szerző:
Balizs Benedek - Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

A klubelnök a matekkal magyarázza, hogy a Ferencváros nem lesz ott a legrangosabb európai kupasorozatban, de valóban a pénz dönti el a meccsek sorsát?

A pályán látható játék lehetne jobb, a jelenlegi szar. Van az a mondás, hogy jó játékkal könnyű nyerni, na de szarral. Az eredmények jók, de ahogy kinéz, az borzalmas. A regionális riválisaink mind bejutottak a BL-be, azt hittem, megbolondulok. A végén csak az jön ki, hogy a matek dönt a legtöbbször

– a fentebbi idézet Kubatov Gábortól, a Ferencváros elnökétől származik, és egy múlt heti Fradi-szurkolói ankéton hangzott el.

A Fidesz pártigazgatói címét is betöltő klubelnök azért elismeri, néha megtörténik az is, hogy nem a keret összértéke, hanem a pályán nyújtott teljesítmény dönt. Kubatov a Fradi eddigi két Bajnokok Ligája-szereplését (1995 és 2020) említette példaként az eseményen, de a félprofi feröeri csapat, a KÍ Klaksvík elleni tavalyi kupabúcsú is ezt támasztja alá. A Ferencváros elnöke arra is rávilágított, hogy a Slovan Bratislava kivételével az összes régiós rivális nagyobb keretértékkel rendelkezik, mint a Fradi.

Valóban lehet ezzel takarózni egy olyan klub esetében, amely magyarországi szinten kiemelten jó anyagi lehetőségekkel bír, ráadásul az állam sem sajnálja rá a közpénzt?

Közpénz, erő, egyetértés: nyert annyit az FTC az európai kupákban, hogy meglenne az állami támogatás nélkül?

Több, mint 3,5 milliárd forintot nyert a Ferencváros azzal, hogy a legjobb 16-ba jutott az Európa Ligában, nem csoda, hogy sokan fölvetik: most már talán meg lehetne oldani állami pénz nélkül is a klub működtetését? A válasz nem egyszerű, már csak azért sem, mert nehéz követni, pontosan mennyi is az államtól vagy az állam közvetlen közeléből érkező bevétel.

Matematikus ön?

A Ferencváros ugyan zsinórban hatodik éve ott van valamelyik európai kupasorozat (Bajnokok Ligája, Európa-liga, Konferencia-liga) főtábláján, de az évről-évre egyre csak kedvezőbb sorsolás és a 32-ről 36 csapatosra duzzasztott BL-létszám idén sem volt elegendő ahhoz, hogy a 35-szörös magyar bajnok biztosítsa helyét a legrangosabb európai kupában, a Bajnokok Ligájában.

A kormánysajtó persze szereti sikerként beállítani a Fradi nemzetközi szerepléseit, de ha a Kubatov-féle matekot vesszük alapul, ez volt a minimum. A magyar bajnok a walesi The New Saints ellen kezdte meg a selejtezősorozatot, amelynek a mértékadó Transfermarkt szerint 2,74 millió euró a keretértéke. Összehasonlításképp, a Fradié jelenleg 59,33 millió euró, amelyből, ha levonjuk minden idők legdrágább Magyarországon játszó légiósának értékét (aki a selejtezők után érkezett), akkor is marad 51,33 millió. És hogy mekkora bravúr a nemzetközi kupaszereplés kiharcolása? A TNS elleni oda-visszavágós győzelem már elég volt a cél eléréséhez.

Hatalmas átigazolási rekordért érkezhet a Fradihoz egy brazil csatár

A Ferencváros 1,2 milliárd forintért igazolhatja le Matheus Saldanhát a Partizan Beogradtól.

A következő körben pedig az is eldőlt, hogy a BL-indulás idén is csak álom marad, ugyanis a 63 millió euró keretértékű FC Midtjylland kiejtette a Fradit. A 63 ugyan több, mint az 51, de ha azt vesszük, hogy a zárókörben a 24,15 millió értékű Slovan Bratislava túljutott a dánokon, akkor könnyen belátható, hogy a sportban nem minden a matek. A Fradi végül a bosnyák Borac Banja Luka ellen vívta ki az Európa Liga-szereplést, bár vélhetően sokkal kalandosabb úton, mint azt az Üllői úti közönség várta volna. A hazai 0–0-s döntetlen után Boszniában is hasonló eredmény született, így jöhetett a hosszabbítás, ahol a hazaiak jutottak előnyhöz. Végül Varga Barnabás tizenegyesgólja kellett ahhoz, hogy büntetőpárbajra mentse a Ferencváros a párharcot, amit végül megnyert. A Banja Luka keretének összértéke 8,6 millió euró, tehát minimálisan több, mint az ősszel igazolt Matheus Saldanha piaci értéke, aki 8 millió eurót ér a Transfermarkt szerint.

Régiós szinten elmarad a Fradi a riválisokhoz képest

A BL-től való távolmaradás azért is lehet fájó az FTC számára, mert a kibővített főtábla több, mint 20 százalékát (7 klub a 36-ból) a régiónkban lévő csapatok adják, köztük a fentebb említett pozsonyi együttes, a Slovan Bratislava. Alanyi jogon résztvevő az ukrán Sahtar Doneck és az osztrák bajnok Sturm Graz is, de sikeresen vívta meg selejtezős meccseit az osztrák ezüstérmes Red Bull Salzburg, a horvát bajnok Dinamo Zagreb, a szerb Crvena zvezda és a cseh Sparta Praha is. Abban pedig az alábbi táblázat igyekszik segítséget nyújtani, hogy ezeknek a csapatoknak mennyivel ér többet a kerete, mint a magyar bajnoké.

A keret összértéke (euróban) 2024/2025A keret összértéke (euróban) 2023/2024
Ferencvárosi TC (magyar)59,33 millió57,20 millió
Slovan Bratislava (szlovák)24,15 millió24,73 millió
Sturm Graz (osztrák)67,90 millió82,33 millió
Sparta Praha (cseh)71,65 millió86,08 millió
Dinamo Zagreb (horvát)73,15 millió126,85 millió
Crvena zvezda (szerb)78,55 millió96,15 millió
Sahtar Doneck (ukrán)160,20 millió187,20 millió
Red Bull Salzburg (osztrák)169,48 millió230,50 millió
A Transfermarkt 2024. 09. 23.-i adatai szerint.

A különbségek bizonyos esetekben nem egetrengetően nagyok, elég csak a graziakhoz hasonlítani a Fradit, ha pedig azt nézzük, hogy a nagyjából háromszor többet érő Salzburg alulmaradt a Sturmmal szemben a tavalyi osztrák bajnokságban, akkor ismét rögzíthetjük a tényt:

nem minden a pénz.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy míg a Fradinak tavalyhoz képest nőtt a keretértéke (2,13 millió euróval), addig az általunk vizsgált valamennyi csapatnak csökkent, egyes esetekben igen jelentősen. A Ferencváros tehát papíron jobb csapat lett tavaly óta, míg a BL-be jutó együttesek gyengültek.

Kubatovot annyiban megvédenénk, hogy nem minden régiós rivális jutott be a Bajnokok Ligájába, a Fradi mellett a román, a lengyel és a szlovén csapatok sem érdekeltek idén.

A Ferencváros játékosai a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjében, a Ferencvárosi TC – Midtjylland (dán) visszavágó mérkőzés végén a Groupama Arénában 2024. augusztus 13-án. Ferencvárosi TC-Midtjylland 1-1.
MTI/Hegedüs Róbert

Megéri egy csapatnak bucira veretnie magát a BL-ben?

Az első kört már le is játszottak a legrangosabb kupasorozatban, a környező országok csapatai pedig finoman szólva sem szerepeltek jól. Mind közül a legnagyobb pofonba a Dinamo Zagreb futott bele, a horvátok 9–2-es, megsemmisítő erejű vereséget szenvedtek a Bayern München ellen, de a Slovan és a Salzburg zakóját is nagyra szabták – előbbi 5–1-re kapott ki a Celtic otthonában, utóbbi a Sparta Praha ellen vérzett el 3–0 arányban. A prágai csapat volt az egyetlen, amely győzelemmel kezdte a BL-idényt, mellette a Sahtar Doneck erejéből futotta még egy halovány 0–0-ra Bolognában. A Sturm Graz és a Crvena zvezda szoros, egygólos vereséget szenvedett a Brest és a Benfica ellen.

Látva az eredményeket, azt mondhatnánk, jobb, hogy ettől megkímélte magát a Fradi, de a klub pénztárcája már biztosan nem így gondolna erre.

Az UEFA az új lebonyolítási rendszerrel együtt új pénzosztási szisztémát is bevezetett, első körben a 2024 és 2027 közötti időszakra, ebben pedig a korábbiaknál is nagyobb a különbség a BL javára bármelyik másik sorozattal szemben.

Képzeljünk el egy csapatot, amely bejut a BL-be, hogy aztán mind a nyolc meccsén megalázzák! Ekkor négy módon szerezhet pénzt:

  • Az UEFA már azért, hogy bekerült a 36 résztvevő közé, ad neki 18,6 millió eurót, és ekkor még pályára sem kellett lépnie.
  • Minden győzelemért járna 2,1 millió euró, döntetlenekért 700 ezer – elképzelt szegény örök veszteseinknél ez nem játszik.
  • Külön pénzdíjat adnak az alapszakasz helyezési száma után: a 36. helyezett 275 ezer eurót kap, a 35. kétszer 275, vagyis 550 ezret, a 34. már a háromszorosát, azaz 825 ezret, és így tovább. Aki bejut az egyenes kieséses körbe, az még nagyobb pénzekre számíthat minden egyes forduló után, a végső győztes például 25 millió eurót kap a többi pénzén felül, de most maradjunk a kis csapatoknál.
  • És egy új elemként behozták azt, hogy a közvetítési díjakat is a klubokat sorolva osztják szét. Először elkészítenek egy sorrendet arról, hogy melyik klubnak az országából milyen sok jogdíjat fizetett be a média, majd az így kapott sorszámot átlagolják az adott klubnak az UEFA-ranglistán elért helyezésszámával (ezt az elmúlt öt év nemzetközi eredményeiből számolják ki). 1-től 36-ig sorba rakják a klubokat, majd az összes közvetítési díjat, amit idén 853 millió euróra becsülnek, 666 részre vágják, ennyi ugyanis 1-től 36-ig a számok összege, egy részt kap a 36., kettőt a 35., és így tovább. Vagyis a legrosszabb esetben is bejön innen 1,28 millió euró.

Tehát ha egy klub csak azért jut be a BL-be, hogy ott hétről hétre megszégyenítsék, akkor sem tud megállni a bevétele 20,1 millió euró alatt.

Ez forintba átszámolva nagyjából 8 milliárd, több, mint az NB I-ből a Ferencvároson kívül bármelyik csapatnak az éves költségvetése (a Ferencváros tavalyi összbevétele 16,6 milliárd forint volt, a második leggazdagabb magyar klubé, a Felcsúté 7 milliárd).

Ferencvárosi és a Puskás Akadémia FC játékosai a felcsúti Pancho Arénában 2023. november 26-án.
MTI/Kovács Tamás

Mit kellene elérni az Európa-ligában, hogy ennyi pénzt összekalapozzanak?

Ugyanez a négy bevételi elem megvan az EL-ben is, csak épp sokkal kevesebb pénzért. Nézzük!

  • Az, hogy bejut oda egy csapat, önmagában 4,31 millió eurót ér.
  • A közvetítési díjakból 198 millió eurót osztanak el a 36 csapat között – az FTC a kiemelés alapján a mezőnynek pont a közepén van, 36-ból a 18. helyen, számoljunk most azzal, hogy ez lenne a klubérték listáján is a sorszámuk, így 5,65 millió euró járna nekik. Összesen eddig 9,96 milliónál tartanak az első meccs előtt.
  • Egy győzelemért 450 ezer euró jár, döntetlenért 150 ezer. Vagyis ha veretlenül menne végig egy csapat az alapszakaszon, akkor kapna még 3,6 millió eurót.
  • A helyezésszám alapján az utolsó 75 ezer eurót kap, minden helyezéssel jobb 75-75 ezerrel többet. Azaz aki legjobb az alapszakaszban, annak 2,7 millió a bónusza. Erre az első nyolc helyezettnek még 600 ezret, a 9-16.-nak 300 ezret rádobnak. Aztán az egyenes kieséses szakasz még több pénzt fizet, de ahhoz egészen az elődöntőig kellene eljutni, hogy meglegyen annyi pénz, amennyi a BL-ben a nyeretlen utolsó helyezettnek összejön.

Ami pedig a harmadik számú európai sorozatot, a Konferencia-ligát illeti, ott 17,86 millió euró a maximum, amennyit egy csapat akkor szerezhet, ha veretlenül lesz bajnok és a befizetett jogdíjak, valamint az elmúlt évek eredményei alapján is az első helyezett. Az tényleg csak vigaszág, annyira jó, hogy legyen némi bevétel az UEFA-tól és a jegyeladásokból, és persze hogy gyűjtögessék a pontokat a következő évi kiemeléshez.

Az, hogy a Ferencváros idén sem a legrangosabb európai kupasorozatban indul, sportszakmai szempontból nyilván nem tragédia, viszont érdemes rajta elgondolkozni, hogy a minimum szint teljesítését lehet-e sikerként tálalni. Anyagilag már nagyobb problémának érezhetné ezt a klub, ha a Fidesznek nem lenne szerelemprojekt a Fradi felfuttatása.

Nyitóképünkön Kubatov Gábor, az FTC elnöke (jobbra) és Denny Landzaat, a Ferencváros pályaedzője a Groupama Arénában 2024. július 23-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!