Utoljára a 90-es években változtattak ekkorát a legrangosabb európai kupasorozat, a Bajnokok Ligája lebonyolítási rendszerén, elmondjuk, mi változik.
2024 őszétől jelentős változásokat kell megszoknia a klubfutball szerelmeseinek, ugyanis a Bajnokok Ligáját szervező Európai Labdarúgó-szövetség a 90-es évek után ismét hozzányúl a legrangosabb európai kupasorozat lebonyolítási rendszeréhez. Ebben a cikkben összeszedtük, mi lesz más, mi az, ami marad a régiben, mi a célja ezzel az UEFA-nak, és milyen hatással lesz ez a többi nemzetközi kupasorozatra.
A ma már Bajnokok Ligája néven ismert kupasorozat 1955-ben indult el először, akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupájaként (BEK) a L’Équipe francia lap javaslatára. Az első BEK-szezon meghívásos rendszerben működött 16 csapat részvételével. Már az első mérkőzés is kifejezetten izgalmasra sikeredett, 1955. szeptember 4-én a portugál Sporting CP 3–3-as döntetlent játszott a szerb FK Parizan ellen Lisszabonban. A kiírás döntőjét a Real Madrid nyerte, amely egy látványos mérkőzésen 4–3-ra győzte le a francia bajnok Reimst.
A sorozat sikerességén felbuzdulva további hat ország nevezett csapatokat a következő kiírásra, és a spanyolok voltak az elsők, akik két együttest is indítottak, a címvédő Real Madrid mellett a spanyol bajnok Athletic Bilbaót. A 60-as évek közepéig egyre több csapat csatlakozott, így az 1967/1968-as idényre már 32 együttes indult el. A döntők párosításai négy darab oda-visszavágós párharc után alakultak ki. Ezt a modellt több, mint 20 éven keresztül használták.
1991 tavaszán aztán egy új formátum kialakításáról döntöttek a szervezők, amit egy, az olaszországi Bariban tartott ülésen jóvá is hagytak. Az 1991/1992-es szezon az új rendszer átmeneti verziója volt, de ebben a kiírásban már csoportokba osztva játszottak a csapatok, majd egy idénnyel később létrejött a Bajnokok Ligája. Az évek során a „bajnokok” ligája kifejezés értelmét vesztette, egyre több azonos nemzetbeli együttes indulhatott el, más országok bajnokait kiszorítva a mezőnyből.
A legnagyobb változást a csoportkör elhagyása, illetve a csapatok létszámának a bővítése fogja jelenteni. Mindeddig a 32 résztvevő csapatot nyolc darab négyes csoportba osztották, ahol hazai pályán és idegenben is játszottak 3-3 mérkőzést. A 2024/25-ös szezontól 36 klub vesz majd részt a Bajnokok Ligája bajnoki szakaszában (korábbi csoportkör), így négy csapattal többnek lesz lehetősége arra, hogy megmérkőzzön Európa legjobb klubjaival.
Az új formátum szerint a csapatok nyolc mérkőzést játszanak majd az első szakaszban, négyet otthon, négyet idegenben. A sorsolás kialakításához a klubokat négy kilencfős kalapba rangsorolják, minden csapat két-két ellenfelet kap mindegyik kalapból, az egyikkel hazai pályán, a másikkal idegenben játszik.
De mi alapján döntik el a plusz négy hely sorsát? Az egyik helyet az aktuális UEFA-rangsor ötödik legerősebb bajnokságának harmadik helyezettje kapja (a francia Brest), négy helyett öt csapat jut a főtáblára a BL-selejtező bajnoki ágáról, és egy-egy plusz hely jut annak a két országnak, amelynek a klubcsapatai a legtöbb pontot gyűjtötték az előző kiírás európai kupaidényében (Németországból a Borussia Dortmund, Olaszországból pedig a Bologna).
A Bajnokok Ligája-selejtező utolsó köre előtt 29 együttes biztosította a részvételét:
További 14 csapatnak van még esélye a Bajnokok Ligája indulásra, amelyből a következő párosítások győztesei lesznek ott a főtáblán:
A változás érinti az Európa-liga és az Európa-konferencialiga kiírásait is. Az El-ben szintén nyolc, az Ekl-ben hat mérkőzést játszanak majd a csapatok. Mindkét kiírásban 36 csapat szerepel majd a főtáblán, akárcsak a BL-ben.
A Bajnokok Ligájában kedden és szerdán lesznek változatlanul a meccsek, az Európa-ligában és az Európa-konferencialigában pedig csütörtökön. Az alapszakasz előbbi kettő esetében szeptembertől januárig, utóbbinál pedig szeptembertől decemberig tart majd. Mindhárom sorozatnak lesz egy exkluzív játékhete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek majd mérkőzéseket. Az utolsó fordulók párharcait viszont egy időben rendezik majd meg.
A főtáblán minden csapatnak nyolc mérkőzése lesz, amelyeken a győzelemért három, a döntetlenért 1 pontot tud szerezni. A nyolc mérkőzés után kialakul egy erősorrend, az első nyolc helyezett pedig automatikusan kvalifikálja magát a nyolcaddöntőbe, míg a 9–24. helyezett csapatok egy oda-visszavágós mérkőzésen döntik el a továbbjutást. A 25–36. helyen végző együttesek automatikusan elköszönnek a nemzetközi kupától.
A párosításokat sorsolással alakítják ki, a 9–16. helyezett csapatok a kiemeltek és a 17–24. helyezett csapatokkal játszanak. A nyolc párharc győztese bejut a nyolcaddöntőbe és innentől kezdve a szisztéma hasonló, mint a korábbi BL-kiírásokban. A döntő ugyanúgy egymeccses marad és semleges helyszínen játsszák (az idei kiírás fináléjának a müncheni Allianz Aréna ad majd otthont).
Természetesen az egyik indok a pénz. Több meccs, több eladott jegy. Ez eddig nem meglepő, ezt a tendenciát láthatjuk az Európa-bajnokság vagy a világbajnokság létszámbővítései mögött is. A mérkőzések élvezhetőségét vélhetően csökkenti majd az eddig kevésbé BL-képes csapatok szereplése, így arra számíthatunk, hogy több nagyarányú különbséget hozó találkozót láthatunk majd. Ez egyszerű tévénézőként elrettentőleg hathat, de több csapat bevonásával több nemzet is képviseltetheti magát, ami a játék népszerűsítése szempontjából egyáltalán nem elhanyagolandó szempont.
Vegyük csak a saját példánkat. Ha a Ferencváros bejutott volna a BL-be, akkor jó eséllyel 2-3 sztárcsapat megfordul Budapesten, ami nyilvánvalóan nagy tömegeket csábítana a stadionba. Talán majd jövőre. Arról, hogy a létszámbővítés pozitív vagy negatív módon hat a labdarúgás népszerűségére, az Európa-bajnokság után beszélgettünk a HVG közéleti podcastjában, a Fülkében. Ez az adás ide kattintva hallgatható meg.
Érdekel minket az olvasóink véleménye is a témáról, így alább arról tudnak szavazni, jót tesz-e ez a változás a labdarúgásnak? A kommentekben pedig szintén várjuk a véleményüket.
(Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends. Ez a tartalom a Google-lel fennálló fizetett partnerség része, amely a Google Trends népszerűsítését szolgálja.)
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
