Kisebbik rossz-e a szárazföldi bányászat helyett a tengerek mélyéről kinyerni a ritka fémeket? Környezetvédelmi és piaci viták miatt épp most halasztották el a döntést.
A kérdés most nem aktuális, de hasonlóan nem sejtették bő fél évszázada a nyugatnémetek, hogyan talál magának helyet a társadalomban az eredetileg két évre kölcsönzött vendégmunkássereg után a második vagy harmadik generáció.
A mesterséges intelligenciával gyártott vagy éppen hamisított, immár majdnem tökéletes szövegek, képek, hangok, videók ellenőrzése talán sohasem válik megbízhatóvá. Most bizonyíthatóan nem az.
Vajon nem tudták vagy nem akarták megcsinálni az atombombát a kiváló német magfizikusok? Ez talán sosem derül ki, de ma már tudni lehet, hogy az Oppenheimer-film szereplői versenytárs nélkül jutottak el a hirosimai bombához.
Jószándékú dokumentumfilm mutatja be a „harmadik embert“, a 40-es évek fontos kémei közül az egyetlent, aki nem került börtönbe. A nagyon fiatal és nagyon tehetséges Ted Hall a világ sorsáért aggódva, meggyőződésből küldte Moszkvába az amerikai atomtitkot.
A nagyobb lapok után az Arcanum digitális tárház a falusi, kisvárosi újságok feldolgozására készül. Külföldön közben érdeklődnek a családi vállalkozás fejlesztése, az újságcikkeket körülhatároló intelligens rendszer iránt.
Ha a történelem során egy zsoldosparancsnok fellázadt vagy akár csak gyanúba keveredett, az életét kockáztatta, de aki ügyesen vetette be a katonáit, akár maga is uralkodóvá válhatott.
Az ember-, az állat- és a környezetbarátság is érv lehet a tej ellen és a növényi italok mellett, de a helyzet nem ennyire egyszerű.
Ugródeszka lehet-e a Hold a Mars felé? Ez is ott van a fellendülő Hold-expedíciók hátterében.
Több hónapot ajándékozhat az infúzió a betegeknek (és hozzátartozóiknak), de a kór elhatalmasodását nem tudja megállítani.
Kevés híján egy évszázada már, hogy megsejtették a mesterséges intelligencia lényegét. Kis történeti visszapillantás és fogalommagyarázat.
Az USA azért küldhet vitatott lőszert Ukrajnának, mert a pillanatnyi katonai előny ezúttal is felülírja a jogi és erkölcsi megfontolásokat.
A 2011-es atomerőmű-baleset óta gyűlik a hűtővíz, nem lehet akármeddig tárolni. Valószínűleg a legkisebb rosszat választják, de ez nem enyhíti a környékbeli halászok és mások aggodalmát.
Miután egy éjszakai belvárosi autóverseny halálos áldozatot követelt Berlinben, új paragrafust léptettek életbe, hogy arányos büntetést kaphassanak a felelőtlen száguldozók és tettestársaik.
Már-már Harry Potter láthatatlanná tévő köpenyét idézik a legújabb álcázási módszerek, amelyekre az ukrajnai hadszíntéren is szükség van. Főképp a hőérzékelés hihetetlen fejlődése kíván újszerű válaszokat.
A mélytengeri merüléseknek nem kell veszélyesnek lenniük, és sokkal több expedícióra lenne szükség az ismeretlen óceánok felderítésére. A Titan múlt heti katasztrófája azonban visszavetheti a merülőhajók bevetését.
A Reuters szerint júliusban születhet ilyen döntés, miután a WHO-hoz tartozó tekintélyes nemzetközi rákkutató intézet szerint lehetséges, hogy az aszpartám rákot okozhat. Az intézet nem először keltene megütközést a nehezen érthető besorolásaival, de az óvatosság sohasem árt.
Ahol nem a kockázatot vizsgálják, hanem a veszélyességet.
Szigorúan harcászatilag lehet előnyük a tudatmódosító szereknek, de számítani kell a mellékhatásokra.
A számítógéppel még nem lehet szkanderezni, de vajon mennyire veszélyesek a robotok és a mesterséges intelligencia? Mit mond azoknak a fiataloknak, akik most mennek külföldre, vagy akik most jönnének haza? Interjúnk Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnökkel, akadémikussal, a Műegyetem professzorával, aki többek közt az autópályákon kialakuló úgynevezett fantomdugók dinamikájának matematikai leírásáért kapott most Bolyai-díjat.