bajnokságot, amelyet amolyan szintfelmérőnek tekintett. Idén januárban aztán még műteni is kellett, vakbélgyulladás miatt.

A márciusi kvalifikációs ob-n már jobban ment neki, a májusi Eb-n pedig negyedik lett a számában. A jó budapesti szereplés azért is volt fontos számára, mert a 2019-es világbajnokságon úszott ideje ugyan alapvetően olimpiai indulást jelentett volna számára, de mivel azt lassan két éve nem tudta megközelíteni, Sós Csaba szövetségi kapitány korábban nem tette védetté az olimpiai csapatban. Néhány nappal később aztán bejelentette: Plagányival, Sóssal, Wladár Sándor úszószövetségi elnökkel egyeztetve, és feleségével is megbeszélve a dolgot úgy döntött, hogy elindul az olimpián.

Tokióban aztán a tizedik idővel lépett tovább az elődöntőbe, onnan nyolcadikként a fináléba. „Megpróbáltam beleadni mindent. Jól éreztem magam. Sajnálom, hogy az idő nem lett jobb, de hát minden döntő, minden úszás más. Örülök, hogy egyet javítottam” – mondta a magyar újságíróknak.

AFP / OLI SCARFF

Arra a kérdésre, mit visz haza élete utolsó versenyéről, úgy felelt: „Nyugodtan hagyhatom abba az úszást, ez nagyon fontos. Mielőtt elkezdődött volna a versenyzésem, rájöttem, hogy hálás lehetek azért, hogy itt lehetek, mert azzal, hogy itt vagyok, le tudtam zárni magamban az egészet. Ha otthon, tévéről nézem, biztos, hogy csak magamban mérgelődtem volna, hogy ennyit én is tudok, ott lett volna a helyem, miért nem vagyok ott. Örök életemre ez járt volna a fejemben.”

Amikor egy külföldi újságíró a jövőbeli terveiről kérdezte, úgy felelt: most már az következik, hogy megtapasztalja, milyen az élet egy visszavonult sportoló számára.

Cseh László nagyszerű úszással fejezte be pályafutását - videó

A magyar klasszis hetedik lett a 200 vegyes döntőjében.