A tízes számú Pán-Európai Közlekedési Folyosó Salzburgból, Grazból és Budapestről indulva Szlovénián, Horvátországon és Szerbián át Szófiáig, Szalonikiig és az ugyancsak görög Igoumenitsa városáig húzódik. A közlekedési folyosó magyar ága már megépült a szerb határig, a szerb fél pedig jelenleg is dolgozik azon, hogy összekösse az egymással közlekedési szempontból eddig túl szoros kapcsolatban nem lévő EU-tagállamokat. Egyelőre nem sok sikerrel.
Az 1-es villamossal a jövőben Dél-Budára is át lehet majd utazni, a vonalat a Fehérvári útig hosszabbítják meg. Erről a fővárosi közgyűlés június 3-án hozott döntést, uniós támogatással indul hamarosan a beruházás. Lenne még fejleszteni való a főváros közlekedésében, kétség nem fér hozzá. De mit tervezünk, illetve mit terveznek nekünk? Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve nem számít újdonságnak, több mint egy éves már, de talán érdemes levenni a polcról, és leporolni most, hogy újabb lépésekre került sor. Mások azonban úgy gondolják, a terv eleve azért született, hogy a polcon porosodjon.
Nemcsak az árvízi, de az árvíz utáni védekezésben is főként saját magukra számíthatnak Felsőzsolca lakosai. Megrogyott házaik mellett sátorban alszanak, akiknek nincs hová menniük, saját portájukon hajléktalanok. Mások napok óta várják a szakembereket, hogy eldöntsék, életveszélyes-e az otthonuk. Az ép házak minden szegletében gyomorforgató szag terjeng. Felsőzsolca alacsonyabban fekvő utcái percek alatt víz alá kerültek, minden elázott. Szerencsés, akinek egy hűtőszekrényt vagy egy fotelt sikerült megmentenie.
A Fidesz április 15-ei közleményében leszögezte, hogy amíg a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdekében megállapodás nem születik, addig a következő kormány fenntartja a kilakoltatási moratóriumot. Aki túlköltekezte magát, időt nyert tehát. A szociális lakásokban lakók helyzetéről viszont kevés szó esik, pedig ők is úsznak az adósságban, csak nem vettek fel milliós hiteleket.
A regionális lapok, és a helyi tévék többsége választási kódexet állít össze a kampányra, amelyekben rögzítik a játékszabályokat, hogy „ne legyen félreértés”.
Alighogy megjelent, már a rádiók legfrissebb híradásaiban is beszámoltak arról a listáról, amelyet a szegedkurir.hu regionális hírportál közölt április negyedikén. A Csongrád megyei ÁVH egykori dolgozóinak névsora csak első darabja annak a sorozatnak, amelynek közlésére Kunstár Csaba főszerkesztő szánta el magát. Az esetről Cseh Gergő Bendegúzt, a Történeti Levéltár munkatársát kérdeztük. Ha nem sérülnek indokolatlanul a személyiségi jogok, akkor minden nyilvánosság üdvözlendő – mondja a szakember.
Fokozott ellenőrzést ígértek a rendőrök húsvétra, és be is tartották ígéretüket. Nemcsak az autósok fújták azonban a szondát húsvét hétfőn, a kerékpárosok is átélhették a közúti ellenőrzés élményét. "Csak egy pohár bort ittam, de nem is akármilyen bort" – mondta egyikük, akin világosan látszott, volt az több is. A hétfő délelőttöt a Csongrád megyei rendőrökkel töltöttük a hódmezővásárhelyi utak mellett.
A legenda szerint a helyi MÉH-telepen, két páncélszekrényben lapultak azok az állambiztonsági jelentések, amelyeknek első néhány oldala már nyilvánosságra került egy regionális híroldalon.
Ferge Zsuzsa és Székhelyi József barátaikkal ebédelni indultak, de Izrael-ellenes demonstráció fogadta őket.
Minden éjjel hőkamerák pásztázzák a határt. A határrendészek egész éjjel figyelnek, várnak, s amint mozgást észlelnek a bozótban, indul az elfogás. Az elmúlt évben több mint 2000 határsértőt kapcsoltak le azon a 61 kilométeres szakaszon, amelyen Csongrád megye és Szerbia határos. Afgánok, albánok jönnek legtöbbször, de Afrikából és a Közel-Keletről is sokan megpróbálnak az EU-ba jutni az éj leple alatt. Éjszakai műszakba indultunk a magyar határ őreivel.
Huszonnyolc különböző országban gyártott, több mint 10 ezer darab különböző hardver, mintegy 230 tonnányi számítógép pihen egy elhagyatott szegedi szovjet laktanya épületében. Folyosónyi gépek között jártunk, és megtudtuk, hogy már a nyolcvanas években is voltak "BKV-ügyek". Dr. Muszka Dániel, matematikus volt alkalmi idegenvezetőnk, akinek a magyar számítástechnika egyik úttörőjeként, szinte minden egyes csavarról van egy sztorija. Történetek abból a korból, amikor a megabyte is csak elméletben létezett, és az első találkozás a magyar műállattal, a szegedi katicával.
Hogyan hangozna 2010-ben a 12 pont? Mit kíván a magyar nemzet ezen a tavaszon? E kérdésre kaptunk válaszokat Budapest és Szeged utcáin.
Reménytelen gazdasági és foglalkoztatási helyzetben, vagy egy eldurvuló választási kampány idején sokan eljátszanak a gondolattal, hogy végleg elhagyják Magyarországot, és egy olyan országban élik tovább életüket, ahol "minden normális". De van-e olyan hely, ahol fenékig tejföl az élet? A szakember szerint csak megfelelő és megfelelőbb országok vannak, és abszolút toplistáknak nincs sok értelme, mert minden munkavállalónak saját elvárásai vannak.